Luxus vadhúst enni?

Tavaly megtörtént azon a néhány tucat helyen is a vadászterületek kijelölése, ahol ezt 2007-ben nem sikerült elvégezni, tudtuk meg Feiszt Ottótól, az Országos Magyar Vadászkamara elnökétől. Nem volt sok vitás eset, a perek jó része már korábban befejeződött.

Az elnök elmondta: tavaly nem volt szélsőséges az időjárás sem, s a mezőgazdaságban sem voltak nagyobb bajok. Ez abból a szempontból fontos, hogy alacsonyak voltak a terményárak, s ilyenkor kisebb gondokat okoz a vadkár is.

A magyar vadállomány az elmúlt időszakban megőrizte a minőségét. Egyes területeken azonban érzékelhető az a negatív jelenség, hogy elfiatalodnak a trófeás vadak, elsősorban a gímszarvasbikák. Ez folytatódott 2008-ban is, de azért nem veszélyesen.

Az viszont látszik, hogy a kialakult vadászterületek már spórolnak a trófeás vadjaikkal. Tudják, hogy ez az övék lesz a következő tíz évben, így már nem úgy vadásznak rájuk, mint egy ciklus utolsó évében.

A mostani gyengélkedő forinttal szemben tavaly az erős forint kedvezőtlen hatásainak voltak kitéve az exportorintált vadásztársaságok. Miután az üzleteiket euróban kötik, ezért az elmúlt év jó része, az utolsó időszak kivételével nem kedvezett a külföldi vadászokat fogadóknak.

Azt, hogy a vadászatra milyen hatással lesz a gazdasági válság, egyelőre nem lehet tudni. Ami tény: a vadászat, akárcsak a vadhúsfogyasztás bizonyos fokig a luxuskategóriába tartozik. Ez a körülmény okozhat visszaesést. Ez már most érződik a vadhúspiacon, a nyugat-európai kereskedők csak kevesebbet hajlandók tőlünk átvenni. Az év elején ugyan még nem volt csökkenés a vadászat iránti keresletben, de a folytatás bizonytalan.

A kamara elnöke tart attól, hogy az idén spórolni fognak a vadászok is, ezért kevesebb vendégvadász érkezik majd Magyarországra. Ehhez jön még az is, hogy Németországban nagyon elszaporodott a vaddisznó. Egyrészt mert túlságosan kímélték, jól tartották az állományt, másrészt a kedvező időjárás miatt a malacok is könnyebben átvészelik a telet. Itt bőven van vadászati lehetőség, ezért érthetően kevesebb német jön vaddisznóra vadászni hozzánk. Ugyanakkor feltűntek az oroszok, akik apró- és nagyvadra, valamint trófeás vadra egyaránt vadásznak. Közép-Európában, így nálunk is jellemzően trófeás vadászati rendszer működik. Ez azonban az angolokat vagy a skótokat nem érdekli.

A vadászatban csökken a rekordhajhászás, egyre inkább az élményszerzés a jellemző, állapította meg Feiszt Ottó. Érezhető egyfajta eltolódás az egzotikus vadfajok irányába, ami azonban Magyarország számára nem kedvező. Egyre többen mennek Afrikába, Ázsiába vadászni, de óriási divatja van a magashegyi vadjuh- és kecskevadászatoknak is. Másként vadásznak a fiatalok és másként az öregek. Az idősebbeknél a szarvasbőgés egy ünnep, akik ezt nem cserélik fel egy afrikai vadászattal.

Vasban a vendégvadászok között egyfajta átrétegződés tapasztalható, fűzte hozzá László Győző, a Vas Megyei Vadászkamara elnöke. A nagy értékű trófeákra megmaradt a fizetőképes kereslet, a kis értékű, selejtes trófeákra szintúgy, csak éppen a középkategória hiányzik. Némileg visszaszorult az osztrák vendégvadászok száma, helyükre magyar - és ami újdonság: szlovák bérvadászok léptek be. Szlovákiában is van egy olyan réteg, amely meg tudja fizetni a magyar vadászatot. Közöttük sok a magyar nemzetiségű, akik jól tudnak magyarul, ezért is szívesen jönnek hozzánk vadászni.

A tavaszi szalonkava-dászat miatt a madárvédelmi irányelvek alapján az EU eljárást dított Magyarország ellen. Ezért az idén nem lesz tavaszi szalonkaszezon, de a kamarai elnök reményei szerint korlátozott keretek között, egyedi elbírálás alapján jövő tavasszal újra elejthető lesz a szalonka.