Hírek

2009.03.25. 03:29

Munkaszolgálatosokra emlékeztek

Kőszeg - 25 éve mindig március 24-én emlékeznek meg Kőszegen a második világháborúban elhurcolt, haláltáborokba zárt és meggyilkolt zsidó munkaszolgálatosokról. Tegnap is így volt.

Némethy Mária

Kőszegen immár 25 esztendeje mindig március 24-én emlékeznek a második világháborúban elhurcolt, haláltáborokba zárt és meggyilkolt zsidó munkaszolgálatosokra. A határszéli kisváros téglagyári barakkjában ezen az egy napon működött az egyetlen magyarországi gázkamra, ahol 120 beteg, teljesen legyengült, magatehetetlen embert végzett ki gázzal egy Bauer nevű SS-tiszt. Erről később bíróságon vallomást tett.

Tegnap 11 órakor kezdődött a munkaszolgálatosok emlékhelyének koszorúzási ünnepsége. Eljött rá néhány holokauszt-túlélő, sok diák s a határ menti kisváros politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői. Beszédet Mayer László levéltáros mondott. Azzal kezdte, hogy egyre kevesebben élnek már a túlélők közül, viszont az eltelt évtizedek alatt adatszerű ismereteink bővültek arról, mi történt a magyarországi zsidósággal a második világháború idején. A Kőszegen élt zsidóknak 1944. május 8-9-én kellett bemenniük a gettóba, de hamarosan vagy munkaszolgálatra vagy koncentrációs táborba vitték innen őket. A háború utolsó szakaszában a birodalmi védvonal építésére 6700 munkaszolgálatost erőltetett menetben irányítottak ide. Az emlékbeszédben elhangzott: nyári ruhákban hurcolták el őket, abban kellett dolgozniuk télvíz idején is. Nőknek is. Körülbelül 2500 munkaszolgálatos földi maradványait exhumálták a mai emlékhely helyén állt tömegsírból. Ők ma egy budapesti temetőben nyugszanak.

Lazarovits Ernő, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének külügyi vezetője a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága és a Munkaszolgálatosok Egyesülete nevében is köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: a világháborúnak 6 millió zsidó áldozata volt, ebből 600 ezer magyar zsidó. Elismerését fejezte ki a kőszegi önkormányzatnak azért, mert a Lovagló- dűlőben tavaly nyáron feltárt tömegsír helyén emlékparkot kíván majd kialakítani. Nyugtalanító jelenségként említette viszont a Magyar Gárdát.

Az ünnepségen halotti ima, kaddis is elhangzott. 

SZTEHLO GÁBOR, A GYERMEKMENTŐ

Amikor 1944 tavaszán megdult a magyarországi gettósítás, Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt azzal bízta meg egyháza, hogy a református egyházzal közösen létrehozott Jó Pásztor Egyesületen keresztül szervezzen mentőakciókat, elsősorban gyermekek számára. Sztehlo néhány hét alatt 32 gyermekotthont hozott létre lakásokban, kisebb-nagyobb családi házakban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!