Vasi kutató lett a főigazgató

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ez év januárjában írta ki a pályázatot az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) fő-igazgatói posztjára. A pályázat nyertese dr. Borovics Attila, aki 15 éve az ERTI sárvári kísérleti állomásának kutatója. Jól ismeri az intézet nehézségeit, de lát olyan kitörési pontokat, amelyre alapozva az intézet a jövőben biztosabb talajon állhat, és kivívhatja a szakma szélesebb támogatását. Olyan versenyképes témakörök művelését tűzi ki célul, mint a bioenergetika és az ezzel kapcsolatos növedék és szén-dioxid-tartalom vizsgálatai, a klímaváltozás hatása a határtermőhelyek erdőfelújításaira és a hazai erdészeti nemesítés eredményeinek nemzetközi léptékű elterjesztése. És bár dr. Borovics Attila egyedüli pályázóból lett befutó, ez nem jelenti azt, hogy könnyű feladat vár rá. Épp ellenkezőleg: az 1897-ben Selmecbányán Magyar Királyi Erdészeti Kísérleti Állomás néven megalapított intézmény ugyanis - főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben - nem kerülheti el az átalakítást. A most még budapesti központtal működő tudományos intézetnek Gödöllőn is van kirendeltsége, Mátrafüreden, Püspökladányban, Sárváron és Sopronban pedig kísérleti állomásokat tart fenn. Az új főigazgató tervei között szerepel a budapesti központ megszüntetése, mely egyúttal azt is jelenti, hogy az ERTI centruma Sárvárra kerül, így létrejön a megye első országos hatókörű kutatóintézete. Dr. Borovics Attila a jövőben a kutatást is megreformálná: a kutatók nem nyugdíjazásukig kitartó íróasztalra, hanem egy-egy projektre szerződnének az intézethez.

A nem szakmabeliek keveset tudnak a sárvári kísérleti állomás tevékenységéről. Pedig az 1954-ben alapított intézet a hazai erdészeti nemesítés központjává vált, különösen a nyárnemesítés terén vannak jelentős eredményeik. Dr. Borovics Attila szerint a nyárfa lehet a térség aranytojást tojó tyúkja . A nyárültetvényeket ugyanis két-három évente lehet kitermelni, a nyárból készített faapríték pedig kiválthatja a földgázt. A főigazgató a saját háza táján kezdi az újítást: tervei szerint a következő fűtési szezonban már nyárfából nyert energiával fűtik az intézet épületeit és üvegházait.

A sárvári kísérleti állomás fő feladata továbbra is a szaporítóanyag-gazdálkodással kapcsolatos kutatási, fejlesztői, szaktanácsadói, valamint termesztői tevékenységek ellátása és összehangolása lesz. Mindezekkel azt próbálják elérni a szakemberek, hogy az országban folyó erdőtelepítésekhez és felújításokhoz álljon rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű szaporítóanyag. Az állomás feladatai a kor igényei szerint változnak, így napjainkban a genetikai erőforrások hasznosításával kapcsolatos kutatások és környezetünk ökológiai állapotának folyamatos nyomon követése is nagy hangsúlyt kap. Az ehhez kapcsolódó munkát akkreditált genetikai és ökológiai laboratóriumok segítik. A 64 hektáros, erdészeti génbankként funkcionáló bajti kísérleti telep pedig szaporítóanyag-termeléssel járul hozzá az intézeti fajták terjesztéséhez. A sárvári és a kámoni arborétum szintén az állomáshoz tartozik, utóbbit - pályázati támogatással - ökoturisztikai központtá szeretnék alakítani. Az öt évre kinevezett főigazgató továbbra is számít az erdészetek együttműködésére.

Dr. Borovics Attila 38 évesen lett az országos kutatóintézet főigazgatója. A fiatal szakember erdőmérnökként végzett Sopronban, majd növénygenetikai szakmérnök oklevelet szerzett Gödöllőn. Pályáját az ERTI sárvári állomásának nemesítési osztályán kezdte, 2003-ban lett állomásigazgató. Sok más eredmény, fejlesztés mellett az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medencei tölgyfajok numerikus módszerekkel történő elkülönítése, az elmúlt időszakban pedig a gyorsan növő fafajok nemesítésére koncentrált. A Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi docense ausztriai, németországi, pekingi, belgiumi szakmai továbbképzéseken is részt vett. Jelenleg három PhD hallgató munkáját irányítja témavezetőként. Nős, két gyermeke van.