Hírek

2009.04.29. 02:22

Veszélybe került a rétek élővilága

Őriszentpéter - A téli szunnyadás után kezdenek kizöldülni az Őrségi Nemzeti Park rétjei, és az őrségi táj visszanyeri üde hangulatát. A kisparaszti gazdálkodás eredményezte a ritka növényekben és állatokban gazdag rétek kialakulását. Ezek most veszélyben vannak.

Varga Nóra

A zölden hullámzó rétek nemcsak a tájkép fontos elemei, hanem ezeken él a nemzeti park védett élővilágának legnagyobb része is. Most még csak a kakukktorma fehérje színezi a réteket, de hamarosan a boglárkák és a liliomok sárgája, az orchideák lilája és a szegfűk rózsaszínje öltözteti díszbe a völgyeket és domboldalakat. A nemzeti park rétjein számos ritka növényfaj él, amelyekhez gazdag nappalilepke-közösségek kötődnek. Itt él például a hangyaboglárkák egyik legnagyobb európai populációja is. De a rétek adnak otthont a fokozottan védett harisnak is, ami éjjelente hallatja jellegzetes rekedt hangját.

Dr. Szentirmai István ökológiai referens elmondta, hogy mindezek a természeti értékek az elmúlt századok hagyományos tájhasználatának köszönhetik létüket. A természettel harmonikus kisparaszti gazdálkodás eredményezte a nemzeti parkban a ritka növényekben és állatokban gazdag rétek kialakulását, és a rendszeres kaszálás biztosította azok fennmaradását. Sajnos azóta sok minden megváltozott. Az értékes réteket két folyamat is veszélyezteti: a növénytermesztés egyre intenzívebbé válása és ezzel párhuzamosan az állattartás visszaszorulása. Ez előbbi a rétek és legelők feltörését eredményezi, mivel a kukorica- vagy a repcetermesztés jövedelmezőbb a szénatermelésnél. A nagy egybefüggő szántóföldek pedig rendkívül szegényes élőhelyek, ahonnan a műtrágyázás, a vegyszerek és a hatalmas gépek szinte minden életet kiölnek. Az állattartás visszaszorulása talán még ennél is jellemzőbb probléma az Őrségben és a Vendvidéken. Vannak olyan falvak, ahol 50 évvel ezelőtt még 2000 tehén volt, és az emberek azon veszekedtek, ki kaszálja le az árokpartot. Ma ugyanebben a faluban jó ha 10 tehenet találunk, de akad falu, amelyben egyetlenegyet sem. Ha pedig nincsen tehén, akkor nem kell a széna sem, így a rétek kaszálatlanul maradnak. A referens hozzátette, hogy a gondozatlan réteken pedig hamar megjelennek a gyomok, majd a cserjék, és végül nyoma sem marad az eredeti vegetációnak. Ezzel a folyamattal együtt eltűnnek a védett növények és a lepkék is a területről. A rétek gyomosodása és cserjésedése óvatos becslések szerint is a nemzeti park gyepterületeinek legalább felét érinti, amely hatalmas problémát okoz.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egyik legfontosabb feladata így az, hogy megpróbálja a rétek eltűnését megállítani. Az igazgatóság munkatársai 500 hektár gyepet kezelnek, amelyeknek egy részét magyartarka szarvasmarhákkal legelteti, más részét pedig téli takarmánynak kaszálja. Ennek az 500 hektárnak a jövője tehát biztosított, de ez csak töredéke az összes gyepnek, ami a nemzeti parkban található. Mit tehetünk ezekért? Az igazgatóság munkatársai minden lehetséges módon ösztönözni próbálják a gazdálkodókat, és segíteni a rétek tulajdonosait. Dr. Szentirmai István hangsúlyozta, az állattartás fellendítésére számos erőfeszítést tesznek. Elérték, hogy majdnem az egész nemzeti park területe bekerült az Érzékeny Természeti Területek programba. Ebben a programban azok a gazdák vehetnek fel mezőgazdasági támogatásokat, akiknek a földje kiemelkedően értékes természeti területen van. Az Őrségi Nemzeti Park rétjei ilyen értékes területek, így a tulajdonosai kiemelt támogatásban részesülhetnek. Szintén támogatásokat vehetnek fel a réteken gazdálkodók más Agrár-környezetgazdálkodási Programokból is, mint amilyen az Extenzív gyepgazdálkodási célprogram. Az igazgatóság agrár-környezetgazdálkodási tanácsadó szolgálatot is működtet, így aki nem igazodik el a támogatások útvesztőiben azt a nemzeti park munkatársai tanácsokkal segítik. A támogatások mellett állatok kihelyezésével és közös pályázatok megvalósításával is próbáljuk ösztönözni a rétek kezelését.

Az Őrségi Nemzeti Park üde zöld rétjei megőrzésének tehát a rendszeres kaszálás vagy bizonyos esetekben a legeltetés a záloga. Az sem teljesen mindegy azonban, hogy melyik rétet mikor és hogyan kaszáljuk le, ezért akik az élővilág számára legmegfelelőbb módon szeretnék kezelni a területüket, azok az igazgatóság munkatársaitól kérhetnek tanácsot.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!