Az igényes netezők döntő többsége egyben igényes olvasó is

Igen, küzdelemben, mert az internet alapvetően írta át olvasási, s ezzel műveltségi szokásainkat, ez irányú mutatóinkat. A net ezerarcú; olyan szabad eszköz, amellyel ha jól él valaki, akkor hasznos ki-egészítő barátra, társra lel benne. Kiegészítőre, mert egy Dosztojevszkij, Petőfi vagy Tolsztoj nem érthető meg és nem élhető át mélységében, ha nem egy általuk írt könyv lapjait forgatjuk. Hogy miért? Ez messzire vezetne, talán az olvasáspszichológiát is igénybe kellene venni a megértéshez. De az tény: az igényes netezők döntő többsége egyben igényes olvasó is.

Mecsériné Doktor Rozália, a körmendi Faludi Ferenc Könyvtár vezetője is hasonló véleményen van kollégáival. Mint mondja, patinás intézményről beszélhetünk, hiszen a jogelőd 1952. november 16-án kezdte meg tevékenységét. Az elmúlt évtizedek során a könyvtár többször is költözött, 1988. november 16. óta működik jelenlegi helyén, a volt szolgabíróság épületében, mondja. Hozzátéve: a városi könyvtár szerves részeként, de 1964-től mindig külön épületben működött a gyermekkönyvtár. Ennek jelenleg a Batthyány-várkastély belül teljesen megújult, volt tisztilak az otthona.

Járjuk a körmendiek által nagyon kedvelt szellemi nehéztüzérséget, vagyis a városi könyvtárat. Az irodák, illetve feldolgozóhelyiségek készítik elő a zavartalan munkát, esetünkben az olvasást, az erre a célra kialakított térben. Az állomány gazdag, ezen belül is rendkívül színes a sajtógyűjteményük. Százhatvan újságot járatunk, napilapoktól kezdve a szakfolyóiratokig. A helytörténeti cikkeket úgymond elmentjük, visszakereshetők , halljuk. És vissza is keresik az olvasók. Mert egyre fontosabb, hogy tudjanak mikrokörnyezetük dolgairól az emberek. A keresést figyelembevéve az egyik legfontosabb helytörténeti forrás a Vas Népe , fogalmaz Tóthné Molnár Rozália könyvtáros. Járjuk az olvasói tereket, majd a pincét. A korszerű raktározás rejtelmeibe Tuboly Vince avat be: Kell a biztos háttér, hiszen 50-60 ezer könyv fogadja könyvtárunkban a látogatót , mondja a szakember.

Az igazgatónő később megemlíti, hogy az intézmény a település két városrészén, Felsőberkifaluban és Horvátnádalján fiókkönyvtárat üzemeltet, melyek a helyi információs igényeket elégítik ki az elmúlt években korszerűen felújított helyiségekben. A szolgáltatások alapját a folyamatosan bővülő, több mint 112 ezres állomány biztosítja, mely a könyvek mellett szép számban tartalmaz hangzó, képi és elektronikus dokumentumokat. Számtalan aprónyomtatvány, köztük meghívó, plakát is tartozik e gyűjteményhez , mondja, és megismerkedünk a főbb számokkal is.

Az intézményt tavaly csaknem 40 ezeren keresték fel személyesen, és további 20 ezren távhasználaton keresztül (online katalógus, honlap). A regisztrált használók száma 2365 fő volt. Az állomány 3245 könyvvel és papír alapú, szaknyelven egységgel gyarapodott, 4,2 millió forintos értékben. A központi ellátó- rendszerhez 43 község 44 könyvtára tartozik a Vasi- Hegyhát és az Őrség aprófalvas települései közül. A települések két kistérséghez sorolnak. Mindkét kistérségben megalakult a többcélú társulás, mely a mozgókönyvtári feladatellátást is felvállalta , így a vezető. Aki azt is fontosnak tartja, hogy a kistérségekkel kötött szerződések alapján a városi könyvtár nyújtja a mozgókönyvtári szolgáltatást a térségek 44 településén.

A használói szokások folyamatosan változnak , folytatja Mecsériné Doktor Rozália, aki a körmendi képviselő- testület tagja is. Míg régebben döntően a személyes használat dominált, addig napjainkban megnövekedett a távhasználat, amelyben az internet a meghatározó. Ezért kiemelten fontos, hogy a könyvtárak lépést tartsanak, kiépítve a technikát és az adatbázist. Ebben élszerepet visz az a tény, hogy a helyi önkormányzat 6 településre vonatkozó konzorciumi támogatást nyert 49,9 milliós értékben a Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra- fejlesztése - Tudásdepó Expressz címzetű pályázaton. A pályázatot a települések könyvtárainak vezetői a város hathatós támogatásával készítették el. Ez a pénz lehetővé teszi az új könyvtári szolgáltatások elindítását.

A gyermekkönyvtárban vidám kacagás fogad. Kisiskolások ismerkednek a könyvtárral, az olvasással. Az erre való nevelés alapvetően fontos, s ha a család, az óvoda, majd az iskola egymásra épülve segíti a betűk mind jobb ismeretét, a mögötte rejlő tartalom elsajátítását, akkor nem lesz soha hiábavaló a könyvtárosok munkája , fogalmazza meg Varanka Krisztina gyermekkönyvtáros. Könyv és számítógép, betű és net: nem egymás ellenében, hanem értünk, olvasókért.

Mecsériné Doktor Rozália: Az új eszközök segítik, de nem helyettesítik a könyv-, a versolvasás élményét, amely sajátos kapcsolat a szerző, az olvasó között. Mindenkinek mást és mást ad és mond a mű. Ahogy Babits Mihály írta: Mindenik embernek a lelkében dal van, s a saját lelkét hallja minden dalban.