Hírek

2009.06.12. 08:47

1989 júniusa: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, erdélyi menekültek - 20 éve történt

A Hősök terén ravatalozták fel az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József koporsóját 1989. június 16-án. A szertartáson a Fidesz képviseletében Orbán Viktor mondott beszédet és követelte a szovjet csapatok távozását. A rendszer már recsegett-ropogott, de azért még indultak pártvizsgálatok renitens nyilatkozók ellen - ilyen volt 1989 júniusának közepe.

MTI

1989. június 15. - Az Egyesült Államok szenátusának egyhangúlag elfogadott határozata kimondta: "Nagy Imrének és a magyar forradalom más hőseinek temetése a magyarországi megbékélés és a reform jelentős szimbóluma - adjon ez további erőt a demokrácia és a pluralizmus híveinek".
 
1989. június 15. - A Minisztertanács a honvédelmi törvény javasolt módosításával összhangban rendeletet alkotott a polgári szolgálatról. Határozatot hozott továbbá a menekülteket befogadó állomások felállításáról Hajdúszoboszlón, Békéscsabán és Bicskén, mivel már mintegy 15 ezer, Romániából érkezett menekült tartózkodott hazánkban. A kormány javaslatot tett az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére, egyúttal a kormányfő vezetésével Országos Vallásügyi Tanácsot alakított.
 
1989. június 15. - A budapesti szovjet nagykövetség előtt a Fidesz radikális frakciója által szervezett tüntetésen mintegy 200-an követelték a szovjet csapatok teljes és végleges kivonását, továbbá az ország semlegességét és a Varsói Szerződésből való kiválását.
 
1989. június 15. - Érden a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Politikai Bizottsága határozatot hozott az 50 tagú intéző bizottság és a párt ifjúsági szervezetének felállításáról.

1989. június 16. - A nemzeti gyász napján Nagy Imrére és mártírtársaira, valamint az 1956-ot követő megtorlás áldozataira emlékezett az ország. Budapesten, a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József koporsóját, valamint egy hatodik, üres koporsót, az ismeretlen forradalmárét. Pontban 12 óra 30 perckor harangzúgás adta hírül a gyászszertartás kezdetét. Országszerte leállt a közlekedés, megszólaltak az autódudák, a gyárak kürtjei. A kegyeletadók - a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a hozzátartozók felhívásának eleget téve - egyperces néma gyásszal emlékeztek a mártírokra. A Hősök terén tartott mintegy ötórás gyászszertartáson 250 ezer ember rótta le kegyeletét, a temetés Rákoskeresztúron, a 300-as és a 301-es parcellában volt.

1989. június 16. - Németh Miklós miniszterelnök az amerikai ABC televíziós hálózatnak adott interjújában kijelentette: "A Szovjetunió soha nem fog beavatkozni a magyar reformok ellen, a Brezsnyev-doktrína a múlté". Magyarország semlegességével kapcsolatban közölte, hogy a kérdés ma nem időszerű, a semlegesség nemcsak olyan kis országok, mint Magyarország szándékán múlik, hanem a nagyhatalmakon: a Szovjetunión és az Egyesült Államokon is.
 
1989. június 16. - Tabajdi Csaba, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője a L' Unitá című olasz lapnak nyilatkozva kijelentette: miután Grósz Károlynak már nincs hitele, helyébe Nyers Rezsőt vagy Pozsgay Imrét kellene megválasztani főtitkárnak a pártkongresszuson. Nyilatkozata miatt Tabajdi ellen pártvizsgálat indult.

1989. június 18. - A Welt am Sonntag című nyugatnémet lapnak adott interjújában az MSZMP belső demokratizálási folyamatáról szólva Pozsgay Imre bátorító jelnek nevezte, hogy a pártban már létrejöttek horizontális reformkörök is, ami azt jelenti, hogy a bázis végre a maga kezébe akarja venni a pártpolitika alakítását.
 
1989. június 20. - Budapesten megalakult a Mezőgazdasági Vezetők Érdekképviseletének Egyesülete. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa az agrárüzemek első számú vezetőinek demokratikus, önkormányzati elven alapuló érdekvédelmét, a jogszabályokba foglalt munkáltatói érdekképviseleti feladatok megvalósulását, a vezetők társadalmi és szakmai tevékenységének elismerését.
 
1989. június 20. - A konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) legfontosabb bizottsága, az Európa-politika kérdéseivel foglalkozó testület Budapesten tartotta ülését, első ízben egy kelet-európai országban. A résztvevők eszmecserét folytattak Grósz Károllyal, az MSZMP KB főtitkárával, Pozsgay Imre államminiszterrel és Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével. Bernhard Vogel, az EDU alelnöke sajtóértekezletén kijelentette: "Az a benyomásunk, hogy a magyar állami vezetés szabad és demokratikus országot akar teremteni".
 
1989. június 21. - Németh Miklós miniszterelnök a Nagy Imre-temetésről a Magyar Távirati Irodának elmondta: "A rendezvényeken résztvevők magatartása és a búcsúbeszédek többsége számomra azt igazolja, hogy a magyar társadalom tisztán kívánja látni történelmét, tiszteletet akar adni mártírjainak és az indulatokat megbékéléssé oldva kíván tovább haladni. Mindez bíztató abból a szempontból, hogy a demokratikus társadalomba való békés átmenet nehéz útját nem torlaszolják el a szélsőségek által felkorbácsolt szenvedélyek. Ezt még akkor is úgy látom, ha egyes megnyilvánulásokban éppen az a - másfajta véleményt, felfogást nem toleráló, türelmetlen és a kizárólagos igazság birtokának tudatában kinyilatkozó - megközelítés volt tetten érhető, amit közösen kell meghaladnunk a valódi demokrácia megteremtése során."

1989. június 21. - A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások második plenáris ülését tartották meg a Parlamentben az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), valamint az úgynevezett harmadik oldal képviselői. Az EKA elfogadta, hogy a gazdaság stratégiai kérdéseiről is tárgyaljanak, leszögezve, hogy kormányzati hatalom nélkül nem kívánják magukra venni a gazdasági csőd következményeiért a felelősséget. A harmadik oldal üdvözölte, hogy a gazdasági válság társadalmi következményeinek kezelése és a válság elhárításának stratégiai kérdései méltó szerepet kaptak a politikai egyeztető tárgyalások témái között.

Ezek is érdekelhetik