Hírek

2009.07.06. 22:05

Zavargások Kína ujgur tartományában: vérbe fojtották az őslakosok tiltakozó akcióit

Zavargások törtek ki Kína eredetileg főként ujgur nemzetiségűek lakta Hszincsiang (Xinjiang) régiójában, ahol az utóbbi időkben a han (kínai) betelepülők már többségbe kerültek. A hétfőn kiadott hivatalos jelentés százötvenhat halottról és több mint 800 sérültről adott hírt, de félő, hogy az áldozatok száma ennél magasabb.

MTI


Ujgur tüntetők kővel dobálják a rohamrendőröket Urumcsiban 2009. július 5-én, miután egy békésen kezdődött tiltakozás zavargásokba torkollott a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelyén. A tüntetők és a rendőrség összecsapásaiban 140 ember életét vesztette, több mint 800 megsebesült. (MTI/AP/CCTV)

Már 156 halott Hszincsiang kínai tartományban

Több mint húszezer fős, többek között felfegyverzett rendőrökből és katonákból összeállított erőt küldtek a kínai hatóságok a vasárnapi hszincsiangi (Xinjiang) zavargások elfojtására - közölték a hatóságok a terület fővárosában, Urumcsiban (Urumqi), miközben a legújabb veszteségmérlegben már 156 halálos áldozatról adtak hírt.

A hatóságok ragaszkodnak ahhoz a feltevéshez, hogy a békétlenséget az "Ujgur Világkongresszus szítja a színfalak mögül"; a szervezet vezetője egy Egyesült Államokban élő ujgur üzletasszony, bizonyos Rebíja Kadír. Egy szóvivő szerint megvannak azok a felvételek, amelyeken külföldről, telefonon irányítják a csőcseléket Hszincsiangban. Ujgur disszidensek szervezetei ugyanakkor határozottan tagadták Peking vádját, hogy szervezett összeesküvésről lett volna szó.
    
Az Európai Parlament elnöke az emberi jogok tiszteletben tartását kérte a kínai kormánytól, az összes érintett féltől pedig azt, hogy tanúsítson nyugalmat és önmérsékletet. Hans-Gert Pöttering szerint akár több száz halálos áldozat is lehet, ha a kínai sajtó - egy korábbi veszteségmérlegben - 140-ről adott hírt. Pekingtől azt is kérte, hogy tegye lehetővé, hogy a helyi és külföldi sajtó szabadon végezhesse munkáját, és korlátozás nélkül használhassa az internetet.
 
Az amerikai kormány mély sajnálkozását fejezte ki a halálos áldozatok miatt, és szintén nyugalomra és önmérsékletre szólított fel a külügyminisztérium szóvivője útján.

Zavaros helyzet: a betelepülő kínaikat támadták az ujgurok

 Zavargások törtek ki Kína eredetileg főként ujgur nemzetiségűek lakta Hszincsiang (Xinjiang) régiójában, ahol az utóbbi időkben a han (kínai) betelepülők már többségbe kerültek.   

A régió fővárosában, Urumcsiban (Urumqi) járműveket gyújtottak fel, és kínai járókelőket támadtak meg a rendbontók. Az amerikai hírügynökség szerint az ujgurok tüntetése békésen kezdődött: mintegy 300-an néma ülősztrájkkal követelték a hatóságoktól, hogy vizsgáljanak ki egy június 25-i összetűzést, amely egy dél-kínai játékgyárban történt ujgurok és hanok között. Hivatalos források szerint akkor két ujgur munkás meghalt, a velük szolidáris urumcsiak azonban magasabbra teszik az áldozatok számát.
 
Egy szemtanú, az Urumcsiban tanuló Adam Grode Fulbright-ösztöndíjas diák elmondta, hogy rendőrök könnygázzal, vízágyúval és gumibotokkal próbálták visszaszorítani az embereket, akik ledöntötték a rendőrség emelte úttorlaszokat, továbbá buszok ablakait zúzták be. Az éjjel még egyes jelentések szerint voltak kisebb összetűzések, több autó lángokban állt a Pekingtől több mint 3 ezer kilométerre nyugatra fekvő 2,3 milliós városban. Néhány városrészben leállították a forgalmat. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint hétfő reggelre "ellenőrzés alá vonták a helyzetet". 
    
Alim Seytoff, egy washingtoni ujgur disszidensszervezet vezetője elektronikus levélben fényképeket küldött a hírügynökségeknek, amelyekről azt mondta, a vasárnapi zavargásokról készültek Urumcsiban. A felvételeken látni lehetett, hogy több száz civil összecsapott a rendőrséggel, sérült, vérző civil ruhás emberek fekszenek az utcán, továbbá felsorakozott rohamrendőröket pajzzsal, botokkal a kézben, miközben páncélozott járművek járőröznek.

A kínai kormány disszidens ujgur csoportokat tett felelőssé a zavargásokért. "A tények azt mutatják, hogy ezt (a lázadást) külföldről irányították, és onnan szították" - mondta egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő. Ujgur disszidensek szervezetei ugyanakkor határozottan tagadták ezt. Mint elmondták, a felgyülemlett düh vezetett zavargásokhoz; a muszlim ujgur kisebbség csalódott, amiért hátrányos megkülönböztetést kell elszenvednie a kormányzat és a többségi han népcsoporthoz tartozók részéről. 

A külföldön élő ujgurok világszervezetének egyik vezetője azzal vádolta meg hétfőn a kínai hatóságokat, hogy a békés tüntetők közé lőttek. "Válogatás nélkül lőtték a férfiakat és nőket" - mondta Asgar Can, a müncheni központú szervezet alelnöke, aki szerint a tüntetés békés volt, s amit a kínai hatóságok mondanak, az "száz százalékig tiszta propaganda".
 
A kínai állami televízió viszont olyan képeket mutatott be, amelyeken a tüntetők embereket támadnak meg, és rugdalják a földön fekvőket. Más felvételeken han nemzetiségűnek látszó, vérző arcú emberek láthatóak.

Az Északnyugat-Kínában fekvő Hszincsiang földgázban, ásványi anyagokban és termőterületekben gazdag vidék, de az ujgurok közül sokan azt mondják, kevés gyümölcsét látják ennek a gazdagságnak. A tartomány székhelyén, Urumcsiban többségben vannak a han kínaiak. A városban a zavargásoktól függetlenül is számottevő a rendőri jelenlét.
 
Az emberi élet megóvására kérte hétfőn Kínát és más országokat Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. Genfi nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi és a belső vitákat is békésen, párbeszéddel kell megoldani. Azt tanácsolta Kínának és más államoknak, hogy hozzanak intézkedéseket a civilek élete és biztonsága érdekében, s azt mondta, hogy a kormányoknak fenn kell tartaniuk a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot ás a tájékoztatáshoz jutás szabadságát.

Törökország "megdöbbenéssel" vette hírét a nagyrészt muzulmán ujgurok szülőföldjén kitört etnikai zavargásoknak, amelyek a tartomány fővárosából, Urumcsiból a legújabb szemtanúi közlések szerint enyhébb tiltakozás formájában átterjedtek egy másik nagyvárosra, Kasgárra (Kashgar/Kashi) is, ahol egyelőre nem voltak erőszakos összecsapások. Isztambulban több száz ujgur tiltakozott a kínai hatóságok brutális eljárása ellen.

Hágában egy csoport felbőszült tüntető tiltakozása jeléül kővel dobálta meg a kínai nagykövetséget, és szembeszállt a képviselet őrzésére kivezényelt rendőrökkel, ezért mintegy hatvanat őrizetbe vettek közülük. Az épület több ablaka betört, de személyi sérülésről nem érkezett hír. A tüntetésben mintegy 200-an vettek részt a Hollandiában élő ujgurok szövetségének felhívására.

Az elmúlt két évtized legvéresebb kínai zavargásai

1989. március - Pekingi közlés szerint legkevesebb tizenhatan haltak meg és több mint százan sebesültek meg Lhászában, Tibet közigazgatási székhelyén függetlenséget követelő tüntetésekben. Száműzött tibetiek 60 halottról számoltak be. 

1989. június 4. - A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg harckocsik bevetésével leverte a diákok mozgalmát a pekingi Tienanmen téren. A kínai főváros akkori vezetése 200 halottról tett említést, de azt állította, hogy egyik áldozat sem magán a téren vesztette az életét. Független csoportok szerint azonban emberek százai, sőt talán ezrei halhattak meg. 
    
1993. szeptember - Az északnyugat Kanszu (Gansu) és Csinghaj (Qinghai) tartományokban muzulmánokat és disznókat ábrázoló gúnyrajz jelent meg egy élclapban, ami tömeges tiltakozást váltott ki. Rendőrök százai rohamoztak meg egy mecsetet, amelyet muzulmán vallású huj fegyveresek tartottak megszállás alatt Csinghaj közigazgatási székhelyén, Hsziningben (Xining). Tíznél is többen megsebesültek. 
    
1997. február 5-10.- Mintegy ezer ujgur, főként parasztgazda és munka nélküli fiatal robbantott ki zavargást a kazahsztáni határ közelében lévő Jiningben (Yining). A hivatalos Kína 9 halottat és 198 sebesültet ismert be, száműzetésben lévő ujgurok szerint azonban a halálos áldozatok száma 80 és 90 közé tehető. 
    
2004. november - Legkevesebb hét ember halt meg és negyvenkettő megsebesült annak következtében, hogy a közép-kínai Honan (Henan) tartományban egy közúti balesetet követően zavargások törtek ki kínai hán nemzetiségűek és a muzulmán huj kisebbség tagjai között. 
    
2005. december - A dél-kínai Kuangtung (Guangdong) tartomány Hszincsiang (Xinjiang) falu lakosaira a rendőrök tüzet nyitottak, mert a helybeliek amiatt tiltakoztak, hogy egy erőmű építése miatt a tőlük elvett földekért nem kaptak kártérítést. Hivatalosan három halottról számoltak be, de a falulakók szerint a halálos áldozatok száma ennél magasabb volt.
    
2008. március - Lhászából kiindulva tüntetések és lázongások söpörtek végig a tibeti régión. Peking 19 ember haláláról számolt be, de a tibetiek szerint legalább 200 személy életét oltotta ki a felkelés leverése.
    
2008. augusztus 4. - Tizenhét rendőr meghalt a pekingi olimpiai játékok kezdete előtt négy nappal Kína nyugati részén egy határrendészeti állomást ért támadásban. Hat nappal később több robbantás történt a nyugat-kínai, többségében muzulmánok lakta Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang Uygur Zichiqu) autonóm területen, Kucsa városban (Kuqa), ahol legkevesebb tizenegy ember meghalt. A robbantásokat feltehetően muzulmán szeparatisták hajtották végre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!