Rumi Rajki Istvánról és művészetéről a Répce Galériában

Salamon Nándor aztán Rumi Rajki kapcsán fölidézett egy másik dátumot és egy másik várost is. A helyszín: New York. Az időpont: 1939. május 12. A világkiállítás területén megnyitották Magyarország pavilonját. A hullámzó tömegben nemzetiszínű zászlók alatt, népviseletben vonultak az amerikai magyarok a Szent István király művészi szobrával díszített pavilon elé - adták hírül a korabeli budapesti újságok. Egy fotográfián a 4 méteres szobor mellett megjelent az alkotó is, aki akkoriban már Rumi Rajki Istvánként volt ismerős a művésztársadalom és a közönség körében. A műve különleges: az első, alumíniumból öntött magyar szobor. Kicsit régies, kicsit modern, de szép, többszörös jelentéssel bír. Mindenekelőtt az 1000 éves Magyarország jelképe.

Salamon Nándor aztán Rumi Rajki kapcsán fölidézett egy másik dátumot és egy másik várost is. A helyszín: New York. Az időpont: 1939. május 12. A világkiállítás területén megnyitották Magyarország pavilonját. A hullámzó tömegben nemzetiszínű zászlók alatt, népviseletben vonultak az amerikai magyarok a Szent István király művészi szobrával díszített pavilon elé - adták hírül a korabeli budapesti újságok. Egy fotográfián a 4 méteres szobor mellett megjelent az alkotó is, aki akkoriban már Rumi Rajki Istvánként volt ismerős a művésztársadalom és a közönség körében. A műve különleges: az első, alumíniumból öntött magyar szobor. Kicsit régies, kicsit modern, de szép, többszörös jelentéssel bír. Mindenekelőtt az 1000 éves Magyarország jelképe.

E két alkotás - a dombormű és a királyszobor - születése közötti évtizedeket íveli át a Vas megyéből indult művész pályája, mondta Salamon Nándor. Ki volt hát a tehetséges, nem könnyű sorsú Rumi Rajki István? Iskoláit Budapesten, Losoncon és Szegeden végezte. Vas megyétől kapott ösztöndíjjal utazhatott Münchenbe, ahol növendékként több szobrával tűnt fel és nyert különféle akadémiai díjakat. Kóstolót vett a modernizmus bölcsőjét ringató Párizs mozgalmas művé-szeti életéből is. Újra München, majd az első világháború kitörése után Szombathely következett, rövid tartózkodással. A nehéz időkben síremlékeket, épületdíszeket faragott. Később egymás után állították fel a vasi falvakban és a megyeszékhelyen a küzdő honvédekre emlékező szobrait. Legismertebb közülük a Kürtös a szombathelyi sírkertben. A rutinmunkák persze nem elégítették ki az alkotót. Többre vágyott, nagyobb, új felfogású, elismerésre érdemes műveket akart teremteni.

A pesti kitérő azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár felismerték a műveiben az újító törekvéseket, mégsem sikerült áttörnie a fővárosiak konzervatív eszmefalát. Halála után kihullott a művészeti köztudatból . Nem bánt kegyesen a sors az alkotásaival sem. Feltámasztása néhai Rajki Gyula és a Rumi Rajki Műpártoló Kör érdeme.