Csak minden ötödik magyar beszél idegen nyelvet

Míg a mai diákoknak van lehetőségük az iskolában tanórákon elsajátítaniuk az idegen nyelv alapjait, addig a szülők többsége tanulmányai során csak az orosz nyelvvel ismerkedhetett meg.

A ma aktívan dolgozóknak egyre inkább szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy angol és német nyelvtudás nélkül csak nehezen lehet  érvényesülni.

Lóránth Krisztina, a Zenit nyelviskola vezetője a legfrissebb felmérések eredményeit ismerteti: Magyarországon csak minden ötödik ember beszél idegen nyelvet, míg az unió legtöbb országában minden második vagy harmadik állampolgár.
   
- Ma már nincs olyan diploma, amit ne kötnének nyelvvizsgához, s a legtöbb munkahelyen is kikötés az egy- vagy több idegen nyelv ismerete   - hangsúlyozza a vezető. - Az elmúlt tíz évben nem érzékeltem nagy változást a nyelvtanulók számában, inkább a motiváció és a finanszírozás módja az, ami más lett. A 2004-2005-ös évben volt a legtöbb nyelvtanulója az iskolának, azóta némi visszaesés tapasztalható. Ez főként a gazdasági válságnak tudható be. A cégek ellenben felismerték, hogy támogatniuk kell dolgozóik nyelvi fejlődését, mivel bizonyos munkakörökhöz elengedhetetlen az idegen nyelv ismerete.

Megtudjuk, hogy még mindig a német és az angol vezeti a népszerűségi listát, de  hobbiból tanulnak olaszul, franciául és spanyolul is. Az iskolások általában a nyelvvizsga megszerzése miatt iratkoznak be,  s főként a nyári szünidőben járnak tanfolyamokra. Egyre népszerűbbek a nemzetközileg is elismert nyelvvizsgák, mivel egyre több az olyan diák, aki külföldön szeretne továbbtanulni vagy dolgozni. A felnőttek esetében nem a nyelvvizsga megszerzése iránti vágy dominál, sokkal inkább a munkahelyi érvényesülés, illetve sokan álláskeresés előtt jönnek, hogy felfrissítsék nyelvtudásukat.

S bár a diákoknak még ingyen tanulhatnak nyelveket, egy részük nem használja ki ezeket a lehetőségeket. Múlt héten a Savaria Egyetemi Központ diplomaosztó ünnepségen a végzős hallgatók egyharmada nem vehette át oklevelét, mivel nem tették le a nyelvvizsgát.

Dr. Czetter Ibolya, az egyetem elnökhelyettese elmondta, hogy végzős hallgatóik 30-40 százaléka évek óta nem kap a záróvizsga letétele után diplomát.
 
- Az alapfokozat megszerzéséhez egy  idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges - emeli ki az elnökhelyettes. - A  hallgatóink többsége nyelvvizsga nélkül érkezik az egyetemre, s hogy a tanulásban is segítsük őket, négy féléven keresztül heti négy órában ingyenesen biztosítjuk az idegennyelv-tanulás lehetőségét angol, német, olasz és francia nyelvből. Sokan azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel, pedig a munkaerőpiacon is követelmény a nyelvtudás.

Gencsapátiban a Gróf Apponyi Albert Általános Iskolában is nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra, nemrég új nyelvi labort is avattak. A szaktanteremhez egymillió forintot nyertek pályázaton, s félmillió forinttal az önkormányzat is hozzájárult a fejlesztéshez.

Gerencsér Beáta igazgató szerint megfelelő infrastruktúra nélkül elképzelhetetlen az idegen nyelv oktatása. Az iskolában arra törekszenek, hogy a tanulók idegen nyelven tökéletesen tudjanak kommunikálni. Ők megadják a szükséges  alapokat, a diákoknak csak tanulniuk kell, hogy minél előbb nyelvvizsgát tehessenek. 

Ukránul nem vizsgázott senki

A nyugat-magyarországi régióban a 2009-ben a legtöbben, több mint 30 ezren, angolból tettek nyelvvizsgát. A dobogó második helyére a német, harmadikra pedig az eszperantó nyelv került.

A régiónkban népszerű volt még az olasz, spanyol, francia és cigány nyelv is.

A tavalyi évben nem tett senki nyelvvizsgát hindi, bolgár, norvég, ukrán és cseh nyelvből.