Hírek

2010.05.26. 02:29

A dicső természetért Répcelakon

Minden iskolában számos olyan tevékenység van, ami az ott dolgozók és az ott tanulók ötletein, lelkesedésén alapul. Ilyenek a répcelaki Móra iskolában a környezetvédelmi rendezvények.

Mi marad hát eszközül a természetimádó pedagógusnak? Nem rest a saját szabadidejét feláldozni: ami nem megy a kötelező órakeretben, azt megpróbálja a választható programok kínálatában tálalni, kicsit érdekesebben talán, mint a tanórán, s más formában, mint a negyvenöt perces be- és kicsengetés szigorú időkeretében. Évről évre minden iskolában számos olyan tevékenység van, ami az ott dolgozók és az ott tanulók ötletein, lelkesedésén alapul, sokszor hagyománnyá válik, rendszeresen megújul, és folymatosan sikeres. Így van ez a Móra iskolában is a tavaszi környezetvédelmi rendezvények esetében.

A pedagógusok eddig is rengeteg alkalmat teremtettek arra, hogy az élő természet védelmére, értékeinek megőrzésére neveljék a gyerekeket. Még fokozottabb figyelmet fordítottak erre ebben a tanévben egy TÁMOP-pályázat okán: ennek kötelező eleme volt egy legalább háromhetes projekt megvalósítása. Az, hogy minden tantárgyból voltak olyan feladatok, amelyek a vízzel, a környezetvédelemmel foglalkoztak, bizony meglepte a gyerekeket. Történelem órán például előtérbe kerültek a római fürdők, német órán néhányan a víz körforgásáról készítettek tablókat. A legkreatívabb hetedik osztályos tanulók különös összeállításokkal lepték meg iskolatársaikat és tanáraikat: léleküdítő fotókkal díszített naptár készült szép természetes vizekről, esztétikus és hasznos tablókat állítottak össze folyókról, tavakról, tengerekről. Ennyiszer nem énekeltek vizes népdalokat a gyerekek, mint ebben az időszakban, és matematika órán is sok feladat témája volt a víz. Például megszerkesztették, hogy hol a legcélszerűbb az adott feltételek alapján kutat ásni, s végeztek számításokat a vízfelhasználással, és a víztakarékossággal kapcsolatban is. Farkasné Tóth Mária - aki az iskolai öko-csoport vezetője is - három vetélkedőt is szervezett a tanulóknak. Április végére pedig olyan kiállítás készült az iskola főbejáratának közelében, amilyenhez hasonlót természetismereti oktatóközpontban vagy nemzeti parkokban található múzeumokban lehet látni. A Répce-mente élővilága című kiállítás elkészítésekor az 5.-8. évfolyam valamennyi osztálya teljesítette a feladatát. Volt, aki rovarok képét nyomtatta ki az internetről, mások virágok leírását keresték ki szakkönyvekből. Egy csoport tagjai a Répce-part énekes madarait mutatták be, mások mohát, nádat, leesett, elhagyott fészkeket, faágat, folyami kavicsot, apróbb vízparti növényeket gyűjtöttek. A kiállítás nagy siker a diákok és az iskolában megforduló felnőttek körében is. A júniusi Répcelaki Fesztivál közönsége is megtekintheti majd.

Mi marad hát eszközül a természetimádó pedagógusnak? Nem rest a saját szabadidejét feláldozni: ami nem megy a kötelező órakeretben, azt megpróbálja a választható programok kínálatában tálalni, kicsit érdekesebben talán, mint a tanórán, s más formában, mint a negyvenöt perces be- és kicsengetés szigorú időkeretében. Évről évre minden iskolában számos olyan tevékenység van, ami az ott dolgozók és az ott tanulók ötletein, lelkesedésén alapul, sokszor hagyománnyá válik, rendszeresen megújul, és folymatosan sikeres. Így van ez a Móra iskolában is a tavaszi környezetvédelmi rendezvények esetében.

A pedagógusok eddig is rengeteg alkalmat teremtettek arra, hogy az élő természet védelmére, értékeinek megőrzésére neveljék a gyerekeket. Még fokozottabb figyelmet fordítottak erre ebben a tanévben egy TÁMOP-pályázat okán: ennek kötelező eleme volt egy legalább háromhetes projekt megvalósítása. Az, hogy minden tantárgyból voltak olyan feladatok, amelyek a vízzel, a környezetvédelemmel foglalkoztak, bizony meglepte a gyerekeket. Történelem órán például előtérbe kerültek a római fürdők, német órán néhányan a víz körforgásáról készítettek tablókat. A legkreatívabb hetedik osztályos tanulók különös összeállításokkal lepték meg iskolatársaikat és tanáraikat: léleküdítő fotókkal díszített naptár készült szép természetes vizekről, esztétikus és hasznos tablókat állítottak össze folyókról, tavakról, tengerekről. Ennyiszer nem énekeltek vizes népdalokat a gyerekek, mint ebben az időszakban, és matematika órán is sok feladat témája volt a víz. Például megszerkesztették, hogy hol a legcélszerűbb az adott feltételek alapján kutat ásni, s végeztek számításokat a vízfelhasználással, és a víztakarékossággal kapcsolatban is. Farkasné Tóth Mária - aki az iskolai öko-csoport vezetője is - három vetélkedőt is szervezett a tanulóknak. Április végére pedig olyan kiállítás készült az iskola főbejáratának közelében, amilyenhez hasonlót természetismereti oktatóközpontban vagy nemzeti parkokban található múzeumokban lehet látni. A Répce-mente élővilága című kiállítás elkészítésekor az 5.-8. évfolyam valamennyi osztálya teljesítette a feladatát. Volt, aki rovarok képét nyomtatta ki az internetről, mások virágok leírását keresték ki szakkönyvekből. Egy csoport tagjai a Répce-part énekes madarait mutatták be, mások mohát, nádat, leesett, elhagyott fészkeket, faágat, folyami kavicsot, apróbb vízparti növényeket gyűjtöttek. A kiállítás nagy siker a diákok és az iskolában megforduló felnőttek körében is. A júniusi Répcelaki Fesztivál közönsége is megtekintheti majd.

A pedagógusok eddig is rengeteg alkalmat teremtettek arra, hogy az élő természet védelmére, értékeinek megőrzésére neveljék a gyerekeket. Még fokozottabb figyelmet fordítottak erre ebben a tanévben egy TÁMOP-pályázat okán: ennek kötelező eleme volt egy legalább háromhetes projekt megvalósítása. Az, hogy minden tantárgyból voltak olyan feladatok, amelyek a vízzel, a környezetvédelemmel foglalkoztak, bizony meglepte a gyerekeket. Történelem órán például előtérbe kerültek a római fürdők, német órán néhányan a víz körforgásáról készítettek tablókat. A legkreatívabb hetedik osztályos tanulók különös összeállításokkal lepték meg iskolatársaikat és tanáraikat: léleküdítő fotókkal díszített naptár készült szép természetes vizekről, esztétikus és hasznos tablókat állítottak össze folyókról, tavakról, tengerekről. Ennyiszer nem énekeltek vizes népdalokat a gyerekek, mint ebben az időszakban, és matematika órán is sok feladat témája volt a víz. Például megszerkesztették, hogy hol a legcélszerűbb az adott feltételek alapján kutat ásni, s végeztek számításokat a vízfelhasználással, és a víztakarékossággal kapcsolatban is. Farkasné Tóth Mária - aki az iskolai öko-csoport vezetője is - három vetélkedőt is szervezett a tanulóknak. Április végére pedig olyan kiállítás készült az iskola főbejáratának közelében, amilyenhez hasonlót természetismereti oktatóközpontban vagy nemzeti parkokban található múzeumokban lehet látni. A Répce-mente élővilága című kiállítás elkészítésekor az 5.-8. évfolyam valamennyi osztálya teljesítette a feladatát. Volt, aki rovarok képét nyomtatta ki az internetről, mások virágok leírását keresték ki szakkönyvekből. Egy csoport tagjai a Répce-part énekes madarait mutatták be, mások mohát, nádat, leesett, elhagyott fészkeket, faágat, folyami kavicsot, apróbb vízparti növényeket gyűjtöttek. A kiállítás nagy siker a diákok és az iskolában megforduló felnőttek körében is. A júniusi Répcelaki Fesztivál közönsége is megtekintheti majd.

A pedagógusok eddig is rengeteg alkalmat teremtettek arra, hogy az élő természet védelmére, értékeinek megőrzésére neveljék a gyerekeket. Még fokozottabb figyelmet fordítottak erre ebben a tanévben egy TÁMOP-pályázat okán: ennek kötelező eleme volt egy legalább háromhetes projekt megvalósítása. Az, hogy minden tantárgyból voltak olyan feladatok, amelyek a vízzel, a környezetvédelemmel foglalkoztak, bizony meglepte a gyerekeket. Történelem órán például előtérbe kerültek a római fürdők, német órán néhányan a víz körforgásáról készítettek tablókat. A legkreatívabb hetedik osztályos tanulók különös összeállításokkal lepték meg iskolatársaikat és tanáraikat: léleküdítő fotókkal díszített naptár készült szép természetes vizekről, esztétikus és hasznos tablókat állítottak össze folyókról, tavakról, tengerekről. Ennyiszer nem énekeltek vizes népdalokat a gyerekek, mint ebben az időszakban, és matematika órán is sok feladat témája volt a víz. Például megszerkesztették, hogy hol a legcélszerűbb az adott feltételek alapján kutat ásni, s végeztek számításokat a vízfelhasználással, és a víztakarékossággal kapcsolatban is. Farkasné Tóth Mária - aki az iskolai öko-csoport vezetője is - három vetélkedőt is szervezett a tanulóknak. Április végére pedig olyan kiállítás készült az iskola főbejáratának közelében, amilyenhez hasonlót természetismereti oktatóközpontban vagy nemzeti parkokban található múzeumokban lehet látni. A Répce-mente élővilága című kiállítás elkészítésekor az 5.-8. évfolyam valamennyi osztálya teljesítette a feladatát. Volt, aki rovarok képét nyomtatta ki az internetről, mások virágok leírását keresték ki szakkönyvekből. Egy csoport tagjai a Répce-part énekes madarait mutatták be, mások mohát, nádat, leesett, elhagyott fészkeket, faágat, folyami kavicsot, apróbb vízparti növényeket gyűjtöttek. A kiállítás nagy siker a diákok és az iskolában megforduló felnőttek körében is. A júniusi Répcelaki Fesztivál közönsége is megtekintheti majd.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!