Hírek

2010.08.19. 02:29

Csepreg: Mészárlás a templomban

Csepreg városa, a huszadik század közepéig nem tartozott a megyéhez. Mezőváros múltjának legszomorúbb eseménye azonban sok szállal kapcsolódik a történelmi Vas megyéhez.

Tersztyánszky Krisztina

Íme a tizenhetedik század eleji szörnyű dúlás története, Sági Ferenc csepregi helytörténész legfrissebb kutatási eredményeinek tükrében: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-től bekapcsolódott a harmincéves háborúba a Habsburgok ellen. Bethlen a következő év végén részben hazabocsátotta, részben nyugatról hátrább vonta erdélyi katonáit. II. Ferdinánd elérkezettnek látta az időt, hogy a nyugat-dunántúli vármegyéket és várkatonaságot visszatérítse a császári oldalra.

A császári csapatok l620 decemberében Batthyány Ferenc (Sopron vármegye főispánja) és Nádasdy Pál (Vas vármegye főispánja) több települését megtámadták és kifosztották. Batthyány Ferenc, a fejedelem dunántúli főgenerálisaként a végvári katonaság egy részét a Rohonc-Szaló-noki uradalom megerősítésére, másik részét pedig az Erdődy-birtokhoz tartozó monyorókeréki vár melletti településekre rendelte. Vas és Sopron megye közgyűlése elrendelte a nemesi felkelést és a portális katonaság felállítását. Ezek egy része Csepregen gyülekezett a laki Kisfaludy Balázs vasi alispán és a damonyai Szántóházi Ferenc, a két megye közös jegyzője vezetésével. Az 1621. január 8-án Csepregen állomásozó katonaság számát a császáriak 800 főre becsülték. Dr. Dénes József kutatásai alapján bizton állítható, hogy az akkor evangélikus központ, Csepreg mezőváros erődített település volt, védőpalánkkal bekerítve. A településre 8-10 kapun lehetett bejutni. A kapuk őrzését a földesúr itt tartózkodó hajdúi látták el. A három templom és a Nádasdy-kastély erődített épület volt. A kastélyt és a Szent Miklós-templomot a már említett Répce-ág és ehhez csatlakozó vizes árok vette körül. Hadi állapot esetén a város védelmében a lakosság egy részének, a vezetőknek és a céhek tagjainak is részt kellett venni. Akkoriban Csepregen működött a Dunántúl legnagyobb evangélikus kollégiuma, ahol tanítókat, jegyzőket is képeztek. 1621. január 9-én reggel közel kétezer fős, zsoldos katonákból álló, jól felszerelt császári egység támadt a mezővárosra gróf Collalto Raimbold tábornok vezetésével. Egy dandáruk a Sopron felőli kapunál (a mai Rákóczi utcában) imitálta virradatkor a támadást, a fő erő viszont a Lócsi út felőli kapunál (a mai Bognár Ignác utcánál) tört rá az alsóvárosra. Az itt védekező soproniak egy részét levágták, a többi, kiszorítva a településről, az Acsád-Sárvár felé vezető úton menekült haza. Akit az utcán, házaknál, kertekben értek, megkínozták, hogy az elrejtett értékeket adják át. A támadó sereg egy része az alsó templomot zárta körül, s megkezdte az ostromot. Sem a palánk, sem az ajtó nem jelenthetett akadályt a tapasztalt katonáknak. A bennlévők jelentős részét, mivel ellenállást tanúsítottak, lemészárolták. A toronyba menekülőket kegyelmet ígérve lecsalták. Egy házba zárták be őket, majd egy részüket le-gyilkolták. A holttestekből máglyát raktak, a templomot pedig kifosztották, majd felgyújtották.

Közben megtámadták a felsővárost is. A piactérre érve a Szent Miklós-templomot és a kastélyt zárták körül - e két épületben összpontosultak a védelem fő erői. Johan Georg Zinner császári tiszt a következőket írta a felső templom ostromáról: a templom meg volt erődítve, és benne 800 alattvaló, akik nyolc órán keresztül védekeztek. Mivel nem akarták meg-adni magukat, öt Collalto-lövészt agyon is lőttek és 25-öt megsebesítettek, a katonák a rohamlétrákat a temetőbe átdobták, azokon a templomba jutottak, bár a toronyban levők erősen tüzeltek... Majdnem az összes férfiakat - akik az istenházában voltak - leütötték és ebben a templomban szörnyen garázdálkodtak.

A kastély ostromáról egyetlen forrásunk sem szól. Feltételezhető, hogy a szomszédos templomban történő iszonyú mészárlás sikoltásait hallva, az égő tornyot látva, a védők a megadás mellett döntöttek. Következett a csepregi kollégium megtámadása. A deákokat előbb megénekeltették, majd nagy részüket szintén megölték. Az ellenállás megtörését több napos fosztogatás, a javak elrablása, a nők megerőszakolása és elhurcolása követte. Mielőtt január 12-én eltávoztak a sok elprédált holmival, a várost felgyújtották, majd a közeli Batthyány-uradalom területén végeztek nagy pusztítást.

Közben megtámadták a felsővárost is. A piactérre érve a Szent Miklós-templomot és a kastélyt zárták körül - e két épületben összpontosultak a védelem fő erői. Johan Georg Zinner császári tiszt a következőket írta a felső templom ostromáról: a templom meg volt erődítve, és benne 800 alattvaló, akik nyolc órán keresztül védekeztek. Mivel nem akarták meg-adni magukat, öt Collalto-lövészt agyon is lőttek és 25-öt megsebesítettek, a katonák a rohamlétrákat a temetőbe átdobták, azokon a templomba jutottak, bár a toronyban levők erősen tüzeltek... Majdnem az összes férfiakat - akik az istenházában voltak - leütötték és ebben a templomban szörnyen garázdálkodtak.

A kastély ostromáról egyetlen forrásunk sem szól. Feltételezhető, hogy a szomszédos templomban történő iszonyú mészárlás sikoltásait hallva, az égő tornyot látva, a védők a megadás mellett döntöttek. Következett a csepregi kollégium megtámadása. A deákokat előbb megénekeltették, majd nagy részüket szintén megölték. Az ellenállás megtörését több napos fosztogatás, a javak elrablása, a nők megerőszakolása és elhurcolása követte. Mielőtt január 12-én eltávoztak a sok elprédált holmival, a várost felgyújtották, majd a közeli Batthyány-uradalom területén végeztek nagy pusztítást.

Közben megtámadták a felsővárost is. A piactérre érve a Szent Miklós-templomot és a kastélyt zárták körül - e két épületben összpontosultak a védelem fő erői. Johan Georg Zinner császári tiszt a következőket írta a felső templom ostromáról: a templom meg volt erődítve, és benne 800 alattvaló, akik nyolc órán keresztül védekeztek. Mivel nem akarták meg-adni magukat, öt Collalto-lövészt agyon is lőttek és 25-öt megsebesítettek, a katonák a rohamlétrákat a temetőbe átdobták, azokon a templomba jutottak, bár a toronyban levők erősen tüzeltek... Majdnem az összes férfiakat - akik az istenházában voltak - leütötték és ebben a templomban szörnyen garázdálkodtak.

A kastély ostromáról egyetlen forrásunk sem szól. Feltételezhető, hogy a szomszédos templomban történő iszonyú mészárlás sikoltásait hallva, az égő tornyot látva, a védők a megadás mellett döntöttek. Következett a csepregi kollégium megtámadása. A deákokat előbb megénekeltették, majd nagy részüket szintén megölték. Az ellenállás megtörését több napos fosztogatás, a javak elrablása, a nők megerőszakolása és elhurcolása követte. Mielőtt január 12-én eltávoztak a sok elprédált holmival, a várost felgyújtották, majd a közeli Batthyány-uradalom területén végeztek nagy pusztítást.

Közben megtámadták a felsővárost is. A piactérre érve a Szent Miklós-templomot és a kastélyt zárták körül - e két épületben összpontosultak a védelem fő erői. Johan Georg Zinner császári tiszt a következőket írta a felső templom ostromáról: a templom meg volt erődítve, és benne 800 alattvaló, akik nyolc órán keresztül védekeztek. Mivel nem akarták meg-adni magukat, öt Collalto-lövészt agyon is lőttek és 25-öt megsebesítettek, a katonák a rohamlétrákat a temetőbe átdobták, azokon a templomba jutottak, bár a toronyban levők erősen tüzeltek... Majdnem az összes férfiakat - akik az istenházában voltak - leütötték és ebben a templomban szörnyen garázdálkodtak.

A kastély ostromáról egyetlen forrásunk sem szól. Feltételezhető, hogy a szomszédos templomban történő iszonyú mészárlás sikoltásait hallva, az égő tornyot látva, a védők a megadás mellett döntöttek. Következett a csepregi kollégium megtámadása. A deákokat előbb megénekeltették, majd nagy részüket szintén megölték. Az ellenállás megtörését több napos fosztogatás, a javak elrablása, a nők megerőszakolása és elhurcolása követte. Mielőtt január 12-én eltávoztak a sok elprédált holmival, a várost felgyújtották, majd a közeli Batthyány-uradalom területén végeztek nagy pusztítást.

A kastély ostromáról egyetlen forrásunk sem szól. Feltételezhető, hogy a szomszédos templomban történő iszonyú mészárlás sikoltásait hallva, az égő tornyot látva, a védők a megadás mellett döntöttek. Következett a csepregi kollégium megtámadása. A deákokat előbb megénekeltették, majd nagy részüket szintén megölték. Az ellenállás megtörését több napos fosztogatás, a javak elrablása, a nők megerőszakolása és elhurcolása követte. Mielőtt január 12-én eltávoztak a sok elprédált holmival, a várost felgyújtották, majd a közeli Batthyány-uradalom területén végeztek nagy pusztítást.

A kastély ostromáról egyetlen forrásunk sem szól. Feltételezhető, hogy a szomszédos templomban történő iszonyú mészárlás sikoltásait hallva, az égő tornyot látva, a védők a megadás mellett döntöttek. Következett a csepregi kollégium megtámadása. A deákokat előbb megénekeltették, majd nagy részüket szintén megölték. Az ellenállás megtörését több napos fosztogatás, a javak elrablása, a nők megerőszakolása és elhurcolása követte. Mielőtt január 12-én eltávoztak a sok elprédált holmival, a várost felgyújtották, majd a közeli Batthyány-uradalom területén végeztek nagy pusztítást.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!