Őrség: a gyepűvidék mesés világa

Úgy is jellemezhetnénk: talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja. A történeti Őrség lakói az államalapítás óta a határőrizettel megbízott magyar, vagy magyar nyelvű csatlakozott úgymond népelemek közül kerültek ki. Feladatuk az ország területi integritásának, függetlenségének a megőrzése volt. Ennek fejében a királyoktól feltételes szabadságot kaptak, amihez történetük során végig ragaszkodtak.

Az Őrség nevében, történetében rejlik identitása, önazonossága is. Feladata volt a gyepű, majd az országhatár védelme, valamint a saját szabadságának megóvása, küzdelem a nemesi előjogokért és a vallás szabadságáért. Eleink részt vettek az összes szabadságküzdelemben: védték az országot a német betörések idején, támogatták Károly Róbertet az oligarchiák ellen, harcoltak tatárok és törökök, Habsburgok és Batthyányak ellen, ott voltak Bocskai, Rákóczi, Kossuth zászlói alatt. Szomoróc lakossága egyedüliként az egész Kárpát-medence községei közül fegyverrel szállt szembe az első világháború után a betolakodókkal. Túléltek minden külső támadást, belső zsarnokságot, töretlenül védték hitüket, kibírtak fél évszázadot árvaságban , saját lelkész és templom nélkül. (Forrás: Őrség az örökség - kiadta az őriszentpéteri Őrvidék Civil Szövetség.)

Az Őrség nevében, történetében rejlik identitása, önazonossága is. Feladata volt a gyepű, majd az országhatár védelme, valamint a saját szabadságának megóvása, küzdelem a nemesi előjogokért és a vallás szabadságáért. Eleink részt vettek az összes szabadságküzdelemben: védték az országot a német betörések idején, támogatták Károly Róbertet az oligarchiák ellen, harcoltak tatárok és törökök, Habsburgok és Batthyányak ellen, ott voltak Bocskai, Rákóczi, Kossuth zászlói alatt. Szomoróc lakossága egyedüliként az egész Kárpát-medence községei közül fegyverrel szállt szembe az első világháború után a betolakodókkal. Túléltek minden külső támadást, belső zsarnokságot, töretlenül védték hitüket, kibírtak fél évszázadot árvaságban , saját lelkész és templom nélkül. (Forrás: Őrség az örökség - kiadta az őriszentpéteri Őrvidék Civil Szövetség.)

S amiként azt az egész országban tudják: az Őrségre a szeres településszerkezet a jellemző. A családok a dombhátakon, erdei irtásokon építkeztek, az egyes házcsoportokat pedig szereknek nevezték el. Ezek általában az ott élő családokról kapták nevüket, például Baksaszer, de előfordul a földrajzi elhelyezkedésről való elnevezés, mint Alszer, valamint ősi mesterségekről, Kovácsszer.

A Templomszeren álló katolikus templom (1230) a Nyugat-Dunántúl egyik legszebb középkori szentélye, melyet a török veszély idején végvárként is használtak.

Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem - s bizony ez sem újkeletű megállapítás - néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tömöríti egységgé az itteni falvakat Kondorfától Velemérig, Magyarszombatfától Iváncig, Kercaszomortól Szőcéig.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

A Templomszeren álló katolikus templom (1230) a Nyugat-Dunántúl egyik legszebb középkori szentélye, melyet a török veszély idején végvárként is használtak.

Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem - s bizony ez sem újkeletű megállapítás - néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tömöríti egységgé az itteni falvakat Kondorfától Velemérig, Magyarszombatfától Iváncig, Kercaszomortól Szőcéig.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

A Templomszeren álló katolikus templom (1230) a Nyugat-Dunántúl egyik legszebb középkori szentélye, melyet a török veszély idején végvárként is használtak.

Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem - s bizony ez sem újkeletű megállapítás - néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tömöríti egységgé az itteni falvakat Kondorfától Velemérig, Magyarszombatfától Iváncig, Kercaszomortól Szőcéig.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

A Templomszeren álló katolikus templom (1230) a Nyugat-Dunántúl egyik legszebb középkori szentélye, melyet a török veszély idején végvárként is használtak.

Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem - s bizony ez sem újkeletű megállapítás - néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tömöríti egységgé az itteni falvakat Kondorfától Velemérig, Magyarszombatfától Iváncig, Kercaszomortól Szőcéig.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

A Templomszeren álló katolikus templom (1230) a Nyugat-Dunántúl egyik legszebb középkori szentélye, melyet a török veszély idején végvárként is használtak.

Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem - s bizony ez sem újkeletű megállapítás - néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tömöríti egységgé az itteni falvakat Kondorfától Velemérig, Magyarszombatfától Iváncig, Kercaszomortól Szőcéig.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem - s bizony ez sem újkeletű megállapítás - néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tömöríti egységgé az itteni falvakat Kondorfától Velemérig, Magyarszombatfától Iváncig, Kercaszomortól Szőcéig.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem - s bizony ez sem újkeletű megállapítás - néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tömöríti egységgé az itteni falvakat Kondorfától Velemérig, Magyarszombatfától Iváncig, Kercaszomortól Szőcéig.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Költői túlzásnak tűnhet, ámbár valójában is így igaz - s bizony máris a mai időkig ugrottunk -, olyan sok míves témával lehet e vidéken találkozni, hogy azokat több kötetben sem lehetne lajstromozni. Ezúttal Erdélyiné Horváth Terézia népi iparművész, a helyi - bár több helyszínen is működő - művészeti iskola igazgatója, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület elnöke kalauzol bennünket. A múlt után a jelenbe, majd pedig at itt lévő hagyományokra építkező jövőbe.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Égig érő paszuly mesepark nevű tematikus kiállítótér nyílik várhatóan a jövő esztendő második felében Szalafőn, két régi portán (az egyik műemlék), illetve azok környékén, hozzávetőleg tízezer négyzetméteren.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Az 1992-ben alapított Népi Mesterségek Műhelye Alapítvány legfontosabb céljának tekinti a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek megőrzését, továbbadását, oktatását iskolarendszerű képzésben is. Tagjai, amiként Erdélyiné Horváth Terézia fogalmaz: akik az érték mellett tették le a voksukat, népművészeti hagyományokat ápolnak, kismesterségeket kutatnak fel, régmúlt, feledésbe merülő mesterségeket tanítanak újra, tárlatokat rendeznek, archíválnak.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.

Mind a huszonkét őrségi településen van számos - mesebelinek is tűnő értékes, érdekes - látnivaló.