Akinek nincsenek piálós sztorijai: interjú Aranyosi Péterrel

Te is voltál diák, milyen gólyatábori élményeid vannak?
 
Az a helyzet, hogy nekem pont ilyen bulizós emlékeim nincsenek, mert amikor a főiskolára kerültem, akkor valahogy bekeveredtem a szervezők közé. Ezért egyrészt nem voltam ittas, másrészt végig ideges voltam - mert aki szervező az ideges - hogy minden jól sikerüljön. Nekem a gólyatábor és a gólyabál azért fontos, mert itt kerültem a szakmába. Meghívtuk egyszer a Fábry-t, és én mentem ki elé a vasútállomásra. Tulajdonképpen elkezdtem neki mesélni az életemet és mire megérkeztünk a nyíregyházi tanárképzőhöz már nagyon röhögött.

Mióta humorizálsz/vallod magad humoristának?

Ezt nehéz megmondani, humoristának egészen pontosan két éve. Akkor történt, hogy életem első - általam és mások által írt - anyagát mondtam el egy fellépésen és nem egy storyt meséltem, hanem egy teljesen kitalált gondolatot.

Rengeteg fellépésen veszel részt. Ha egy kis szabadidőd van, mit csinálsz szívesen?

Amit elmondtam a fellépésen. Gyerekeimmel vagyok, és olyan játékokkal játszom, amiben páncéltörő ágyúk vannak, na meg tankok. Tehát nincsen több hobbim és van néha egy-két ilyen négy betűs szó amivel női testrészeket illetünk.

Mit üzensz az egyetemistáknak?

Mindenki érezze jól magát, mert ez életeteknek a leggondtalanabb időszaka. Hiszen nem úgy van mint középiskolába, hogy hazamentél és fater kikérdezte, hogy mi volt a suliban.
Itt már azért lehet tombolni. Itt születnek majd a legnagyobb szerelmek és a legkeserűbb csalódások, de itt lesz a legnagyobb boldogság is. Ez a 3-4 (szerencsésebbeknek 8-10) év az, amit nagyon ki kell használni mert utána nem lesz már ilyen jó.

Ha tehetnéd, lennél újra gólya?

Ha ezt kérdezed ha lennék-e újra húsz éves, (már harmincnyolc vagyok, tehát  tizennyolc év a különbség) azt mondanám, hogy igen, hiszen sok olyat követtem el az életemben amit talán már nem tennék meg. Ám annak az időszaknak is megvolt a szépsége.
A rendszerváltás után , amikor megnyíltak a határok és utazhattunk, az egy olyan érzés volt amit nem dobnék el magamtól!
Viszont úgy veszem észre, hogy az oktatás minősége egyre gyengébb s szerintem egyre kevesebb energiát kell belefektetni a tanulásba, hogy egy kettes-hármassal elevickéljek. A lányok viszont egyre csinosabbak, úgyhogy lennék.

Mit csinálnál másképp?

A stand up- ot elkezdtem volna már a főiskola után vagy közben, és talán hamarabb lenne gyerekem.