Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Kiállítás

Kellemes meleg nyári esti program, mikor fűben fekve elmerengünk a csillagokban. Számolgatjuk őket, próbáljuk megtalálni a csillagképeket, vagy csak egy egyszerű formákat kivenni a megannyi apró csillogó pontocskából. Ki ne próbálta volna már megszámolni, hogy összesen hány csillag van az égen, vagy megtalálni a Nagy- és a Kis Göncölt? És gyermekfejjel még az is teljesen elképzelhetőnek tűnt, hogy sajtból van a Hold.

A csillagászat (asztronómia) a földön kívüli égitestekkel, jelenségekkel foglalkozó tudományág. Az asztrofizika pedig a csillagászatnak azon része, mely a fizikát hívja segítségül a tudományos megfigyelések megmagyarázásához, megértéséhez. Ez a két tudományág már szinte teljesen összefonódott, hiszen a csillagászat komoly fizikai ismereteket igényel. (Viszont az asztronómia nem összekeverendő az asztrológiával, ami az emberi sorsokat próbálja megjósolni a bolygók állásából. Vagyis a csillagász nem fogja tudni megmondani nekünk, hogy melyik hétvégén nyerjük majd meg az ötös lottót, ezért inkább ne is kérdezzük meg tőle!)

Valószínűleg Gothard Jenőt is megragadhatta az égbolt szépsége és rejtélyessége, mert életének jelentős részét a csillagok és az üstökösök vizsgálatának szentelte. Nevét maradandóan beírta a tudománytörténet lapjaira a fényképezés csillagászati alkalmazása terén elért sikereivel. Ám a Gothard-családban nem csak Jenő, de a másik két testvér, Sándor és István is foglalkozott ezzel a tudománnyal. Sándor a csillagászati megfigyelésekben, István pedig a meteorológiai adatgyűjtésben vett részt.

Az obszervatórium eredeti épülete Gothard Jenő Szombathely melletti Herényben lévő birtokán működött. A dobalakú kupolát maga a tudós tervezte, és itt állította fel a Newton-teleszkópot, amely ma a kiállítás főműszere. Ebben az építményben akkor egyedülálló módon már a villany- és vízhálózat is ki volt építve. Itt történtek meg az első észlelések, melyeket az asztrofizikában jelentkező sikersorozatok első hazai lépései között tartanak számon.

Ma azonban nem ez a létesítmény az obszervatórium épülete, hanem egy másik Gothard-kúria. Itt a tárlatot egész évben megtekinthetik a látogatók. A gyűjtemény egyes darabjait a tudós maga készítette el, többet pedig úgy vásárolt meg. Láthatunk többek között zsebnapórát, voigtleänder kamerát, egy ingaórát, távírót, precíziós órát, kronográfot, egy 60 cm szikrahosszúságú szikrainduktort működés közben (ez a gyerekeknek fölöttébb szokott tetszeni, mert igen látványos), hogy csak néhányat említsünk.

Az épület ma már az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének Gyakorló Obszervatóriuma. 1975 óta hivatalosan is egyetemi csillagvizsgáló rangot visel, így kapcsolódva be a hazai csillagászati felsőoktatásba és a tudományos élet vérkeringésébe.

A tárlat megtekintése ajánlott, kicsiknek, nagyoknak, ahogyan tudóspalántáknak, úgy bétékásoknak is, és mindenkinek, aki valaha hitte, hogy sajtból van a Hold.