Egy hétvége az újságírás jegyében

Eljött a várva várt hétvége. Nem tudtuk, hogy milyen lesz, talán tartottunk is tőle. Talán társaim nevében is szólok, ha azt mondom: ez kellett. Nem lettünk ettől sem profik, hiszen csak most kezdtük a "szakmát", de sok mindenre rávilágított Török Tibor (a Vas Népe Online Főszerkesztője), aki erre a néhány órára tanárunknak szegődött.

Ez a két nap ugyan nagyon kevésnek mondható, de "tanárunk" megpróbálta a leglényegesebb dolgokat átadni nekünk - mind a nyomtatott, mind az online újságírásról. Annak ellenére, hogy tartottunk ettől (féltünk az esetleges kritikáitól és attól, hogy időközben rájövünk, talán mégsem erre a pályára szánt minket a sors), pozitív érzések kerítettek hatalmukba bennünket, hiszen nagyon kellemes, interaktív és humorbonbonokkal felturbózott beszélgetések zajlottak le szombaton és vasárnap is.
 
Rengeteg érdekes információhoz jutottunk, s sikerült bepillantást nyernünk a mai magyar sajtó mélyebb bugyraiba is. Esett szó az eladási statisztikákról, miszerint a bulvárlapok és a női magazinok állnak az élen, több mint kétszázezres eladott példányszámmal, ami valóban meglepő, de abszolút reális képet fest a társadalmunkról. Inkább menekülünk a fikciókba, a meghamisított hírekbe mintsem, hogy szembe nézzünk a világ valós problémáival.

Emellett megismerkedtünk néhány lényeges fogalommal, műfajokkal, újságíró fajtákkal, jogi vonatkozásokkal, s megtudtuk, hogy mik a jó zsurnaliszta legfontosabb ismérvei. Praktikus tippeket kaptunk arra, hogy mivel tehetjük érdekesebbé, izgalmasabbá az írásainkat, valamint elhangzottak azok a dolgok is, amiket soha, de soha nem írhatunk le egy cikkben. A vasárnap (bár az óraátállítás miatt hosszabb volt egy órával) sokkal rövidebbnek tűnt. Ezen a napon az online újságírást boncolgattuk (elméleti és gyakorlati síkon is) a Magyar úti kollégiumban, és az aClubban.

Míg mi szorgalmasan jegyzeteltünk, fotós kollégáink sem tétlenkedtek: a Lunchbox zenekart fotózták, három helyszínen. A Savaria Mozi nagytermében, a vörös függöny előtt elegánsabb öltözékben pózoltak a srácok, majd az MMIK alagsorában lévő próbateremben készültek tipikusan punk életérzést tükröző képsorozatok. A harmadik helyszín az aClub hátsó (általában tánctérnek használt) terme volt: itt amolyan tipikus "bandafotók" születtek, nem kevés őrültséggel megspékelve.

Az agytágítás mellett természetesen a lazítás és a buli sem maradhatott ki a hétvégéből. Az activity-től kezdve a különböző ismerkedős játékokon át az ügyességi feladatokig mindenbe belekóstoltunk - mondanunk sem kell, hogy a hangulat nagyszerű volt. A fárasztó szombati nap után este a Klubban ”elmélkedtünk” némi szomjoltó társaságában.
 
Annak ellenére, hogy Török Tibor azzal kezdte az előadását szombat délelőtt, hogy le fog beszélni minket az újságírásról, el kell, hogy keserítsük: ez nem jött össze neki. Azt viszont mindannyian jól az agyunkba véstük, hogy ha egyszer mi is szerkesztők, vagy netán főszerkesztők leszünk (és most ébredünk fel arra, hogy bilibe lóg a kezünk), akkor a stressz-szintünk az egekbe fog szökni, és valószínű, hogy a hajunkat is gyakran fogjuk tépni. A negatívumok ellenére is úgy gondoljuk, hogy megéri, hisz parókát bármikor tudunk venni.