Hegyibringások kontra természetvédők: lesz-e megoldás a balhé után?

Váratlan üldözéses jelenetnek lehettek szemtanúi azok, akik a jó időt kihasználva a Kőszegi-hegységbe terveztek szabadidős programot múlt vasárnap. A hegyen ugyanis egy negyvenfős terepkerékpáros csapat verődött össze, akik kedvenc sportjuknak a downhillnek akartak hódolni. Mivel a fiatalok saját pálya kiépítésére korábban nem kaptak engedélyt, a tettek mezejére léptek, és egy illegálisan létesített terepen bringáztak.

Az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálata azonban hosszabb ideje figyelte a társaságot, és végül le is csapott rájuk. Hét fiatalt értek tetten, közülük egy osztrák állampolgár. A kerékpárosok elismerik, hogy hibáztak, amikor engedély használták a kedvenc időtöltésüknek maximálisan megfelelő lejtős, meredek terepet, és tettükért vállalják a felelősséget. 

 Az őrszolgálat intézkedését azonban sérelmezik, sőt feljelentést is fontolgatnak az ügyben. Állításuk szerint a természetőrök ugyanis nemcsak a bicikliről kapták le őket, hanem a földre nyomták, majd gázspay-vel is lefújták a fülön csípett bicikliseket. A fiatalok szerint az őrszolgálat tagjai szeges deszkával, és a pálya köré kifeszített nylon kötéllel igyekeztek megakadályozni menekülésüket.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság álláspontja az, hogy a downhillesek komoly veszélyt jelentenek a gyalogos túrázókra, illegálisan épített pályájuk ráadásul közforgalmú utat is keresztezett. A hegyikerékpár ezen extrém fajtája ráadásul a termőtalajt, valamint a fák gyökereit is károsítja. A nemzeti park saját hatáskörben szabálysértési eljárást indított az ügyben, a kerékpárosok akár 150 ezer forintos büntetést is kaphatnak. Az illegálisan épített pályákat, amelyekből több is van a Kőszegi-hegység területén, elbontják, a gyalogos turisták és a természetvédelmi értékek védelme érdekében pedig fokozott ellenőrzéseket hajtanak végre.

A hegyi balhé ellenére a fiatalok legfőbb célja továbbra sem változott. Tárgyalni szeretnének egy legális pálya kiépítéséről, amelynek költségeit ők maguk állnák.
 
- A kerékpáros túrázó kevesebb időt tölt az erdő egy-egy adott részén, nagyon ritkán látni frissen szedett virágcsokorral, teli táska gesztenyével, gombával és egyéb erdei javakkal a kezében. Ritkábban csábul el, hogy letérjen a turistautakról és szűz erdőben bolyongjon, a sportoláshoz szükséges folyadékot pedig rendszerint saját kulacsában szállítja, így valószínűleg nem tőle származnak a turistautak és a turista célpontok környékén eldobált pillepalackok és egyéb hulladékok  -említ pár szélsőséges példát, persze nem az általánosítás szándékával Katona Szilveszter, a Kőszegi Kerékpáros Egyesület alelnöke. Hozzáteszi továbbá, hogy a kerékpáros nem száll le a bringájáról csak azért, hogy szétverjen, lerúgjon drága pénzért felállított tanösvény- és túraút jelző táblákat, és nem autóval közelíti meg a túra céljához legközelebb eső parkolót.

És hogy mi lehetne a megoldás, hogyan lehetne megteremteni az erdőgazdálkodók, a nemzeti park és a bringások érdekei között az egészséges egyensúlyt?

Katona Szilveszter szerint a normál (cross country és hillclimb) hegyikerékpározást a természetjárás elfogadott formájaként kellene kezelni és szabályozni. Az egyéb (downhill, 4cross), inkább technikai sportnak tekinthető hegyikerékpározás szerelmeseinek pedig  arra alkalmas területen  kötött nyomvonalú pályákat kellene kialakítani. Ezek kijelölésekor természetesen az erdőgazdálkodókkal és a természetvédelmi hatóságokkal is egyeztetnének a bringások.

Mivel a Kőszegi Kerékpáros Egyesülethez kötődő bringások elfogadhatatlannak tartják, hogy a kerékpárt minden törvényi szabályozás a motorizált gépjárművek csoportjához sorolja, tettekkel is szeretnék felhívni a figyelmet az ezzel kapcsolatos aggályaikra. Ennek egyik ékes példája lehet az a szeptember 17-ére meghirdetett Írottkő hillclimb hegyikerékpáros és terepfutó verseny, amely a hegyi terepkerékpározás szelídebb formáinak, valamint a gyalogos erdei jelenlét közötti egyenjogúságot hivatott hangsúlyozni.