Hírek

2011.06.19. 11:58

Már történelem - Húsz éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

Húsz éve, 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona a záhony-csapi határállomáson Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka személyében.

MTI

 

Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1990. március 10-én írta alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt. Ennek értelmében 1991. június 30-ig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. Ezt megelőzőleg, 1989. április 25-én elindult már haza a kiskunhalasi 13. harckocsi gárdaosztály.
   
Hivatalosan az egyezmény után két nappal, 1990. március 12-én kezdődött meg a Magyarországon tartózkodó szovjet Déli Hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, harci-technikai eszközeinek, anyagainak hazaszállítása, ekkor kelt útra a Veszprém megyei Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat. Az elkövetkező 15 hónapban mintegy 35 ezer vasúti kocsi szállította vissza a Szovjetunióba a Déli Hadseregcsoport eszközeit, katonáit, mintegy 50 ezer katonát, és körülbelül ugyanennyi polgári alkalmazottat, illetve családtagot kellett hazajuttatni. A szovjet csapatok több mint 27 ezer járművel rendelkeztek, ebből 860 volt a harckocsik, 600 az önjáró tüzérlövegek, 1500 a gyalogsági páncélozott harcjárművek száma. (A későbbi években derült csak ki, hogy magyar területen is tároltak szovjet atomtölteteket.) A szovjet erők 60 helyőrségben, katonavárosban helyezkedtek el, s hat repülőtérrel is rendelkeztek.
   
Az utolsó katonavonat 1991. június 16-i áthaladását követően az utolsó szovjet katona június 19-én 15 óra 01 perckor hagyta el Magyarország területét a záhony-csapi határállomáson Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka személyében. Nevezetes dátum lett ez a nap Magyarország történelmében: 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Ennek emlékére 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította június 19-ét, e hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.
   
A csapatkivonás lebonyolítását a vele kapcsolatos pénzügyi elszámolás hosszú, nehéz tárgyalássorozata kísérte. Végül egy olyan "nulla megoldás" született, amelyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott károk nagysága között. Erről 1991. december elején Moszkvában szóbeli egyezség született, majd 1992. november 11-én Budapesten írásbeli megegyezés jött létre Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök között.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!