Körkép Szent István ünnepén - Megzavarta egy férfi a bazilika előtti szentmisét (videóval)

Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-ai állami rendezvények

Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-ai állami rendezvények - tájékoztatta a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság szombat éjszaka az MTI-t.

 Az államtitkárság közleménye szerint a félórás tűzijátékot mintegy 300 ezren nézték végig a budapesti rakpartokról.
   

A Nyitott Parlament programnak reggel 9 és este 6 óra között összesen 12 ezer 610 résztvevője volt, a többi szabadtéri rendezvényen több százezren fordultak meg - tette hozzá az államtitkárság.
   

Az állami programsorozat biztonságát felügyelő Operatív Törzs tájékoztatása szerint rendkívüli esemény sehol nem zavarta meg az ünneplést és a nyitott programokat; a tűzijáték után a tömeg rendben levonult a rakpartokról

Kisgyerekek kapcsolhatták fel az Országház díszkivilágítását

Az Országház Vadásztermének erkélyéről követhették figyelemmel az ünnepi tűzijátékot, majd kapcsolhatták fel az épület újonnan elkészült díszkivilágítását a Miénk a ház akció résztvevői szombat este. A világítást kisgyerekek indították el együttes erővel.

A hagyományos augusztus 20-i ünnepi tűzijáték adta az alkalmat, hogy az egész országnak bemutatkozzon az Országház új díszkivilágítása.
   
Az Országgyűlés Hivatala az Orczy Kultúrkert Egyesület Miénk a ház elnevezésű projektjét felkarolva hívott meg száz szerencsést, akik a lehető legjobb helyről, az Országház Vadásztermének erkélyéről követhették figyelemmel a fényjátékot. A kilenc órás kezdést megelőzően különleges idegenvezetés keretében megtekinthették a kupolateremben a Szent Koronát, ellátogathattak az Országgyűlés elnökének a nagyközönség előtt egyébként elzárt dolgozószobájába, és megkóstolhatták Magyarország tortáját, a kecskeméti barackkal töltött kölestortát is.
   

A tűzijátékoz az erkélyről csupán negyed óráig figyelték a vendégek, majd bevonultak az épületbe, hogy a kisgyerekek bekapcsolják a világítást - a nagyteljesítményű lámpáknak ugyanis tíz percre van szükségük, hogy teljesen bemelegedjenek. A pontos számításoknak köszönhetően így éppen a fényjáték befejeződésekor ragyoghatott fel először teljes pompájában az épület.
   
Maczó Balázs, az Orczy Kultúrkert Egyesület egyik vezetője az MTI-nek elmondta, céljuk, hogy felhívják az emberek figyelmét az Országház épületének szépségeire. Szeretnék elérni, hogy az emberek felfigyeljenek építészeti nagyságára és ne elsősorban a politikához kapcsolják. A Miénk a ház projekt az első akciójuk, a jövőben "padlástúrákkal" és egyéb érdekességek szervezésével készülnek folytatni tevékenységüket.
   
A különleges estére a Miénk a ház akciónak a Facebook közösségi oldalon regisztrált támogatói nyerhettek meghívást.

 
Szent Jobb-körmenet a bazilikánál

A magyar katolikus egyház vezetői, papok, szerzetesek, illetve  közjogi méltóságok, kormánytagok, hívők kísérték szombaton, az augusztus 20-i ünnepi szentmise utáni, a Szent István-bazilika körüli hagyományos körmeneten Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét.
  
 A zsúfolásig megtelt téren lévő több száz ember tapssal köszöntötte az ereklyét, amikor azt a bazilika külön kápolnájából kihozták és a lépcsőn elhelyezték. A körmenet a Szent István tér-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi tér-Zrínyi utcán haladva tért vissza a bazilika előtti térre.
   
Szent István kézfejereklyéje mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai. Ezután következett Schmitt Pál köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormány több tagja, majd az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai.
   
Amikor az ereklye a tér közeli utcákon összesereglett hívők csoportja előtt haladt el, az emberek letérdeltek és keresztet vetettek, míg mások megtapsolták Szent István bebalzsamozott kézfejét.
   
Az ünnepségen a fennállásának 80. évfordulóját idén ünneplő Katolikus Karitász is részt vett, hogy együtt adjanak hálát a segélyszervezet által végzett több évtizedes szolgálatért. A karitász munkatársai és önkéntesei Écsy Gábor országos igazgatóval és az egyházmegyei vezetőkkel együtt vonultak.
   
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az ünnepi mise szentbeszédének elhangzása előtti köszöntőjében külön kiemelte, hogy ezen a napon ünnepeljük a Katolikus Karitász alapításának 80., újjászervezésének pedig 20. évfordulóját. A püspök azt mondta: az önkéntes emberi segítség olyan erő, amely reményt, állóképességet, optimizmust tud adni népünknek és helyi közösségeinknek, ezért legyünk a nagylelkű szeretet tanúságtevői nemzetünk és az egész világ előtt.
   
A Szent István-nap megünneplését I. Szent László király (1077-1095) rendelte el VII. Gergely pápa utasítására 1092-ben. Az I. Szent István király (1000-1038) kézfejereklyéjeként tisztelt Szent Jobb kultusza hivatalos ünneppé 1424-ben emelkedett. Az ereklyét Mária Terézia (1740-1780) hozatta vissza Budára 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik - Horvátország), s bemutatását minden év augusztus 20-ára rendelte el, ennek napját pedig hivatalos nemzeti ünnepnappá nyilvánította.

Remek időben zajlott le az idei légiparádé

Megteltek a rakpartok és a hidak érdeklődőkkel a szombat délutáni ünnepi hajókarnevál és légiparádé ideje alatt szombaton a fővárosban.
 A felhőtlen égbolt és az igazi nyári meleg remek díszletül szolgált a minden évben, így idén is kicsik és nagyok körében nagy népszerűségnek örvendő hajókarnevál és légiparádé ideje alatt.
  
 A parádét délután kettőkor a Magyar Honvédség három szállító helikopterének felvezetésével egy szintén három gépből álló Gripen-kötelék nyitotta meg, majd a vízen a Parlament előtt nemzeti lobogóval díszített motorcsónakok jelentek meg.
   

Ezt követően a magyar történelem öt korszakát - Szent István korát, a reneszánszt, a reformkort, a századforduló szecesszióját és napjainkat - megjelenítő díszletekkel ellátott hajók vonultak fel a Dunán a Margit-hídtól a Lánchíd irányába. A hajók - rajtuk keresztül jelképesen a magyar történelem -  előtt a Parlament Vadásztermének erkélyén a Köztársasági Őrezred Parlamenti Díszőrsége a történelmi zászlók és a nemzeti lobogó felvonultatásával díszelgett.
   
Ezután budapesti, oroszlányi és fóti állami gondozott gyerekeket utaztató hajókonvoj vonult el a folyón.
  
 A készenléti rendőrség helikopterkötelékének felvonulása és többek között Cimbora típusú vitorlázógépek bemutatói után Illés Tamás Európa- és világbajnoki ezüstérmes pilóta tartott gépével rendkívül látványos bemutatót. Veres Zoltán ötszörös Guinness-rekorder, összetett műrepülő Európa-bajnok hasonlóan lélegzetelállító mutatványokkal kápráztatta el a rakpart közönségét.
   
A program zárásaként egy LI-2-es típusú gép húzott el a Duna - és az emberek feje - felett, a tervekkel ellentétben azonban a vártnál erősebb szél miatt az ejtőernyős válogatott nem ugrott ki fedélzetéről. Csupán jelzőzászlóikat dobták ki, amelyek szakértők szerint valószínűleg valahol a Népliget felett érnek majd földet a nap során.

Pápai Lajos szentbeszédében visszatérést sürgetett a Szent István-i alapokhoz

A megújulás egyetlen útja a mindennapi megértés - mondta Pápai Lajos győri megyéspüspök szentbeszédében Budapesten, a Szent István bazilika előtti, zsúfolásig telt téren a hagyományos augusztus 20-ai szentmisén, azt hangsúlyozva, hogy vissza kell térnünk Szent István alapjaihoz, amelyre újabb ezer évet lehet építeni.

Szent István is elsősorban saját példájával, azután törvényeivel, intézményeivel a keresztény hit sziklájára építette népe életét, és ez a hit lassan átjárta, megtisztította és megszentelte kultúránkat, hagyományainkat - mondta a püspök.
   
Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, büszkék lehetünk kultúránkra, hagyományainkra, hőseinkre és szentjeinkre, ezért kereszténységünknek a mai kultúrában is meg kell testesülnie, hogy jövőnk legyen – hangsúlyozta a püspök, azt hangoztatva, „keresztény és magyar jövőnk ebben a hazában csak az élet tisztelete révén lehetséges” - fogalmazott.
   

Pápai Lajos szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény hit az élet kultúráját hirdeti, az emberi élet utolérhetetlen méltóságát a fogantatásától a természetes haláláig. „Hirdeti a férfi és nő felbonthatatlan kapcsolatát a házasság szentségében, és a belőle fakadó család pótolhatatlan értékét” – mondta, hozzátéve, ezért a hívők felelőssége, hogy jó példával, akár áldozatokat is vállalva éljék meg és hirdessék ezeket az értékeket.
   
Nagy a felelősségük ebben azoknak, akik a tömegtájékoztatás szolgálatát végzik, míg az állam feladata az, hogy törvényekkel, hatékony támogatással segítse a családokat, a gyermekvállalás biztonságát, a nevelést és az oktatást, és családbarát környezetet teremtsen – hangsúlyozta a megyés püspök.
   
A püspök örömét fejezte ki, hogy a januárban hatályba lépő új alaptörvényben felismerhetők ezeknek az alapértékeknek a deklarálása és az, hogy végre – hosszú idő után – "valóban otthon érezhetjük magunkat keresztényként is a saját hazánkban”. Hozzáfűzte: „ugyanakkor kell, hogy legyen bátorságunk szembenézni valós problémáinkkal, nem ülhetünk nyugodtan puskaporos hordón, akár a népesség fogyását, akár szociális és etnikai problémáinkat tekintve”.
   
Szavai szerint sok év egyházellenes propagandája miatt a világban keresztényellenes üldözés folyik, terrortámadások vannak sok országban, míg Európában azt szeretnék elérni, hogy hitünk, vallásunk szoruljon vissza a sekrestyébe, mint a kommunista rendszer idején.
   
Pápai Lajos azt mondta: a megújulásnak egyetlen útja van: a mindennapi megértés. Ezt szolgálja a püspöki kar által meghirdetett család éve, a rendszeres hitoktatás, foglalkozás a fiatalokkal, a családokkal, és annak tudatosítása, hogy rendszeres vasárnapi szentmise nélkül, a keresztség-bérmálás-házasság szentségeire való "hívő készület" nélkül nincs igazi keresztény élet és megújulás.
   
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a szentbeszédet megelőző köszöntőjében azt mondta: az evangéliumnak a sziklára épített házról szóló példabeszéde mintha Szent István életművéről szólna. „Mert támadhatnak viharok a világban, megrázhatják hirtelen változások vagy mélyre ható válságok a gazdaságot vagy akár a kultúrát és a társadalmat is. De aki valódi értékekre építi az életét, az szilárdan áll az események sodrában” – fogalmazott az érsek.
   
Nem csupán számokról és pénzügyi mutatókról szól a népek és az emberiség élete, hanem az emberről, aki keresi a boldogságot, aki Isten képmása, és ezért feltétlen tiszteletet érdemel. Az emberről, akinek fejlődése, kibontakozása, oktatása, egészsége, méltó lakáskörülményei vagy biztonságos öregsége nem felesleges tehertételek, sőt inkább ezek az evilági közösség legfontosabb céljai - hangsúlyozta Erdő Péter.
   
A bazilika előtti, kordonokkal körbezárt téren tartott szentmisén - amelyre csak szigorú biztonsági intézkedések mellett lehetett bejutni - részt vett III. Senuda pátriárka, a kopt keresztény egyház feje, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Schmitt Pál köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Polt Péter legfőbb ügyész, Tarlós István Budapest főpolgármestere, Rogán Antal, a főváros V. kerületének polgármestere, Sólyom László volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök és a diplomáciai testület több tagja, így az orosz és az izraeli nagykövet.
A jeltolmácsolással is követhető szentmise befejezése után elindult a Szent Jobb-körmenet; Szent István kézfejereklyéje mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki kar tagjai. 

 

Megzavarta egy férfi a bazilika előtti szentmisét

Megafonba kiabálva megzavarta egy férfi a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott hagyományos augusztus 20-i ünnepi szentmisét; a fekete pólót és napszemüveget viselő  fiatalembert a biztonsági őrök teperték le.

A zsúfolásig megtelt, kordonnal körbezárt téren, ahová csak szigorú biztonsági intézkedések után lehetett bejutni, a bazilika lépcsőjére felrohanó férfi egy hangosbeszélőbe kiabált, miközben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a szentmisét celebrálta.
   
A lépcsőn fel-alá szaladgáló férfit végül biztonsági őrök teperték le, majd a bazilika oldalánál elvezették.     Az MTI helyszínen lévő tudósítja úgy hallotta, a férfi azt kiabálta: "eljött az én országom, itt van a megváltó, én vagyok a ti Jézus Krisztusotok, nézzétek meg a honlapom".

 

OLDALTÖRÉS: Páva Zsolt a közös célok megvalósítására buzdított a nemzet kenyerének szentelésén

Páva Zsolt a közös célok megvalósítására buzdított a nemzet kenyerének szentelésén

- A közös célok megtalálására és megvalósítására buzdított Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere az államalapítás és a nemzet kenyerének megszentelése alkalmából tartott pécsi városi ünnepségen szombaton.
"Amikor azt látjuk, hogy az örökösnek gondolt értékek egyik napról a másikra elértéktelenednek, amikor megbízható alapelvek megkérdőjeleződnek, Szent István példája kötelez bennünket, hogy más módszerekkel, új utak kijárásával oldjuk meg Magyarország problémáit" - mondta a fideszes politikus a Sétatéren összegyűlt ünneplő közönség előtt.
    

Páva Zsolt az MTI tudósítója által több mint ezer fősre becsült hallgatóságának úgy fogalmazott, hogy ebben a helyzetben a nemzet kenyere szimbólum még inkább felértékelődik, mert jelzi: ha vannak közös eszmények, célok, elérésükhöz, a hozzájuk vezető út megtalálásához fontos a közös gondolkodás. "Ehhez mindenkire szükség van, ezen a hajón nincsenek első vagy másodosztályú utasok, mindenki egyenrangú" - hangsúlyozta.
   
A városvezető úgy vélte, ha egy új ötlettel, mint a nemzet kenyere sikerült ekkora támogatói kört találni és a programot sikeressé tenni, vannak nagyobb célok is, amelyeket elérhetünk.
Páva Zsolt beszédében köszönetet mondott Korinek László jogászprofesszornak a nemzet kenyere kezdeményezés ötletéért, a megvalósításban közreműködő cégeknek pedig a térítésmentesen végzett áldozatos munkáért.
   
Korinek László arról szólt, hogy teljesült a kívánsága. A felhívásra több mint háromszáz hazai és határon túli magyar lakta helyről tíz tonna búza érkezett a nemzet kenyeréhez, amelynek elkészítése az egész magyar nemzet erőfeszítését tükrözi, és üzenetet hoz azoktól, akik a szükséges alapanyagot küldték. "Itt ma megteremtettünk valamit. Trianont nem tudjuk meg nem történtté tenni, de meghaladottá igen" - jelentette ki, és szavait taps fogadta.
   

A jogászprofesszor felidézte, akkor jutott eszébe a nemzet kenyerének ötlete, amikor egy, a konyhaasztalán fekvő kenyér láttán felmerült benne a kérdés, honnan származhat a készítéséhez használt gabona és mi történik ott, de erre nem tudott válaszolni.
   
A kezdeményezés keretében összegyűlt tíz tonna búza jelentős részét Szigetváron, kisebb hányadát Mohácson, egy rekonstruált XVIII. századi vízimalomban őrölték meg, majd a napokban öntötték össze ünnepélyes külsőségek között.
   
Az ötkilós nemzet kenyerét több nagy kenyérrel és ötezer kiscipóval együtt egy pécsváradi sütőüzemben készítették el. A nemzet kenyerét Garadnay Balázs, a Pécsi Egyházmegye püspöki helynöke szentelte fel és Páva Zsolt szegte meg a Sétatéren.
   
A többi öt- és háromkilós kenyeret promóciós célokra és állampolgári eskütételekhez használják fel, a cipókat a Sétatéren értékesítették, a bevételt jótékony célokra fordítják. A maradék lisztből pedig kenyeret sütnek a dévai Szent Ferenc Alapítvány házaiban lakó gyerekeknek.
   
A pécsváradi pékség munkatársai szombat délelőtt az MTI-nek azt mondták: a nemzet kenyere és a cipók jó minőségűek és finomak. A készítésükhöz felhasznált liszt a sok helyről érkező gabona okán olyan kiváló minőségű, amelyhez fogható nincs Magyarországon.

OLDALTÖRÉS: Magyar ízek sétánya a Duna-parton

Magyar ízek sétánya a Duna-parton

Magyar ízek sétánya a Duna-parton

Magyar ízek sétánya a Duna-parton

Idén is tízezrek látogattak ki az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen a másodízben megrendezett Magyar Ízek Sétányára a fővárosi Duna-partra, ahonnan a légi parádét is megtekinthették.
A péntek óta délelőtt tíz és este tíz óra között látogatható gasztronómiai vásár a tavalyihoz hasonlóan idén is nagy tömeget vonzott. Szombat délután hosszú sorok kígyóztak a különböző tájegységek termékeit, ételkülönlegességeit és italait kínáló pultok előtt.
   
Természetesen a legtöbb érdeklődőt a Magyarország tortáját, a kecskeméti barackkal töltött kölestortát kínáló pontok vonzzák. Az elszántabbak akár félórát is várnak, hogy megkóstolhassák a különleges édességet.
   
Az ország különböző tájegységeinek borai, jellegzetes ételei kelletik magukat a Bem tér és a Clark Ádám tér közötti utcán. A nemzetiség konyháknál például tökös, kolbászos-kukoricás és több másféle lecsó is megkóstolható, nem is beszélve a pékségek széles kínálatáról, a csíráztatott búzából készült, a krumplis, a káposztalevélen sült, a bio vagy a tönkölyös kenyérről.
   
A vásárban a kicsik körében a különleges házi szörpök, a felnőttek körében pedig a magyar borvidékek és pálinkamanufaktúrák kínálata aratott nagy sikert.
  
 Délután Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is kilátogatott a vásárba.

OLDALTÖRÉS: Navracsics Tibor: meghatározó döntés volt a nyugati kereszténység választása

Navracsics Tibor: meghatározó döntés volt a nyugati kereszténység választása

István király mindmáig meghatározó döntése a nyugati kereszténység választása volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombat este Veszprémben, több száz érdeklődő előtt.
   
István király nem az államalapítással alkotott igazán nagyot, hanem "az a döntése volt merész, amikor elkötelezte Magyarországot a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra mellett" - mondta a Szent István-napi ünnepség szónoka, hozzátéve: ennek természetes, logikus következménye volt az államalapítás.
   
A fideszes politikus rámutatott: első királyunknak sokan mondták, hogy jobb nekünk kelet felé fordulni, hatalmasabb erők mozdulnak ott meg, ő viszont tudta, hogy a mi jövőnk a nyugati kereszténységben rejlik. István király Nyugat-Európa mellett döntött - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
   
Szavai szerint történelmünk során többször megismétlődött ez a "döntési helyzet": a tatárjáráskor IV. Béla királyunknak is mondhatták, hogy most már keletről jön az erő, de a török hódoltság alatt is sokan mondták, hogy az oszmán birodalommal kell kiegyezni; hanyatlik a nyugat, keleté a jövő. Mégis - mutatott rá - minden jelentős magyar király kétség nélkül, mindig a nyugati keresztény világ mellett döntött.
   
"Magyarország helyét mindig a Nyugat-Európához való kötődés jelölte ki" - fogalmazott Navracsics Tibor, hangsúlyozva, "ez Szent István öröksége".
   
A politikus szavai szerint "mindent" ő hagyott ránk. Ha most politikáról, közéletről, hagyományainkról, vallásunkról, családunkról beszélünk, "akkor Szent István-i kategóriákban gondolkodunk". Hozzátette: "mi politikusok, bármilyen éles vitákat is folytatunk, de azok a fogalmak, amelyekről beszélünk, Szent István fogalmai".
   
Minden, amit kaptunk, minden, amire vigyáznunk kell, Szent Istvántól származik - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az évszázadok során a magyar nemzet minden egyes tagjának "valamilyen módon gazdálkodnia kellett Szent István örökségével".    
   
A magyarságot a legnehezebb időkben is az tartotta meg, hogy volt egy mély hit a magyar nemzetben, amely szerint a magyar nemzetnek küldetése van, és ez a küldetés a Kárpát-medencéhez kötődik" - mondta. Rámutatott: az Árpád-házi királyok voltak az elsők, akik a Kárpát-medence területén "politikai integrációt" tudtak megvalósítani tartósan és békésen.
   
Mint mondta: a magyarok az évszázadok során sok országgal, sok néppel vívtak háborút, de "soha nem háborúztak a horvátokkal, a csehekkel, a szlovákokkal", hanem a Kárpát-medence népeivel mindig is - egészen Trianonig -  békésen egymás mellett tudtak élni. Ez szintén Szent István örökségének része - jegyezte meg.
   
Szavai szerint Szent István nem csak a múltat és a jelent tekintve, de a jövőre nézve is kötelez minket. "Kereszténység, európaiság és modern magyar államiság; ezek azok a kötelezettségek, amelyekkel mindannyian tartozunk a saját közösségünknek, saját nemzetünknek" - hangsúlyozta. Szent István öröksége tehát nem egy múltbeli lezárt, muzeális emlék, hanem mindennapjaink ügye.
   
Navracsics Tibor a beszéde végén megemlékezett a néhai Mádl Ferencről, volt köztársasági elnökről, aki Szent István-i értelemben is gazdagította a magyar nemzetet.
   
Az ünnepségen a város posztumusz Veszprém tiszteletbeli polgára címet adományozott Mádl Ferencnek. A kitüntetést Mádl Dalma, a néha államfő felesége vette át Porga Gyulától (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármesterétől.

OLDALTÖRÉS: Kósa Lajos: újjá lehet építeni Magyarországot

Kósa Lajos: újjá lehet építeni Magyarországot

Kósa Lajos: újjá lehet építeni Magyarországot

Kósa Lajos: újjá lehet építeni Magyarországot

Hittel, kitartással, munkával az országot újjá lehet építeni, fel lehet virágoztatni - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, a város polgármestere Debrecenben, Szent István domborműve előtt szombaton.
 A politikus a magyar nép történetét igazi sikertörténetnek nevezte, amelyet Szent István király a magyar keresztény állam létrehozásával alapozott meg.
   
Kósa Lajos felidézte, hogy a történelem során nem egyszer újra kellett építeni az államot. Ma is ilyen periódusban élünk, és "nem vagyunk kevesebbek (...), mint elődeink, meg tudjuk oldani" - tette hozzá.
  
 "Azt a Szent István által alapított keresztény Magyarországot szervezzük újra, amit őseink (...), s bízhatunk benne olyan sikeresen", hogy azt ezer év múlva is annak fogják tartani - mondta a politikus, megjegyezve, hogy "amit most csinálunk, az semmiben sem különbözik attól, amit elődeink tettek, bár más körülmények között".
   
Kósa Lajos hozzátette: a korábbi állami átszervezések sem voltak problémamentesek, mindig voltak ellenzők, akik "elszaladtak Bizánchoz, vagy a pápához, (...), most meg Brüsszelbe mennek".
   
A politikus szerint határozottan, értékeinket, örökségünket megőrizve kell újjáépíteni az országot, hogy "Magyarország továbbra is sikertörténet legyen". Bár vannak viták, ellentétek, de Szent István ünnepén meg kell fogalmazni közös célunkat, miszerint "hittel, kitartással, munkával az országot újjá lehet építeni, fel lehet virágoztatni" - jelentette ki a Fidesz vezető politikusa.
   
Kósa Lajos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, Magyarország politikai-történelmi teljesítményét mindig úgy érte el, hogy integrálódott Európa közösségébe, megosztotta Kárpát-medencei otthonát más népekkel. A magyarságról példát lehet venni ebben - tette hozzá, megjegyezve, "tudatlanságból, rosszindulatból ered, ha rasszistának, idegengyűlölőnek mondanak minket".
   
A politikus végül meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar nép nem csak sikeres volt, hanem az is, és az  lesz a jövőben is.
   
Az ünnepi beszédét követően a résztvevők megkoszorúzták Szent István király domborművét.

OLDALTÖRÉS: Kövér: a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk

Kövér: a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk

Kövér: a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk

Kövér: a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk

Nekünk most a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk, mivel a Gyurcsány-féle "vad, úri tatárok" szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot - nyilatkozta Szent István ünnepe alkalmából Kövér László házelnök a fidelitas.hu oldalon szombaton közzétett interjúban.
A törvényhozás tempóját nem mi diktáltuk, hanem a válságkezelés, az ország átalakításának immár elodázhatatlan kényszere és a menet közben felvetődött aktuális problémák - fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki szerint ma sajnos az a helyzet, hogy legalább olyan erős befolyást gyakorolnak a mindennapokra a külső körülmények, a világgazdasági folyamatok, mint a parlament tevékenysége.
   
Nekünk a saját utunkat kell járni - szögezte le Kövér László, hozzátéve, hogy a nemzet ezeréves útra visszavezetése ma nehezebbnek tűnik mint egy éve, mert akkor még csak nagy vonalakban lehetett felmérni az előző kormányok örökségét, és azt hogy menyire kedvezőtlenek a világgazdasági körülmények.
   
"Gyurcsány Ferenc és társulata egész egyszerűen magát az államot verte szét, züllesztette le - szerintem tudatosan – (...), és juttatta gyakorlatilag a működésképtelenség határára. Mert mennél zavarosabb a helyzet, mennél kevesebb ellenőrző és befolyásoló lehetősége van a demokrácia szabályai szerint a választópolgároknak, annál jobb azoknak az informális, elsősorban gazdasági és pénzügyi hatalmaknak a helyzete, akiket ők képviselnek az országban" - fogalmazott a fideszes politikus.
   
Mindaz, ami most zajlik a magyar államiság új korszakának az alapvetése. Ebbe beletartoznak az új Alaptörvény kapcsán elfogadandó sarkalatos törvények, amelyek egyik része a politikai intézményrendszer reformjáról, a másik  az új gazdasági rendszer felépítéséről szól majd. Ehhez képest egy újabb nagy jelentőségű törvényhozási csomag lesz a Széll Kálmán terv végrehajtása, a gazdasági élet átalakítása.
   
Kövér László rámutatott arra is, hogy a nyolcmillió felnőtt magyar választópolgárt elsősorban a napi konkrét egzisztenciális gondok, illetve a kilábalás perspektívái érdeklik, és a politikának ehhez kell alkalmazkodnia.
"E tekintetben sem magunkat, sem a választókat nem kecsegtethetjük azzal, hogy sokkal könnyebb év vár ránk, mint amilyenen túl vagyunk" - fűzte hozzá.   
   
A nemzetpolitikáról szólva Kövér László kiemelte: az akkor lesz sikeres, ha képes a határok feletti nemzetegyesítést véghezvinni, és elfogadtatni az "utódállamok" politikai elitjeivel, hogy nem egymás potenciális ellenségei, hanem bizonyos külső kihívásokhoz képest egymás potenciális szövetségesei vagyunk.
   
"Azoknak a szálaknak összebogozása, megerősítése a feladatunk, amelyet az idő önmagában is elvékonyít, szétfoszlani enged, nem is beszélve arról, hogy az utódállamok politikai elitje szándékosan próbálja ezeket széttépni, elszakítani. Ebbe a körbe azok a kollaboráns politikai erők is beletartoznak, akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk által vezetett közösségeken belül" - nyilatkozta a fideszes politikus, aki szerint az autonómia a megmaradás egyetlen záloga.
  
 "Azért vagyok nagyon rossz véleménnyel a Kárpát-medencei magyar politikai elit teljesítményéről – beleértve persze magunkat is, de beleértve a felvidéki, a délvidéki, az erdélyi politikai közösségek vezetőit is -, mert húsz esztendő alatt alig tett valamit annak érdekében, hogy az autonómia törekvéseket sikerre vigye" - fogalmazott Kövér László.
  
 Szavai szerint "nemhogy a gyakorlati megvalósulásban nem történt semmi - leszámítva azt a gyengécske változatot, amit most Szerbiában törvénybe iktattak, és aminek persze örülni kell - , hanem még a tekintetben sem történt sok minden, hogy legalább az utódállamokban rekedt magyar közösségek politikai vezetői el tudtak volna fogadni egy közös platformot arról, hogy mit tekintenek autonómiának". Nem jutottak közös nevezőre abban, milyen igényeik vannak saját államukkal szemben, amelyeket "a magyar állam a nemzetközi porondokon támogatni tudna annak érdekében, hogy egyenrangú állampolgárként létezhessenek a magyar emberek Szlovákiában, Romániában vagy a többi  utódállamban".
  
 A választójog kapcsán azt szeretnék elérni, hogy ne legyen különbség állampolgár és állampolgár között aszerint, hogy éppen hol él. Az állampolgárság együtt kell, hogy járjon a szavazati joggal - nyilatkozta Kövér László, aki szerint a nemzet közös ügyeibe való beleszólás lehetőségének megnyitása sokkal inkább az összetartozást fogja erősíteni, semmint hogy komoly befolyást gyakoroljon a választási eredményekre.
   
A fiatal generációkról szólva a kormánypárti politikus úgy fogalmazott: "nem irigylem a saját gyermekeim generációját, mert (...) sok tekintetben nehezebb körülmények között lesznek kénytelenek elkezdeni a felnőtt életüket, mint ami nekünk osztályrészül jutott".
   
Kövér László szerint a kisebb ellenállás irányába löki a fiatal generációkat az, hogy a világ nyitottá vált, és ez egy hosszú távú katasztrófával fenyeget. "Nem elég, hogy a demográfia alapfolyamatai is felgyorsuló népességfogyást mutatnak, még az egyébként egyre kisebb számban megszületettek közül is egyre nagyobb számban hagyják el a szülőföldjüket" - fogalmazott a fideszes politikus.
   
Ha a szülők, tanárok, mintaadó értelmiségiek nem tudják a közösségi felelősségérzetet felkelteni és megerősíteni, legalább a fiatal generációk mintaadó elitjében, "akkor nagyon nagy baj készül" - tette hozzá Kövér László.

OLDALTÖRÉS: LMP: valódi nemzeti együttműködést!

LMP: valódi nemzeti együttműködést!

LMP: valódi nemzeti együttműködést!

LMP: valódi nemzeti együttműködést!

Az LMP az akarnokság politikai kultúrája helyett Szent István ünnepén a valódi nemzeti együttműködés politikai kultúráját kéri számon az ország újjászervezését hirdető kormányon - közölte az ellenzéki párt az augusztus 20-i ünnepnapon az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írták, növekvő elképedéssel nézik a kétharmados parlamenti többségre szert tett jobboldal politikai elitjének Magyarország újjászervezése címén véghezvitt "pusztítását" a demokrácia intézményrendszerében, a politikai kultúrában és a társadalom bizalmi viszonyaiban.
   
Az LMP szerint vitathatatlanul szükség van Magyarország, a magyar állam újjászervezésére, a magyarországi politikai közösség és a magyar nemzet lelki, szellemi, morális megújulására, de ennek előhívására és véghezvitelére az önkény, az akarnokság politikai kultúrája alkalmatlan.
   
A párt emlékeztetett arra, hogy 1991-ben az Országgyűlés augusztus 20-át, államalapító Szent István ünnepét avatta a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé, így ez a nap egyszerre emlékeztet az államiság megalapozására és a magyar demokratikus állam újjászületésére.
   
Mint írták, I. István és kortársai méltó választ adtak koruk kihívásaira. Az első ezredforduló magyarsága sikeresen alkalmazkodva az akkori nyugati világ, a keresztény Európa életformájához, eszméihez, normáihoz, hatalomszervezési technikáihoz, az európai keresztény államok közösségébe illeszkedő, erős, tekintélyes, független államot hozott létre.
  
 Az LMP szerint azonban a második ezredforduló magyarsága nem volt erre képes, mert "nem tudott élni a lehetőséggel, hogy a diktatúrának véget vető demokratikus fordulatot közössége szellemi, lelki, morális megújulásával kapcsolja össze, és a XXI. századi európai demokráciák közösségébe való beilleszkedés lehetőségét állama, országa és nemzete megerősítésére használja fel".
   
Az ellenzéki párt úgy látja: "kirívóan boldogtalan, elöregedő, testileg, lelkileg, szellemileg beteg, végzetesen megosztott, fogyó népesség lakja" a mai Magyarországot, amely "szétesett, normavesztett, alapvető funkcióinak - a közösségi önreprodukció segítésének - ellátására képtelen, gyenge állam".

OLDALTÖRÉS: Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

A gyökeres, az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő "nagybetűs változás" fogalma jellemezte a Szent István-i időket - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a város augusztus 20-ai ünnepségén szombaton.
Ma jól tudjuk, mit jelent mindaz, amit Szent István elvégzett, "a keresztény szövetséghez való csatlakozást, a magyar állam megalapítását, a régi szokások megváltoztatását" - tette hozzá.
   
Lázár János szavai szerint "a változásban mindig kell egy fix, egy igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében mindenképpen a kereszténység volt".
   
Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban? - tette fel a kérdést. Lázár János a kereszténység tanításának erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd szólt arról, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy nemzet és egy város mentalitását. Szavai szerint már a "legnehezebben talán túl vagyunk". "Egy eltékozolt évtized után eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz feladatának újra nekigyürkőztünk" - szögezte le.
  
 Az új kenyeret Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke szentelte fel, áldást pedig Bán Csaba református lelkész mondott,
   
Szent István napja alkalmából, a városi ünnepség keretén belül csaknem négyszáz határon túl élő magyar tette le az állampolgársági esküt Hódmezővásárhely főterén. A többségében a Vajdaságból és Erdélyből érkezett magyarok között esküt tett Juhász Attila, Zenta korábbi polgármestere és azok a kisperegi ikrek is, akik 1998-ban Temesváron a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek, és Szegeden választották szét őket.

OLDALTÖRÉS: Mesterházy: a Szent István-i örökség ma is mindenkit kötelez

Mesterházy: a Szent István-i örökség ma is mindenkit kötelez

Mesterházy: a Szent István-i örökség ma is mindenkit kötelez

Mesterházy: a Szent István-i örökség ma is mindenkit kötelez

A Szent István-i örökség - pártállástól, hittől, világnézettől függetlenül - ma is mindannyiunkat kötelez - írta a augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából az MSZP elnöke.
   
Mesterházy Attila az MTI-nek küldött közleményében azt hangoztatta: hitet, meggyőződést, kitartó munkát, elkötelezettséget, fegyelmezettséget, a realitásokkal való bátor szembenézést, előrelátó, bölcs politikát lehet tanulni a Szent István-i örökségből.
   
A szocialista politikus arra mutatott rá: ahogy István király idején, úgy ma is fontos változások előtt áll Európa, így például égető gazdasági és szociális kérdésekre kell új és hatékony válaszokat találni. A pártelnök szerint az európai és a világgazdaság válságtünetei közepette megfontolt, európai partnereinkkel és szövetségeseinkkel összehangolt, felelős nemzeti politikára van szükség. Úgy vélte ugyanakkor: hazánk jövője napjainkban sok hozzáértő szakembert és hazáját féltő magyar állampolgárt aggodalommal tölt el.
  
 Mesterházy Attila szerint a kormányváltás óta eltelt csaknem másfél év "kiábrándító eredménytelensége" után Magyarország végre igazi válaszokra vár: békét, jogbiztonságot, nyugalmat és gyarapodást kíván, "a pökhendi és kioktató kormánypárti stílus helyett partnerséget és alázatot", az "üres nemzeti konzultációk" és a megalapozatlan tervek sokasága helyett valódi társadalmi párbeszédet.
   
"Első királyunkként István békét teremtett, befogadásra és a szegénység gyámolítására nevelt. Az elmúlt ezer évben számtalanszor bebizonyosodott: a kirekesztés, a gyűlölködés, a megbélyegzés soha semmire nem hozott valódi megoldást." Hazánk csak akkor képes helytállni a XXI. század kihívásai közepette, ha "a versenyképesség mellett nem feledkezünk el a szolidaritásról" - írta ünnepi közleményében az MSZP elnöke.

OLDALTÖRÉS: Kárpátalja-szerte ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg Szent Istvánról

Kárpátalja-szerte ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg Szent Istvánról

Kárpátalja-szerte ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg Szent Istvánról

Kárpátalja-szerte ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg Szent Istvánról

Kárpátalja magyarsága az idén is számos helyszínen, ünnepi rendezvényekkel emlékezett meg Szent Istvánról, a magyar állam alapítójáról.
Beregszász magyarsága szombaton szentmisével és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ) szervezésében tartott rendezvénnyel méltatta a nemzeti ünnepet – a hagyományoknak megfelelően ezúttal is – a város római katolikus temploma előtt álló Szent István-szobornál.
   
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hagyományosan Aknaszlatinán, a helyi római katolikus templom kertjében felállított Szent István-szobornál tartotta meg augusztus 20-i központi rendezvényét.
   
A Csap-Záhony határátkelőhely melletti Tiszasalamon lakói a nemzeti ünnep alkalmából Szent István-szobrot avattak a település központjában.
   
A Beregszászhoz közeli Mezőváriban szombaton ünnepi családi napot tartottak a Kárpátaljai Református Egyház szervezésében. A rendezvényen mintegy ötezren vettek részt az ukrajnai megye valamennyi magyarlakta településéről.
   
Ungvár magyarsága késő délután a várban ökumenikus szertartással és ünnepi programmal emlékezik meg Szent István királyról a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) szervezésében.