Rés volt a vasfüggönyön a gazdasági kapu

A Vasfüggöny Múzeum eddig több ezer látogatót fogadott és folyamatosan bővült. Járt itt már ausztrál kutató, mexikói indián, amerikai család, japán turistacsoport és persze rengeteg diák. A múzeum tulajdonosának, Goják Sándornak velük kapcsolatban születtek a legnagyobb élményei.

- Egyből kiszúrom azokat, akik figyelnek, de hát ez a kisebbség - mondja. - A legtöbb diák nem is érti, hogy mi ez. Hogy volt itt egy határzár, amit ha át akartak lépni, az életüket kockáztatták. És amikor azt mondom, hogy fegyveres katonák vigyázták a vasfüggönyt, látom rajtuk: hiszik is, meg nem is. Az idő gyorsan töröl az emlékezetben - teszi aztán hozzá és nagyot sóhajt.

Kimegyünk, ahogy mondja, a terepre. Ragyogóan süt a Nap, harapni lehet a levegőt. A gazda gyümölcsöse szép termést ígér, gondozott a szőlő és persze a múzeum egész környéke. Ez köszönhető a családnak is, sokat segítenek. De a múzeum már nagyobb falat.

- Nem tudom, mi lesz a sorsa, hiszen a családnak mások az elképzelései, és én ezt meg is értem - folytatja a gazda. - Csakhát annyi és akkora eszmei érték gyűlt itt egybe, hogy azt kár lenne veszni hagyni. Az az igazság, hogy soha egyetlen fillért sem kaptam fejlesztésre, támogatásra, bár sokan sokat és sokszor ígértek. Ezt nem panaszból mondom, mert aki ismer, az tudja, hogy a panaszkodás végképpp nem a kenyerem. De hát nem lenne egyszerűbb most meg- és fenntartani egy ilyen történeti gyűjteményt, mint húsz-ötven év múlva fotók és leírások alpján újragyártani? - kérdi és a mondatok ott lebegnek a vasfüggöny fölött. - Aztán jó hírt is hallok, hiszen nemrég egy uniós belga képviselő volt a vendég. Jelesül Michael Kramer, aki már több könyvet is írt a kelet-európai határzárakról. Rácsodálkozott a valóban impozáns és ami a legfőbb: eredeti gyűjteményre és azt mondta: megkísérel uniós támogatást szerezni. De ehhez kellenének hazai ajánlólevelek is. Kramer képviselő végigjárta a vasfüggönnyel megvert államokat, megnézte a gyűjteményeket, és az első háromba tette Goják Sándor múzeumát. Ilyenek azért adnak reményt folytatja a tulajdonos, majd megszemléljük a legújabb szerzeményt. Ami nem más, mint az SZ-100-as rendszer gazdasági kapuja. Tömör fa, hatalmas acélboronája egy kamiont is megfogna.

- A határt magyar oldalról sok esetben 5-10 ezer méternyire vitték beljebb, s ezzel 34 települést körbezártak. Így járt Szentpéterfa és a Vashegy is. A gazdasági kapu arra szolgált, hogy az elzárt területre bemehessenek dolgozni estig a téeszből. Éjjel áram alá helyezték, reggel 8-kor pedig kinyitották hallom, majd megnézzük a nemrég felújított dokumentum- és fotótárolókat. Mindig akad tennivaló - teszi hozzá Sándor.