Kámiak a Rába-szurdokban

A Nagy Rába-szurdokban való kirándulás olyan kincseket tartogatott, amelyre talán nem is voltunk felkészülve.  Az autókkal reggel hatkor indultunk, hogy megtegyük a több mint két órás utat Weizbe. A kocsikat a parkolóban hagyva, 41 fős társaságunk nekivágott a 10 km-es és 200 m-es szintkülönbségű Rába-szurdoknak. Az ösvény hol lankásabban, hol meredekebben vezetett be minket a hatalmas fákkal és sziklákkal körülvett erdőbe. Utunk során a Rába egyszer-egyszer felbukkant a szemünk-lábunk előtt, hívogató öblöket, pancsolásra alkalmas alacsony vízszintű területeket kialakítva. Az erdőben különlegesnél- különlegesebb gombafajták, mohák, színpompás virágok, sőt szalamandrák vártak ránk. Átkeltünk több kisebb és néhány nagyobb lengőhídon  is.

Kerestünk elveszett teknőst, rázott meg minket villanypásztor a mezőn, gyűjtöttünk folyó áztatta kavicsokat és volt olyan is, aki még a Rába hőmérsékletét is a saját bőrén tapasztalhatta. A sok vidámság után értük el célunkat, az egyik legrégebbi és legszebb cseppkőbarlangot, Grasslhöhle-t. Az idegenvezetés 45 percig tartott, de azt hiszem tovább is el tudtunk volna időzni az alig 8 fok ellenére is. A falról lelógó óriási cseppkövek, melyek mindenkinek más-más arcukat mutatták, a vékonyabbak, amelyek eltérő hangon szóltak hozzánk, a különböző színben pompázó kövek látványa szinte megbabonázta az embert. Kifelé menet még a barlang lakója, egy szunyókáló denevér is tiszteletét tette.

Fáradtan, de élményekkel teli indultunk haza. Az egyesület azonban nem sokat pihenhet, hisz október 6-án délután kerül megrendezésre a tűzoltósággal karöltve a hagyományos szüreti felvonulás és este a bál.