Hírek

2012.10.21. 06:48

A Hold a Föld védelmezőjének szerepében

Ismét, immáron harmincharmadik alkalommal rendezték meg a Megyei Csillagászati és Űrkutatási Heteket.

Ambrózai Zsuzsanna

Az őszi programsorozatot 1980 óta látogatják az érdeklődők, akár a szombathelyi, akár a vidéki rendezvényekről beszélünk. A szervezők elmondása szerint a programsorozat töretlenül népszerű, bizonyítja ezt a több száz érdeklődő jelenléte is, akik az elmúlt másfél hét alatt megfordultak a sorozat rendezvényein. Az október 8-19-e közötti időszakban zajló programokat a szervezők az idén elhunyt Neil Armstrong emlékének ajánlották.

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és az NYME-SEK az idei évben is színes programokkal, távcsöves bemutatókkal próbált betekintést adni a bennünket körülvevő kozmosz csodás világába. Igyekeztek mindezt előadásaikkal is fokozni, ahol neves professzorok és tudósok meséltek.

A városi programok hétfőn kezdődtek Péntek Kálmán egyesületi elnök mondott beszédet, s tartott előadást Neil Armstrongról, arról az emberről, aki először léphetett az égi szomszédunkra, a Holdra. Honnan ez a szép kifejezés? Ezt már Unger Zoltán geofizikustól tanultuk, az egyetem oktatójától, aki arról tartott előadást, vajon miből is van a Hold? A terem megtelt érdeklődő fiatalokkal, láthatóan hozzáértőkkel volt dolgunk, hiszen az első szakkifejezéseknél talán csak mi kaptuk fel a fejünket. Ennek ellenére nagyon sok érdekes tényt ismerhettünk meg, már ami a Hold kialakulását, összetételét, annak anyagát illeti, s választ kaptunk arra is, vajon volt-e víz a Holdon.

Igen, volt. Határozottan állíthatjuk, s ha nem hittük volna el, az előadó fényképes illusztrációkkal - támasztotta alá mondandóját. Beszélt azokról a felföldi területekről (mare), melyeket annak idején víz borított. Képet kaptunk arról milyen anyagokból, kőzetalkotó ásványokból épült fel a szerkezetük, s arra is kitért, milyen új ásványokat találtak a Holdon. Ezeket pedig tudatosan kezdték el keresni a Földön, jó néhányat meg is találtak.

Ha már a Földünkről is szó esett, el kell mondani, hogy a Hold a saját kárára hozta létre az életet a Földön. Ugyanis a Föld mozgását a Hold stabilizálta, ennek következtében kisebb lett az ár-apály ereje, csökkent a napok hossza, s lassult a Föld forgási sebessége is. De ami a legfontosabb, a Hold egyfajta ütközőként szolgált, ugyanis megvédte a Földet a becsapódásoktól.

Az előadó a jövő lehetőségeiről és technológiai fejlődéséről és fejlettségéről is szót ejtett előadásában. Kitért konkrétam arra, hogy 2030-ra a földi GDP-nek jelentős része származhat kisbolygó bányászatból.

- Bármennyire is hihetetlennek tűnik, de egyre valószínűbb ez a lehetőség, főleg ha alternatív megoldásuk után kutatunk, már ami a Földünk, bolygónk megóvása érdekében történik. Tíz-tizenöt éve elképzelhetetlen lett volna számunkra, hogy a bolygónk feltérképezése ilyen formában meg fog történni, s az internet segítségével, akár lakhelyünk, otthonunk pontos képét is megnézhetjük. Hát így nem elképzelhetetlen az sem, hogy kisbolygó bányászatból nyerjük az energiaszükségletünket. Már csak a súlytalanság problémájával kell megküzdenünk - teszi hozzá félig komolyan, félig viccelődve az előadó.

A csillagászati hetek alkalmával nem csak a Holdról lehetett izgalmas előadásokat hallgatni, szó volt az ex-bolygókutatás legújabb eredményeiről, a Mars éghajlatának alakulásáról, és a Naptevékenység is központi témát szolgáltatott egy előadás erejéig. A hét másik felében pedig távcsöves bemutatóban is részese lehetett annak, aki ellátogatott az egyetem csillagvizsgálójába.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!