Hírek

2012.10.09. 02:44

Szombathely, a slow city

Szombathely - A ''gyorsuló idő'' távolinak tűnő fogalma nem volt, nem lehetett annyira fenyegető - mert elképzelni sem tudtuk -, mint amennyire utolért minket az úgynevezett ''pörgés'', amelyben élünk, és neveljük a ''9 perces'' gyerekeket.

Merklin Tímea

Egyre többen fedezik fel magukon, az életminőségükön, hogy milyen károkat okoz a felgyorsult élet.  Itt Nyugat-Magyarországon talán csak az utóbbi években érintett meg minket ez a probléma, pedig a slow life mozgalma húsz éve terebélyesedik. "A helyzet felismerése után lassítani kell, hogy legyen idő észrevenni a változtatás lehetőségeit - fejti ki Feldmár András az egyik könyvében -, a folyamatot egy körforgalomhoz hasonlítva, ahol szokásainktól hajtva gyorsan körözünk, nincs időnk elolvasni a táblákat, ezért nem találjuk a kijáratot." Hogy hol a kiút, csak akkor látjuk, ha belassulunk. A könyvtár is a belassulás helye: minőségi együtt töltött idő az ölbe vett gyerekeknek mesét olvasni. Fotó: Benkő Sándor

A "gyorsuló idő" fogalmát egy tudós, Marx György alkotta meg már a 60-as években. Ezzel a címmel írt esszéjében állapította meg, hogy egy mai ember annyi változást él meg élete folyamán, amennyit az ókori Mezopotámiában csak száz egymást váltó generáció. A magas szintű technikai vívmányok mélyreható változást idéztek elő a mindennapi életben. Nekünk még munkaeszköz a számítógép, de gyerekeink a neten nőnek fel. Kádár Annamária pszichológus az MMIK-ban tartott Nyitott Akadémián elmondta: egy kutatás szerint a mai átlaggyerekre napi 9 perc jut. A szülők kevés minőségi - biztonságot, melegséget adó - időt töltenek együtt a gyerekekkel. Van arra példa, hogy szülő magnóra vette az esti mesét, ezzel próbálta lerázni a gyereket, aki megsértődött: "De apu, a magnónak nem lehet az ölébe ülni."

Az olaszok már a 80-as években fellázadtak a pörgés, a gyors élet ellen, a Slow life mozgalom a gyorséttermek elleni tiltakozással indult, ők a kézzel gyúrt pizzát, a mamma lassú főztjét máig jobban kedvelik, mint a fast food-ot; a hagyományos ízeket, a helyi gasztronómiát preferálják. A slow life értelmezése mára kiszélesedett, azt jelenti: "Élj lassabban, élj tartalmasabb életet." Fékezéssel ki lehet lépni a folyamatosan stresszben tartó, kiégéssel fenyegető mindennapok mókuskerekéből, az állandó rohanásból, újra fel kell fedezni az apró örömöket, a szabadidő hasznosságát, a regeneráció lehetőségeit. A slow life tehát egy másik életminőség, szervezett formában "slow city", azaz nyugodt, élhető város, ahol ismerjük a sarki boltost (és a kínálatát is), ahol biciklivel minden rövid idő alatt megközelíthető. A mozgalomhoz eddig 16 ország 120 városa csatlakozott, csiga a jelképük.

Nem is tudjuk, milyen szerencsénk van nekünk itt Vas megyében, Szombathelyen, mert ez élhető táj, élhető város. Hogy vélekekedik erről Sebők Franciska a Budapestről hazatelepülő pszichológus?

- Habitus-függő, hogy valaki mennyire pörgős életet él. Itt is lehet pörögni, de ha valaki nyugodtan akar élni, azt itt is megteheti, Pesten mondjuk kevésbé - mondja a pszichológus. - Ez a jó értelemben vett vidékiség itt az ország nyugati részén nyugalmat, biztonságot, barátságosságot jelent, bizalmasabbak egymással az emberek. Egy pesti számára meglepően normálisak és higgadtak itt az emberek, egy barátom megdöbbentőnek találta azt a bizalmat, amit a velemi és kőszegi becsületkasszás eladás feltételez. Pesten nem beszélgetnek a buszon, nem elegyednek szóba az újságárussal. Szombathelyen sokkal inkább van közösségi élet, és annak nagy a megtartó ereje. Itt ismerem a szomszédot, itt biztosabb vagyok abban, hogy kapok segítséget, ha szükségem van rá. Itt inkább felsegítik az elesett embert.


Vasárnap ért véget fővárosban az idén "Élj lassabban!" szlogennel megrendezett Budapest Design Hét. A "slow design" köré épült, mint reakció a globalizálódó társadalmak ellentmondásaira. Azt hangsúlyozta: ne akarjunk mindent és azonnal. Minimalizáljuk ökológiai lábnyomunkat, hasznosítsunk és újrahasznosítsunk, hozzunk létre új minőséget, helyi nyersanyagokra és erőforrásokra alapozva, ezzel is erősítve a kis közösségeket. A slow design tárgyakban is kifejezi: nem minden csak a profitról szól. A cél, hogy figyeljünk egymásra és a környezetünkre. A belassulós, odafigyelős, tudatos dizájn izgalmas portékái között lengyel, izraeli, finn, magyar, holland, svéd, brit és osztrák alkotók művei is szerepeltek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!