Szentgotthárdi pszichiátria: mit hoz(hat) az államosítás?

A Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Szentgotthárdon mostanság 734 krónikus pszichiátriai beteg ápolását-gondozását látja el, említett befogadó-képességével és 370 dolgozójával a jelenleg az ország és egyben Európa legnagyobb bentlakásos pszichiátriai intézménye, amelynek irányítására tavaly nyáron kérték fel dr. Kapócs Gábort. Szentgotthárdra azzal a céllal érkezett, hogy a legkorszerűbb tudományos eredményeket – óvatosan – meghonosítsa az intézetben. Dr. Kapócs Gábor szerint a pszichiátriai betegek állapotán ugyanis nem kizárólag csak gyógyszeres terápiával, hanem alkotómunkával, művészetterápiával (zenével, tánccal, festéssel), kétkezi (kertészeti és más kreatív) tevékenységgel, pszichoterápiás eljárásokkal (például kognitív viselkedésterápiával) is lehet, kell is javítani, s az elmúlt egy év mindezt vissza is igazolta.

– A lényeg, hogy a lakók, akik közül sokan évtizedeket töltenek itt, ne csak a szobájukban ücsörögjenek, láncdohányosként igyák a kávét, nézzék a tévét, hanem aktivizálják magukat, mozduljanak meg és ki, alkossanak, érezzék jól magukat, vagyis: legyen értelme az itt eltöltött éveiknek. Az elindított, vagy éppen továbbfejlesztett csoportok, terápiás foglalkozások, művészeti alkotások, zenei együttesek eredményei lelkesítőek – fogalmazott dr. Kapócs Gábor, aki örömmel látja, hogy az elmúlt időszakban több diplomás szakember felvételével is megerősített intézmény dolgozói felsorakoztak az elképzelései mellé. Az intézményvezető tiszteletet ápol a dolgozók iránt, „akik ilyen jövedelmi viszonyok és körülmények között ápolják, gondozzák a lakókat, és kitartanak az intézet mellett”.

Az otthon környezetével, a várossal, a kistérséggel és a cégekkel is együttműködést kezdeményező dr. Kapócs Gábor reményei szerint 2-3 év alatt módszertani központtá válhat az intézmény. Ennek szellemében „visszaszerezték” a terápiás munkákra kiválóan alkalmas kertészetet, ahol ökologikus gazdálkodást, gyógynövénytermesztést kezdtek. Minden törekvésük fő célja, hogy a lakók közül minél többen váljanak alkalmassá arra, hogy (az otthon vigyázó tekintetétől kísérve) önálló életet élhessenek.

De jó is lenne, ha itt pontot tehetnénk, csakhogy dr. Kapócs Gábortól arról is értesültünk, hogy készülőfélben van ama törvény, amely nyomán más intézmények mellett az elmúlt évek jelentős elvonásai ellenére is stabilan működő szentgotthárdi otthon is állami kézbe kerülne. Dr. Kapócs Gábor szerint a jelenlegi számok alapján a mostani 1,2 milliárd forintról jóval 1 milliárd alá menne a költségvetésük, ez legalább 100 dolgozó elküldésével lenne kigazdálkodható. A szakember szerint ez már önmagában is fájó, nem beszélve arról, hogy rövid időn belül a 30-40 évvel korábbi szakmai szintre esne viszsza az intézmény működése.

Az ideggyógyász alapvégzettségű dr. Kapócs Gábor agykutatóként, egyetemi tanársegédként dolgozott, 1997-ben Batthyány-Strattmann László Díjat kapott az egészségügyi törvény megalkotásáért. Szakmai múltjának fontos állomásaként a Medgyessy kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban a társadalompolitikáért volt felelős, az első Gyurcsány-kormány idején az egészségügyi tárca helyettes államtitkáraként több nemzeti program kidolgozását irányította.