2013.02.11. 18:22
Farsangolás sváb módra, három napig
300 éve ide érkezett sváb őseik hagyományait elevenítik fel minden farsangkor a kőszegfalviak. Vasárnap a férfiak, hétfőn az asszonyok vígadtak.
A farsangi vígság, amit a sobakiak, azaz Kőszeg kőszegfalvi városrészének lakói mindmáig őriznek, s minden évben felelevenítenek, a régmúltba nyúlik vissza. Sváb őseik németországi, Baden-Württemberg-i hazájába.
- A vasárnap a férfiak napja volt mindig, természetesen most is - hallom Gyarmati Kálmántól a Kőszegfalvi Baráti Kör elnökétől, a kőszegfalvi farsang fő szervezőjétől.
1712-ben, amikor a német telepesek felépítették a semmiből Schwabendorfot, azaz Kőszegfalvát, az akkor élt férfiak bementek ezen a napon Kőszegre misére. Mise után végigjárták a poncichtereket, azaz a borozókat. A vendéglősök már várták őket. Rozmaringot tűztek a kalapjukba, így azokkal felékesítve énekszóval gyalogoltak haza Kőszegfalvára, ahol beültek a kocsmába. Beszélgettek, mulattak későig.
Mára ez utóbbi szokás maradt fenn. Vasárnap is mulattak, daloltak Kőszegfalván.
A második nap az asszonyoké. Az volt hétfőn is. Délelőtt a "bohócok" - azaz női ruhákba bújt fiatalemberek - uralták a falu utcáit, övék volt a főszerep. A Kőszegfalvára gyanútlanul behajtó autósokat állították le, vámot szedtek tőlük. Este azonban már tényleg asszonyok mulattak a kocsmában. Ha ilyenkor idegen téved oda, akkor régen egy-két liter bort kellett fizetnie váltságdíjként, most pedig röviditalt és csokoládét.
Ők a voltak hétfő délelőtt a bohócok, akik vámot szedtek (Fotó: Benkő Sándor)
A harmadik, a keddi nap a legények avatásának ünnepe lesz Kőszegfalván. Az idén négy 18. életévét betöltött fiatalt köszönt, fogad legénnyé az ősi szertartás szerint a kocsmában Gyarmati Kálmán, majd kezdődik a dáridó.
A kőszegfalvi farsangi hagyományokhoz tartozik még az ilyenkor elmaradhatatlan, régen csak itt ismert cigenudli. A csörögefánkhoz hasonló csemegét egykor kizárólag húshagyó kedden, és torkos csütörtökön fogyasztották. Ma már nincsenek ezek a kizárólagos alkalmak, ezért aztán a régiót népszerűsítő ünnepeken, bálokon is előkerül a finomság, amelynek két változata is ismert: a sima és a túrós. Ez is, ez a finom fánk is Württembergből származik.
