Hírek

2013.03.22. 15:16

Zsoltárok, hit és tudomány

Dinnyés József énekmondó volt a közelmúltban a szombathelyi Szenczi Molnár Albert Református Kör vendége. Zsoltárok éneklésével tisztelegtek a 48-as ifjak előtt, valamint a református értelmiségieket tömörítő kör névadója előtt, aki elsőként adott az emberek kezébe magyar nyelvű zsoltároskönyvet. Dinnyés József eredeti formájukban hozta vissza a zsoltárokat Szombathelyre.

Tersztyánszky Krisztina

Ahhoz, hogy az SZMA kör törekvéseit megértsük, messzire kell visszanyúlnunk az időben.. Alapítója és vezetője az a dr. Unger Zoltán (az NYME SEK Természettudományi Karának egyetemi docense), aki saját bevallása szerint istentagadó geológusként kezdte pályafutását Erdélyben.

A Ceausescu-rendszer neveltjeként ez nem is tűnik nagyon meglepőnek. 1989-ben költözött családjával Magyarországra, 1991 virágvasárnapján konfirmált Budapesten a Kálvin téri templomban. Különös kegyelemnek tekinti, hogy a megtérést nem egy tragédia, veszteség, valamilyen reményvesztettség, hanem éppen a tudomány hozta meg számára.

A geostatisztika, a fraktálgeometria és más, a közönséges halandó számára kevésbé érthető tudományágak vezették el a felismeréshez, hogy a hit és a tudomány egyáltalán nem összeférhetetlenek egymással. Hiszen éppen a földtanban sok történelmi példát találni arra, hogy a kutatók, gondolkodók gyakran papok voltak. (Így Nicolaus Steno, a települési törvény megalkotója jezsuita lelkész volt, avagy az első magyar nyelvű.

 

Dinnyés József igazi kántorként „tanította” énekelni a gyülekezetet (Fotó: Kiss Teodóra)

Mineralógiát Benkő Ferenc nagyenyedi református lelkész jegyzi.) Az azóta eltelt évtizedekben a geofizikus hit és tudomány kibékítésén munkálkodik. Ennek a törekvésnek kiemelkedő eseménye volt a 2008-ban Sopronban megrendezett Föld és Ég konferencia, amelyen a három nagy keresztény egyház képviselői tanácskoztak tudomány és vallás kapcsolatáról. A rendezvény előadásai nemzetközi érdeklődést is vonzottak, szövegük nyomtatásban is megjelent. A szervezők közt ott találjuk dr. Unger Zoltánt, a Magyarhoni Földtani Társulat akkori főtitkárát, mostani társelnökét.

S hogy hogy jön a képbe Szenczi Molnár Albert? Ő lett a névadója annak a református értelmiségi körnek, amelyet Unger professzor, kevéssel a 2010. évi Szombathelyre kerülése után, Jakab Bálint református lelkipásztor bátorítására néhány hívővel közösen megalapított. Egy kicsit a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) volt a minta a közösség létrehozásakor. Úgy fogalmaznak: „a kör célja összefogni a református gyülekezetünkben azokat a szellemi értékeket, amelyet református örökségnek nevezünk. Ezek olyan szellemi-tudományos értékek, amelyeknek „református” jellemzője hangsúlyt és nem felekezetiséget jelent.

Többnyire a környezetünk rejtett kincseit szeretnénk felkutatni és megmutatni, fórumot biztosítani nem csak a gyülekezeti, de a tágabb közösségeknek is, az ifjúság megszólításával. Egyben hangsúlyt szeretnénk adni reménységünknek, hogy a Mindenható a világ ura, nem csak megtartó-, de teremtő erő, még mai, reményvesztettnek tűnő világunkban is.” Európai kitekintésű névadót kerestek, akire felnéz a reformátusság. Így esett a választás a 17. századi tudós lelkész-íróra, aki életének jelentős részét Európa nyugati felén töltötte, és lelkészkedett Szombathely közelében, Rohoncon is.

Ő volt az a rendkívüli elme, aki a tizenhetedik század első éveiben nagyon rövid idő, 198 nap alatt magyarra fordította és a hívek kezébe adta a Dávid királynak tulajdonított 150 bibliai verset. Az ő zsoltároskönyvében leírt módon váltak ismertté, és a református istentiszteleti liturgia részeivé az énekelt zsoltárok. Dinnyés Józsefet, a SEK könyvtárának előadótermébe meghívott előadót dr. Unger Zoltán huszadik századi vándor-dalnokként, zsoltáros anyanyelvművelő művészként köszöntötte. Mindkettő igaz: az egykor pol-beat énekesként feltűnt református kántor saját dalai mellett a zsoltárokat is elviszi magával az ország minden részébe: iskolákba, könyvtárakba, gyülekezetekbe, börtönökbe, sőt a határon túli magyarság közösségeihez is. Szeretné minél több emberrel megismertetni az eredeti, Szenczi Molnár Albert által közzétett verseket, azokból ugyanis a magyar történelem viharaiban sokat kihúztak.

Az énekmondó azonban felkutatta, és ragaszkodik a hiteles változathoz, mint ahogy az előadásmódban is az erőteljes, pattogó ritmust részesíti előnyben. Ahogy ő mondja: ne megcsonkított zsoltárral dicsérjük az Istent. A szép számban összegyűlt hívek a gitárkíséret mellé sokszor együtt énekelték Dinnyéssel az újra megtalált, nemzetmegtartó énekeket. Az előadó, aki számos zsoltároskönyvvel érkezett az előadásra, igazi kántor módjára minden zsoltárhoz fűzött magyarázó szavakat, s az éneklés módjára vonatkozó instrukciókat. Azt is megtudhatták a résztvevők, hogy Kölcsey egykor a 130. zsoltár (Tehozzád teljes szívből kiáltok szüntelen) szótagszámára és dallamára írta meg Himnuszunkat – melynek általunk ismert megzenésítését nem érte meg. A református költő nemzeti imádságunk megírása előtt bűnbánatot gyakorol, s a bűnök terhét levetve folyamodik az isteni áldásért. A koncert zárásaként a hívek a zsoltár dallamára énekelték el nemzeti imánkat, ezzel is emlékezve az 1848-as forradalom hőseire. .A kör soron következő előadásában Szarka László professzor fejtegeti tudomány és áltudomány, vallás és álvallás fogalmát május nyolcadikán, szerdán, Áldozócsütörtök előestéjén.




Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!