Hírek

2013.03.22. 15:16

Zsoltárok, hit és tudomány

Dinnyés József énekmondó volt a közelmúltban a szombathelyi Szenczi Molnár Albert Református Kör vendége. Zsoltárok éneklésével tisztelegtek a 48-as ifjak előtt, valamint a református értelmiségieket tömörítő kör névadója előtt, aki elsőként adott az emberek kezébe magyar nyelvű zsoltároskönyvet. Dinnyés József eredeti formájukban hozta vissza a zsoltárokat Szombathelyre.

Tersztyánszky Krisztina

Ahhoz, hogy az SZMA kör törekvéseit megértsük, messzire kell visszanyúlnunk az időben.. Alapítója és vezetője az a dr. Unger Zoltán (az NYME SEK Természettudományi Karának egyetemi docense), aki saját bevallása szerint istentagadó geológusként kezdte pályafutását Erdélyben.

A Ceausescu-rendszer neveltjeként ez nem is tűnik nagyon meglepőnek. 1989-ben költözött családjával Magyarországra, 1991 virágvasárnapján konfirmált Budapesten a Kálvin téri templomban. Különös kegyelemnek tekinti, hogy a megtérést nem egy tragédia, veszteség, valamilyen reményvesztettség, hanem éppen a tudomány hozta meg számára.

A geostatisztika, a fraktálgeometria és más, a közönséges halandó számára kevésbé érthető tudományágak vezették el a felismeréshez, hogy a hit és a tudomány egyáltalán nem összeférhetetlenek egymással. Hiszen éppen a földtanban sok történelmi példát találni arra, hogy a kutatók, gondolkodók gyakran papok voltak. (Így Nicolaus Steno, a települési törvény megalkotója jezsuita lelkész volt, avagy az első magyar nyelvű.

 

Dinnyés József igazi kántorként „tanította” énekelni a gyülekezetet (Fotó: Kiss Teodóra)

Mineralógiát Benkő Ferenc nagyenyedi református lelkész jegyzi.) Az azóta eltelt évtizedekben a geofizikus hit és tudomány kibékítésén munkálkodik. Ennek a törekvésnek kiemelkedő eseménye volt a 2008-ban Sopronban megrendezett Föld és Ég konferencia, amelyen a három nagy keresztény egyház képviselői tanácskoztak tudomány és vallás kapcsolatáról. A rendezvény előadásai nemzetközi érdeklődést is vonzottak, szövegük nyomtatásban is megjelent. A szervezők közt ott találjuk dr. Unger Zoltánt, a Magyarhoni Földtani Társulat akkori főtitkárát, mostani társelnökét.

S hogy hogy jön a képbe Szenczi Molnár Albert? Ő lett a névadója annak a református értelmiségi körnek, amelyet Unger professzor, kevéssel a 2010. évi Szombathelyre kerülése után, Jakab Bálint református lelkipásztor bátorítására néhány hívővel közösen megalapított. Egy kicsit a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) volt a minta a közösség létrehozásakor. Úgy fogalmaznak: „a kör célja összefogni a református gyülekezetünkben azokat a szellemi értékeket, amelyet református örökségnek nevezünk. Ezek olyan szellemi-tudományos értékek, amelyeknek „református” jellemzője hangsúlyt és nem felekezetiséget jelent.

Többnyire a környezetünk rejtett kincseit szeretnénk felkutatni és megmutatni, fórumot biztosítani nem csak a gyülekezeti, de a tágabb közösségeknek is, az ifjúság megszólításával. Egyben hangsúlyt szeretnénk adni reménységünknek, hogy a Mindenható a világ ura, nem csak megtartó-, de teremtő erő, még mai, reményvesztettnek tűnő világunkban is.” Európai kitekintésű névadót kerestek, akire felnéz a reformátusság. Így esett a választás a 17. századi tudós lelkész-íróra, aki életének jelentős részét Európa nyugati felén töltötte, és lelkészkedett Szombathely közelében, Rohoncon is.

Ő volt az a rendkívüli elme, aki a tizenhetedik század első éveiben nagyon rövid idő, 198 nap alatt magyarra fordította és a hívek kezébe adta a Dávid királynak tulajdonított 150 bibliai verset. Az ő zsoltároskönyvében leírt módon váltak ismertté, és a református istentiszteleti liturgia részeivé az énekelt zsoltárok. Dinnyés Józsefet, a SEK könyvtárának előadótermébe meghívott előadót dr. Unger Zoltán huszadik századi vándor-dalnokként, zsoltáros anyanyelvművelő művészként köszöntötte. Mindkettő igaz: az egykor pol-beat énekesként feltűnt református kántor saját dalai mellett a zsoltárokat is elviszi magával az ország minden részébe: iskolákba, könyvtárakba, gyülekezetekbe, börtönökbe, sőt a határon túli magyarság közösségeihez is. Szeretné minél több emberrel megismertetni az eredeti, Szenczi Molnár Albert által közzétett verseket, azokból ugyanis a magyar történelem viharaiban sokat kihúztak.

Az énekmondó azonban felkutatta, és ragaszkodik a hiteles változathoz, mint ahogy az előadásmódban is az erőteljes, pattogó ritmust részesíti előnyben. Ahogy ő mondja: ne megcsonkított zsoltárral dicsérjük az Istent. A szép számban összegyűlt hívek a gitárkíséret mellé sokszor együtt énekelték Dinnyéssel az újra megtalált, nemzetmegtartó énekeket. Az előadó, aki számos zsoltároskönyvvel érkezett az előadásra, igazi kántor módjára minden zsoltárhoz fűzött magyarázó szavakat, s az éneklés módjára vonatkozó instrukciókat. Azt is megtudhatták a résztvevők, hogy Kölcsey egykor a 130. zsoltár (Tehozzád teljes szívből kiáltok szüntelen) szótagszámára és dallamára írta meg Himnuszunkat – melynek általunk ismert megzenésítését nem érte meg. A református költő nemzeti imádságunk megírása előtt bűnbánatot gyakorol, s a bűnök terhét levetve folyamodik az isteni áldásért. A koncert zárásaként a hívek a zsoltár dallamára énekelték el nemzeti imánkat, ezzel is emlékezve az 1848-as forradalom hőseire. .A kör soron következő előadásában Szarka László professzor fejtegeti tudomány és áltudomány, vallás és álvallás fogalmát május nyolcadikán, szerdán, Áldozócsütörtök előestéjén.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!