Az én abc-m a magyarság - Kétnyelvű iskola Dobronakban

- Azért is jó ez a kényelem, mert a fő feladatunkra koncentrálhatunk, vagyis a magyar nyelv oktatására - mondja Varga Valéria tanárnő, aki a tágas osztályteremben mutatja a dekorációt.

A  magyar állami címer mellett ott Petőfi Sándor,  István király és más történelmi személyiségek portréja. Nem hiányzik a projektor, a digitális tábla és a magyar nyelvű  kiskönyvtár sem. Az egyedileg tervezett iskolában arra is ügyeltek, hogy a termekben milyen színeket használjanak. A közösségi terek világosak és virágosak, itt minden a tini korú  fiatalokról szól.

- Az oktatás minőségét talán jelzi, hogy akad olyan  szlovén tanulónk, aki felvette a magyar nyelvet. Egészen  jól halad - mosolyog a tanárnő, majd hozzá teszi: - Feladatunk a magyar nyelv  valóban anyanyelvű szintű elsajátíttatása.

Ezt segíti  elő a celldömölki Apáczai kiadó is, amikor rendszeresen tankönyveket szállít, adományoz  az iskolának.  Kiss János  szakreferens ottjártunkkor szépen illusztrált, igényesen megírt  példányokat  adott át   a diákoknak, akik nagy  örömmel  nyugtázták a nemes  gesztust.

- Kiadónk gyakorlata, hogy a határon túli magyarságot, elsősorban a fiatalokat ellátja könyvekkel. Ezzel kettős célt követünk: tanulják, használják helyesen a külhoniak az anyanyelvet, másrészt  váljanak a nyomtatott  betű híveivé, azaz legyenek olvasók - fejtegette a szakreferens.

Kiss János és  Varga Valéria a könyvátadón. Fotó: Kozma Gábor

Az iskola bejárata. Fotó: Kozma Gábor

A  dobronaki kétnyelvű iskolában 24 pedagógus tanít, valamennyien tudnak-értenek magyarul. A szomszédos Kebel és Pártosfalva  több  diákja is  itt tanul.  Ez nagy eredmény, hiszen a szlovéniai magyar vezetők jó ideje  húzzák a vészharangot. Nem ok nélkül, mert az önmagukat magyarnak vallók aránya évről évre csökken. Ha egy vegyesházasságban  gyermek születik, akkor  ugrásszerűen nő annak az esélye, hogy a szlovén nyelv lesz a domináns, idővel elkopik a magyar.  Nos, a dobronaki  és a hasonló iskolák ezen változtathatnak.

- Jól jönnek  tehát a könyvek magyarból. Az is kiemelendő, hogy  minden támogatást megkapunk munkánkhoz a hivatalos szervezetektől - folytatja a tanárnő. - A gond inkább az, hogy  környékünkön is stagnál a születések száma, így különösen  fontos minden  gyerek okítása.  Viszont nem gond,  hogy ki milyen nyelvet,   magyart, vagy szlovént  használ. A  lényeg, hogy  mindkettőt jól értse, művelje - halljuk. - Amúgy ez kívánatos is,  hiszen a kisebbség azáltal csak több lehet, ha mind  anyanyelvét, mind  országáét jól  beszéli. Szlovénia   azon üdítő kivételek közé  tartozik  Közép-Európában, ahol törvény garantálja  a kisebbségek  pozitív diszkriminációját. Vagyis  előnyét ott és abban is, ahol az nem járna automatikusan.

Beszélgettünk  néhány tanulóval.   A 7. osztályos Erzsike irodalomkönyvet lapozgatott.

- Gyönyörű,  jó belőle tanulni,  ez az én magyarságom - mondta a bakfis. Társa, Noémi szerint könnyen elérhető magyarból az anyanyelvi szint, mert a tanárok sokat foglalkoznak velük. Kiss János  távozóban megígéri:  kiadója a jövőben sem feledkezik meg a szlovénai magyarokról.