Hírek

2013.05.15. 11:32

Börtönbüntetésre ítélték a cigány kisebbségi önkormányzat volt elnökét

Jogerőssé vált a Szombathelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat korábbi elnökére befolyással üzérkedés bűntette miatt kiszabott ítélet, a két és fél év börtönbüntetés.

Simon Erzsébet

A Szombathelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökeként H. Filip 2008 decembere és 2009 januárja között felajánlotta két embernek, hogy segít nekik önkormányzati bérlakáshoz jutni. Ezért egymillió forintot kért: ennek fele az övé, a másik felét a lakásbizottság elnöke kapja azért, hogy megfelelő bérlakást utaljon ki.

H. Filip ígérte még, hogy elintézi a kedvezményes lakbért is. A lakásra várók sokallták az összeget. Abban állapodtak meg, hogy hatszázezer forintot adnak a kisebbségi önkormányzat vezetőjének, s ennek felét juttassa a lakásbizottsági elnöknek a bérlakás iránti kérelmük kedvezményes elbírálása érdekében.

2009 elején háromszázezer forintot adtak H. Filipnek, aki ezután többször említette a lakásbizottság elnökének, hogy indokolt lenne a két embernek bérlakást kiutalni. Okként azt a valótlan tájékoztatást adta, hogy egyikük a kisebbségi önkormányzatnak nyújt segítséget. Pénzt azonban a segítségért nem ígért és nem is adott.

2010 márciusában az egyik lakásra váró találkozott a lakásbizottság elnökével, s közölte vele: nem érti, hogy a pénz átadása ellenére miért nem kaptak már lakást. Az elnök ezt jelentette a jegyzőnek. Az ügyből bírósági per lett, az elsőfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék H. Filipet mint visszaesőt befolyással üzérkedés és közokirat-hamisítás bűntette miatt két és fél börtönre ítélte, s három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta.

A lakásra várók is vádlottak lettek: társtettesként egy-egy év börtönre ítélték őket, a végrehajtását két, illetve három év próbaidőre felfüggesztve. Vagyonelkobzást is elrendelt az elsőfokú bíróság. H. Filip esetében hatszázezer, a másik két vádlottnál háromszáz-háromszázezer forint ez. Fellebbezés nyomán került az ügy a Győri Ítélőtáblára.

A másodfokú eljárásban az ítélet annyiban változott, hogy H. Filip hatszázezres vagyonelkobzását a felére mérsékelték, a másik két vádlottnál mellőzték a vagyonelkobzásról szóló rendelkezést. Az indok: a bűncselekmény elkövetése idején hatályos jogszabály nem tette lehetővé a vagyonelkobzás elrendelését arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Erre csak a 2010. áprilisi jogszabályváltozást követően van törvényes lehetőség.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!