Hírek

2013.06.12. 12:19

Nem lesz fecske, sem víz

Vas megye - Természetvédelmi értékeinket bemutató sorozatunk írása közben többször felmerült: mennyire van bajban a természet? Milyen romboló tendenciát kellene azonnal leállítani a világban? Melyek azok a fajok, amelyek itt nálunk a kipusztulás szélén állnak?

Némethy Mária

Azért, hogy világosabban lássunk, két kérdést tettünk fel két biológusnak. Az első: a világban milyen természetet romboló tendenciát kellene azonnal leállítani?

- Szerintem az európai agrárágazatban alkalmazott intenzív mezőgazdálkodási gyakorlatot - válaszolta első kérdésünkre dr. Gyurácz József,  a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja Természettudományi Karának dékánja. -  Ez magában foglalja például a túlzott és az élőlényekre veszélyes vegyszerhasználatot, a nagy kiterjedésű, összefüggő szántóföldi monokultúrákat, az élőhelyek sokféleségét megszüntető növénytermesztést. A jelenlegi földhasználat a vegyi anyagok mértéktelen alkalmazásával, az élővilág sokszínűségének csökkentésével hatalmas veszteségeket okozott a mezőgazdasági területek ökológiai rendszereiben. Egy nemzetközi felmérés alapján 300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben. Ez 52 százalékos csökkenést jelent. A helyzet Magyarországon sem jó. Ezt tapasztaljuk a Tömördi Madárvártán folyó kutatások során is, ahol az évente gyűrűzött mezei poszáták és a tövisszúró gébicsek száma folyamatos csökkenést mutatott az utolsó évtizedben. A mezőgazdasági területeken fészkelő, táplálkozó madárfajok és rovarok, például a házi méh számának alakulása jól tükrözi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú területek környezeti állapotát. Így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó jelenség. Ez a tendencia csak az európai közös agrárpolitika ökológiai szempontokat is figyelembe vevő átalakításával állítható meg, amely érinti a közvetlen agrártámogatások és a vidékfejlesztésre fordított erőforrások mértékét is. Ha nem lesz változás, akkor egy-két évtized múlva, ma még gyakori állatfajok  füsti fecske, mezei pacsirta  is a kipusztulás szélére sodródhatnak. A növénytermesztés és az ember biztonságos élelmezése is veszélybe kerülhet.

Gyurácz József szerint az európai agrárágazatban alkalmazott intenzív mezőgazdasági gyakorlat nagy rombolója a természeti környezetnek. Fotó: Szendi Péter

- A Természet sokkal bölcsebb, mint egyetlen faj, még akkor is, ha ezt az egyet hívják úgy, hogy Homo sapiens = Bölcs ember  - fejti ki véleményét dr. Szinetár Csaba zoológus, főiskolai tanár. -  Az ember okozta lokális természetpusztításokat hosszabb-rövidebb idő alatt általában begyógyítja a természet. A probléma ma már a természetpusztítás léptékével van. Olyan mértékben változtatta meg mára az ember a bioszférát, hogy az csak nagyon hosszú távon lesz képes regenerálódni, de félő, hogy a változások az ember időszámításához mérten már nagyon hosszadalmasak lesznek. Egyes trópusi területek erdőségeiből mára csak mutatóba maradt. Az erodálódott talaj nem képződik újra, éppúgy nem települnek már vissza az esőerdők, mint a Földközi-tenger mellékének lecsupaszított hegyeire a valamikori cédrus- és babérerdők. A legszomorúbb a tengerek és óceánok pusztulása. Sajnos ennek sebességét egy fél emberöltő alatt én magam is megtapasztaltam. Az ember a végtelennek hitt édesvizekkel és tengerekkel bánt, bánik ma is a legmeggondolatlanabbul. Furcsa most árvíz idején, de a vizek pusztulása, a tiszta víz hiánya lehet a legelső drasztikus következménye annak, ahogyan a Földünkkel bánunk.

Második kérdésünk: melyik az a növény- vagy állatfaj, amelyik nagy bajban van, nagyon veszélyeztetett?

- Az egyik legveszélyeztetettebb hazai állatfaj a rákosi vipera - közli  dr. Gyurácz József. - A száma mára vészesen lecsökkent. Az országos állomány alig ötszáz példányra becsülhető. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. Számos nemzetközi természetvédelmi egyezmény a veszélyeztetett kategóriába sorolja. Hazai populációi mindössze két területen, a Hanságban és a Kiskunságban maradtak meg. Az összes korábban ismert előfordulási területeiről mára kipusztultnak tekinthetjük. Kipusztulásának alapvető oka élőhelyeinek megszűnése: a gyepterületek beépítése, felszántása, beerdősítése.

- Nem kívánok megnevezni általam legkritikusabb sorsúnak tekintett fajokat  - válaszolja dr. Szinetár Csaba. -  Egy-egy faj megmentésének roppant pozitív az üzenete, de fontosabb, ha a növényeket, állatokat szülőföldjükön hagyjuk élni, fennmaradni.

Miről szól a Vörös Lista?

Súlyosan veszélyeztetettnek nevezzük azokat a fajokat,  amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén kimagaslóan nagy, azonnali beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel vad állományaik kihalnak. Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Súlyosan veszélyeztetett  kategóriába sorolja. Ez a Vörös Listán használt legsúlyosabb fenyegetettséget jelölő státusz a még élő, eredeti élőhelyükön előforduló fajokra vonatkozik.  A Vörös Lista 2010-es változata szerint Földünkön  1859 állat-, 1701 növény-, 2 gomba- és 4 barnamoszatfaj van kihalófélben. Ez összesen 3566 faj.   Egyedszámuk legalább 90 százalékkal csökkent az utóbbi tíz évben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!