Hírek

2013.08.18. 11:44

Nem szabadott tisztelni a Szent Jobbot

Szent István emlékév van. Ez vitt bennünket Szent István kultuszának központjába, a Szent István Bazilikába, ahol a Szent Jobbot is őrzik.

Némethy Mária

A bazilika a nemzet szentélye. Itt nyugszik Puskás Öcsi, járt itt II. János Pál pápa, Teréz anya, Bill Clinton is.

- Ez a nemzet szentélye, a Szent István kultusz központja – magyarázza a gyönyörű bazilika hatalmas sekrestyéjében Juhász Adorján titkár (megfogalmazásában mindenes és idegenvezető). 

Mennyire kultuszhely? Juhász Adorján elsőként azt említi, hogy Szent István király halálának 975., szenttéavatásának 930. évfordulójának emlékévét éljük, de évek óta minden csütörtökön összegyűlnek itt sokan a hazáért imádkozni. Az első királyunk nevét viselő egyesületek mind szorosan kötődnek ide. 

Hiszen a bazilika a Szent Jobb őrzési helye. Alig férünk annak közelébe, annyi csoport veszi körül a jápolnában, amelynek ólomüveg ablakaiból magyar szentek néznek le ránk. 

– Golyóálló üveg mögött látható a Szent Jobb – magyarázza a hangzavarban Juhász Adorján.

Hallunk angol, olasz szót is, de a nemzeti ereklyénk iránt érdeklődő turisták között látunk ázsiaiakat is.



A Szent Jobb története nagyon fordulatos. István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők jártak. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágjából, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt. A bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A kincstár őre Merkur volt, aki később ellopta a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteletére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob). Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angol-kisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható.

A Szent Jobb történetének megbecsülésekben bővelkedő időszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kiemelkedő eseménye volt az 1938-as esztendő, amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését, a Szent István jubileumi évet. A Szent Jobbot körülhordozták az országban. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába. Ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját. Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Akkor láthattuk Szombathelyen is. 

A bazilika építésének története is kalandos. 1845-ben kapott Hild József megbízást a tervezésére, de Ybl Miklós tervei alapján csak 1906-ban fejezték be.1868-ban például összedőlt a kupolája. Záróköve elhelyezésekor járt itt Ferenc József király, később Teréz anya, Bill Clinton is. II. János Pál pápa 1991. augusztus 20-án itt találkozott az öregekkel, betegekkel. 2006-ban a bazilika altemplomába helyezték örök nyugalomba Puskás Öcsit, később mellé temették az Aranycsapat másik híres tagját, Kocsis Sándort. Juhász Adorján elárulja: Esztergályos Cecília is itt vásárolt nyughelyet. 

Augusztus 20-a a bazilika búcsúnapja, az ünnepségek központi helye.. Juhász Adorján megemlíti: már márciusban elkezdődött a szervezés, 120 rendező segíti a körmenet lebonyolítását.

Budapesten járva kihagyhatatlan célpont a gyönyörű templom, amelyben emléktáblán olvasható:„II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, hőslelkű anyjának, Zrinyi Ilonának és bujdosó társainak hamvai I. Ferenc József apostoli király legfelsőbb elhatározásából kétszázados számkivetés után hazaszállítatván, 1906. október 28-án e szent falak között pihentek meg.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!