Hírek

2013.08.30. 13:20

Tóték a háborúban

Krobot rendez, Mariska moziba megy Ivo Krobot cseh rendező igazi Hrabal-szakértő, és nem csak azért, mert személyesen is jól ismerte a mestert. A múlt évadban a Szigorúan ellenőrzött vonatok című Hrabal-kisregény színpadi változatát rendezte meg Szombathelyen, az idén Örkény Tótékja következik.

Ölbei Lívia

A Weöres Sándor Színház társulata szeptember 5-én a Fő téren készül megnyitni - nagy csinnadrattával - a 2013/14-es évadot, de a munka már megkezdődött az Akacs 7-ben. Épp a csehek világhírű, évtizedek óta Franciaországban élő csillogó szellemű írója, Milan Kundera idézi valahol a mondást, miszerint "einmal ist keinmal", vagyis ami egyszer esik meg, az tulajdonképpen meg se történik.

Ez az állítás persze messzire vezet (mert mit mondjunk akkor egyszeri emberi életünkről), de az biztos, hogy a színházi rendező életében valami jót jelez, ha egy társulat az első közös munka után másodszor (harmadszor stb.) is visszavárja. Ivo Krobottal ez történik.

A tavalyi Szigorúan ellenőrzött vonatok-előadást egyrészt továbbra is műsoron tartja a WS Színház (most már a bérleten kívüli kínálatban), másrészt a színészek ma is örömmel emlegetik azt a tartalmas próbaidőszakot, amelynek során a Hrabal-bemutató elkészült. Úgy látszik, a nyelvi akadály sem akadály: Krobot állandó magyarországi munkatársa, Halász András minden pillanatban rendelkezésre áll; és persze a színházi emberek képesek könnyen azonos hullámhosszra kerülni, ha egy célért dolgoznak.

Krobot pedig ilyenkor minden idegszálával, minden gesztusával a színészre és a leendő előadásra koncentrál. Az idén Örkény István Tóték című klasszikus tragikomédiája kerül színre Krobot-rendezésben a WS Színházban. A színészek többségével már nem kell elölről kezdeni az ismerkedést, hiszen Bajomi Nagy Györgynek, Szabó Tibornak és Németh Juditnak a Hrabal-előadásban is fontos szerepe van. Igaz, most párt cserélnek.

 


A Hrabal-kisváros állomásfőnöke, Szabó Tibor az Örkény-faluban az Őrnagyot játssza, az állomásfőnökné Németh Judit ezúttal Tót tűzoltóparancsnok Mariskájaként tűnik föl a színen; Tót szerepét Bajomi Nagy György kapta. Krobot szerint egyébként Hrabal és Örkény sokszor groterszkbe hajló, a világ abszurditását fölmutató világa több ponton összevethető, és ezen nincs is mit csodálkozni: mi, közép-európaiak hasonlóképpen érzékeljük - és próbáljuk átvészelni - a történelem megpróbáltatásait.

A Tóték történelmi hátterét a második világháború pusztítása adja. A szombathelyi Tóték-átiratot Jirí Danek és Ivo Krobot jegyzi (ennek alapján készült anno a prágai Krobot-rendezés), a dramaturgi munkát ezúttal is Duró Győző végzi, végezte el. De a színház mindig itt és most szólal (vagy nem szólal) meg, úgyhogy Ivo Krobot az olvasópróbán hangsúlyozta: mindenképpen érvényesíteni kell az 1982 óta eltelt időszak színházi és társadalmi tapasztalatait.

A szombathelyi példánynak sok más mellett az a különlegessége, hogy támaszkodik az Örkény-kisregény értékeire (hiszen a Tóték előbb kisregényként készült el, a szerző színházi felkérésére írta meg a drámai változatot). Így történhet meg, hogy Tótné Mariska egyszer csak visszatér abba a moziba, ahol egykor takarított: itt jut szerephez az a bizonyos vaporizatőr - és itt jelenik majd meg a szombathelyi színen, filmhíradó-bejátszások formájában a háború is. Különben a Tóték drámavilágában kizárólag az Őrnagy figuráján át válnak érzékelhetővé a háború borzalmai: a hegyvidéki faluban - látszólag - béke van.

De a színház komplex műfaj, a színészi játékon, a szövegen túl fontos eleme a vizualitás - és a zene. Az 1982-es prágai Tóték-előadásban dalok is szerepet kaptak: a szövegeket a rendező, Ivo Krobot írta; a dallamokat kortárs cseh zeneszerző jegyzi. A szombathelyi előkészületek idején meggondolás tárgyát képezte, hogy vajon mit lehet (lehet-e mit) kezdeni egy magyar környezetben játszódó előadásban az 1982-es, eredeti cseh dalokkal.

Ivo Krobot és Duró Győző végül arra az elhatározásra jutott, hogy az új Tóték-változatban korabeli magyar slágerek váltják ki a prágai Krobot-rendezéshez komponált cseh dalokat; méghozzá úgy, hogy a régi Krobot-szövegek adaptálására, slágerdallamokhoz hajlítására a nyelvvirtuóz költőt, Nádasdy Ádámot kérik föl. De adódik két olyan korabeli dal is, amelyeknek a szövege nem változik. Az egyik a "Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország...", amely a "Gaudeamus igitur..." kezdetű ismert latin diáknóta helyére kerül a szombathelyi előadásban (emlékszünk, milyen elementáris hatást vált ki, amikor Tót tűzoltóparancsnok és az Őrnagy egyszer csak sörözős dalra fakad).

Duró Győző az olvasópróbán arra figyelmeztette a színészeket, hogy azért senki ne készüljön zenés produkcióra: a dalra fakadás hangsúlyosan a szereplők "színpadi magánéletét" jellemzi és gazdagítja. Ivo Krobot mindezzel összefüggésben azt is kiemelte, hogy a politikai propaganda, az ideológiai nyomás ma rafináltabban működik, mint a 80-as években, erre a változásra is tekintettel kell lenni, amikor a Tóték színre kerül.

A szereplők közül ebből a szempontból a legérzékenyebb figura a tűzoltóparancsnok kamaszlánya, Ágika. Őt Csonka Szilvia játssza a szombathelyi Tóték-előadásban. Nem először találkozik a szereppel; majd meglátjuk, itt miféle (ideológiai, erotikus) hatást gyakorol rá az Őrnagy drasztikus jelenléte. És akkor a mindenütt jelen lévő, égben járó frontkatonáról, Tót Gyuláról - aki nincs, de aki nélkül az előadás nem jöhetne létre - még nem is beszéltünk. A hírekkel-levelekkel manipuláló postást Endrődy Krisztián játssza: lehet, hogy röpdösni fog, mint valami angyal.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!