Bacchus lelkes hívei (fotókkal)

A szervezők, a Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány elgondolása alapvetően nem hordoz semmi kivetnivalót magában. Továbbörökíteni a karneváli Borok utcájának hangulatát. Erről szól a Bacchus kertjének elgondolása.

Szommer Ildikó szervező ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: miért ne folytatódhatna ez a hangulat, nem kell véget érnie a karnevállal. Igaz, ami igaz. Mérei Tamás hozzátette, régi vágya volt a városnak, hogy legyen Szombathelyen is borünnep. Eddig nem volt, most van. Illetve volt, hiszen a hétvégén pénteken és szombaton rendezték meg a Történelmi Témaparkban. Az már egy másik kérdés, hogy a karneváli hangulat azóta elillant, s a szeptemberi időszámítás már valahogy nem a fesztivál-hangulatot hordozza magában, legalábbis ez volt érezhető a kilátogatókon, azokról már nem is beszélve, akik otthon maradtak.

Emellett az időjárás sem fogadta kegyeibe a rendezvényt, az ilyenkor megszokott kellemes, nyár végi, ősz eleji napsütés elmaradt, helyette hűvös, esős idő köszöntött Bacchus népéből azokra, akik az idő – és az ezer forintos belépőjegy – ellenére kilátogattak. A péntek délutáni megnyitón dr. Puskás Tivadar polgármester úgy fogalmazott, ugyan Szombathelyet nem bortermelő, de igencsak borszerető emberek lakják, reméli, sokan tiszteletüket teszik a rendezvényen. Mondta ezt, miközben az eső zuhogott, s ez a mutatvány péntek este még egyszer megismétlődött. Szombaton aztán már valamivel jobb volt a helyzet. A boros és pálinkás standok előtt, ha nem is kígyózott a sor, de jó néhány lelkes, bátor és vélhetően borkedvelő egyén megmutatta, tűri, ha fúj a szél. A színpadon pedig szívélyes és kedélyes műsorokkal igyekeztek forrósítani a hangulatot: szólt a Koprive tamburazenekar, Badár Sándor egy jót dumált, Peltzer Géza Korponay Zsófival és Szabó Tiborral is színpadra állt, sőt, utóbbi után még egy kicsit maradt, majd az esti hangulatról a Parno Graszt és a Be-Jó tűztáncegyüttes gondoskodott. Emellett az ősi mesterségek házaiban az érdeklődők akár kis Bacchus-szobrokat is önthettek magunknak.

Mindenképpen díjazandó ötlet volt, hogy a belépőjegy mellé kristálypoharat is kapott a kilátogató, hiszen így talán nem fájt annyira az ezer forint kifizetése, de a bónnal történő fizetés többeknek – köztük a vendéglátósoknak – nem nyerte el tetszését. A szervezők célja meghonosítani ezt a rendezvényt, szeretnének hagyományt teremteni belőle, és minden évben kétszer megvalósítani. Tavasszal jöhet a folytatás?