''A pedagógusoknak ki kell állniuk magukért''

A béremelés nem a teljesítményt díjazza, eltűntek egyes pótlékok, a nevelőmunkát segítők kimaradnak a fizetés-emelésből, a speciális igényű tanulók nem kapják meg a fejlesztést, gond lehet a helyettesítésekkel, nincs kollektív szerződés – ezekről a problémákról is szó esett a Pedagógusok Szakszervezetének megyei tanévnyitó értekezletén csütörtökön, ahol Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének országos elnöke volt a vendég.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos elnöke tartott tájékoztatót a PSZ Vas megyei szombathelyi és körzeti szervezete tanévnyitó értekezletén, ahol jogszabály változásokkal kapcsolatok kérdéseikre is választ kaptak a pedagógusok dr. Dudás Lillától, a PSZ jogászától.

Galló Istvánné összefoglalta az elmúlt három évben történteket, különös tekintettel arra, hogy a PSZ mit tett. Az elnök elmondta, hogy gyakran éri őket az a vád, hogy nem állnak ki erőteljesebben az oktatási-nevelési intézményekben dolgozókért. Gallóné hangsúlyozta, hogy a PSZ feladata szakmai alapon bírálni a mindenkori kormányok elképzeléseit, ezt megtették, amikor lehetőségük volt rá. A köznevelési törvény változtatása előtt nem kérte ki a tárca sem a szakmai sem a szakszervezetek véleményét, nem készült hatástanulmány (vagy ez nem nyilvános) ennek köszönhető a legnagyobb probléma: hiányzik a pénz az oktatásból.

A Pedagógógusok Szakszervezete a Vállalkozói Központban tartotta idei tanévnyitó értekezletét (Fotó: Ohr Tibor)

A törvény megszületése után két indítványt is beterjesztettek az Alkotmánybíróság elé. Miután a sztrájkbizottságot összehívták (tavaly), akkor tudtak egyeztetést kezdeni Balog Zoltán államtitkárral. A legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az óraszámokkal kapcsolatos indítványukat elfogadta a tárca, ennek köszönhető, hogy nem volt tömeges iskolabezárás és nem küldtek el 22 ezer pedagógust az idén szeptemberben.

Hozzátette azonban: „Ez nem biztos, hogy jövőre is így lesz.” A béremeléssel kapcsolatban azt mondta, hogy húsz százalék bértáblaemelést kértek, ám nem az ő javaslatuk valósult meg. Így történhet meg, hogy egy többet dolgozó, magasabban képzett pedagógus ugyanannyit keres, mint aki nem képezte magát, vagy kevesebb pluszmunkát vállal. A nevelési munkát segítő kollégák (például dajkák) pedig kimaradnak a béremelésből. A kollektív szerződés sem jött még létre, ennek okát Gallóné abban látja, hogy pénz kellene hozzá, például az egységes cafetériára.

Megjegyezte, hogy ha a dolgozók felsorakoztak volna a szakszervezetek mögé, akkor most nem ez a köznevelési törvény lenne: – Ötezer embert el lehet küldeni, de százezret nem – mondta. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a munkahelyek megtartása, ezt a szempontot kell a szakszervezetnek is szem előtt tartania, ezért a szervezet mozgástere be van határolva.