Természetvédők gondozásában van az egykori Chernel birtok

Valaha a Chernel család birtokához tartozott a tömördi tó, ahol a 19. század végén és a 20. század elején a nemzetközi hírű ornitológus, Chernel István is sok érdekes madarat figyelt meg. A tavat és környékét 1996-ban a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja) vette kezelésébe azzal a céllal, hogy az ökológiai kutatást, a gyakorlati természetvédelmet és a széleskörű társadalmi szemléletformálást szolgálva használja és gondozza a mocsárral, bokrossal, réttel és erdővel borított mintegy tizenöt hektáros területet. Az egyesület a tó mellett 1997-től pályázati források segítségével kiépítette a ma már nemzetközi hírű kutatóállomásként és regionális jelentőségű oktatóhelyként is működő Tömördi Madárvártát.

A történetet dr. Gyurácz József , a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Karának dékánja így folytatja:

– 2000-ben a sekély tó teljesen feltöltődött az elhalt mocsári növényzettel, a gyakori aszályok miatt pedig kiszáradt. A korábbi gazdag vízi élővilág és élőhelye megszűnt. 2001-ben az egyesület elvégeztette a tómeder kitisztítását. 2004-re ismét elegendő víz gyűlt össze benne ahhoz, hogy a kiszáradás előtti életközösség tagjai, vízinövények és mocsári állatfajok újra birtokba vegyék a tavat. A vízben idén is nagy számban rakta le petéit a barna varangy, vöröshasú unka, levelibéka és a kis tavibéka. A tó megint kedvelt táplálkozóhelye a vízisiklónak, szürke gémnek, fekete gólyának, bölömbikának, sárszalonkának, réti cankónak, csörgő és a böjti récének. Fészkelőként újból visszatért a guvat, pettyes vízicsibe, kis vöcsök, vízityúk, szárcsa és a réti tücsökmadár is.

A darualakúak rendjébe tartozó guvat nádasok, gyékényes sűrűségek, lápok és mocsarak lakója (Fotó: Bognár Balázs)

A tó környéki füves élőhelyek hosszú távú fennmaradását a rétek rendszeres kaszálásával, a bokrosok fenntartását a nagyobb fák kivágásával biztosítják az egyesület önkéntesei. E tevékenységek nélkül ma már nem élnének itt a rétek jellegzetes növényei (agárkosbor, gumós kőtörőfű, édeslevelű csüdfű, réti szegfű) és állatai.

A bokrosok megőrzésével biztosítják a tövisszúró gébics, valamint a karvalyposzáta fészkelési lehetőségeit. A bokrok és a fák számos pók- és rovarfaj búvóhelye is. A tölgyfák levelén bújik meg a mindössze másfél milliméteres sápadt törpepók.

A tó és környéke növény- és állattani szempontból alighanem az ország egyik legjobban kutatott területe. A Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Biológia Intézetével együttműködve, a biológia szakos hallgatók bevonásával az egyesület 1998 óta évi rendszerességgel végzi az itt élő növény- és állatpopulációk, elsősorban persze a madarak vizsgálatát. A madárvárta fő kutatási tevékenysége a madárgyűrűzés, de oktatási bázisként is működik.