Új törvényt hoz az ünnep

– Az ember, mint jogalany című rendelkezések körében a jogalkotó azt célozza, hogy az ember a cselekvőképességét érintő jogaiban minél kisebb mértékben legyen korlátozható – mondja elöljáróban a törvényszéki tanácselnök. – Ezért ha a gondnokság alá helyezés nem indokolt, az érintett a gyámhatóságtól támogatót kaphat, aki segíthet neki a döntések meghozatalában, amit azonban ő jogosult megtenni.

A személyiségi jogot érintő változás a sérelemdíj – folytatja a bíró –, amit a megsértett követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért, továbbá az ezzel elért vagyoni előny átengedése is igényelhető. Képmás, hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához szükséges az érintett személy hozzájárulása, kivéve, ha azok tömegfelvétel alkalmával, vagy nyilvános közszereplésről készültek.

A jogi személyek kötelezettségeiről azt mondja a törvény: a tagok vagy az alapítók akkor állnak helyt, ha a felelősségükkel visszaéltek, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor ki nem egyenlített tartozások maradtak fenn. A gyakorisággal előforduló korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét a törvény 3 millió forintra emeli fel.

A meglévő közkereseti és betéti társaságok 2015. március 15-étől, a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok 2016. március 15-étől kötelesek az új törvény rendelkezéseinek megfelelően működni, a szükségszerű változásokat a cégbíróságnak bejelenteni. Ha a változásbejegyzési eljárás az új Polgári Törvénykönyv által előírtak miatt szükséges, úgy az egy alkalommal illeték- és költségmentes. Dr. Hoós Tibor megemlíti, hogy az egyesület megszűnése esetén felmerülhet a vezető tisztségviselők helytállási kötelezettsége a károkért és tartozásokért. Hozzáteszi: alapítvány a jövőben magáncélra is létesíthető.

A törvény kimondja – hangsúlyozza a bíró –, hogy házasságot továbbra is férfi és nő köthet, a vagyonjog körében a törvény lehetővé teszi a vagyonjogi szerződést, amelyben a házasfelek eltérhetnek a törvényi vélelmektől. A házasság felbontása esetén a házastársak a közös gyermek vonatkozásában a jövőre nézve megállapodhatnak közös szülői felügyeletben; ez esetben a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. A házastársak a vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. Megállapodás hiányában a bíróság a gyermek érdekét kiemelten mérlegelve a különélő szülőt is feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására. A gyermek a kérelmére véleményt nyilváníthat, 14 éven felüli gyermek esetében pedig döntés csak az ő egyetértésével hozható.A szülői felügyeleti jog gyakorlása körében a bíróság a megállapodás megkísérlésére kötelezővé teheti a közvetítői eljárást is. A kiskorú gyermek tartásának havi mértéke csak határozott összegű lesz, ami megváltható vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával.

– A nem bejegyzett élettársi kapcsolatot a törvény speciális kötelmi viszonynak tekinti – magyarázza dr. Hoós Tibor –, amelynek lehetnek családjogi hatásai, mint az élettársi tartás és a lakáshasználat rendezése.

Dr. Hoós Tibor törvényszéki tanácselnök, címzetes táblabíró: a vasi bírák és ügyvédek felkészülten várják az új törvény alkalmazását. Fotó: Horváth Csaba

Áttérve az úgynevezett dologi jogi szabályokra, a bíró megjegyzi: e területén van a legkevesebb változás, melynek oka a tulajdonjog stabilitása. Ingatlan esetében az elbirtoklás, mint tulajdonszerzési mód körében változás, hogy az öt év elteltével bekövetkezik, ha a birtokos a tulajdonjog átruházására vonatkozóan a tulajdonossal írásbeli szerződést kötött, az ellenszolgáltatás teljesítésével birtokba lépett, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés azonban valamely okból elmaradt. A kötelmi jog körében a törvény a szerződési szabadság elvét helyezi előtérbe, helyenként azonban meghatározza ennek korlátait.

– Szabályozza a törvény az elektronikus úton való szerződéskötés feltételeit is. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekben – például bankkölcsön – a pénztartozás idő előtti teljesítését a vállalkozás (pénzintézet) köteles elfogadni, ebből eredően kizárólag a szükségszerűen felmerülő közvetlen többletköltségeit terhelheti csak a fogyasztóra. A termékszavatosság körében a fogyasztó közvetlenül a gyártótól követelheti a termék hibájának kijavítását, – vagy ha ez nem lehetséges – a kicserélését. A hibát a fogyasztó a felfedezéstől számított két hónapon belül közölheti, a gyártót a termékszavatosság a forgalomba hozataltól számított két évig terheli.

– A foglaló a jövőben például banki úton is átutalható, a rendeltetésének azonban a szerződésből ki kell tűnnie – hívja fel a figyelmet a tanácselnök.

Ha az ajándék visszakövetelésének jogcíme az ajándékozó életkörülményeinek megváltozása miatt a létfenntartásának biztosítása, a megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás formájában megfelelően biztosítja. A gazdasági célzatú, a magyar jogban eddig ismeretlen bizalmi vagyonkezelési szerződés érdekessége, hogy a vagyonát bárki magának is kezelésbe adhatja.

Lakásbérlet esetén, ha a szükséges munkálatokat a bérbeadó nem végzi el, azt a bérlő a bérbeadó költségére maga elvégezheti. A bérbeadót a felmondás joga akkor is megilleti, ha a bérlő az őt terhelő költségeket és terheket nem fizeti.

Kezességvállalást a jövőben megfontoltabban kell vállalni – figyelmeztet a bíró –, mert az eredetileg sortartó kezes a főkötelezett teljesítőképtelenségének igazoltsága nélkül is készfizető kezessé válhat.

– Az élettársak a vagyoni viszonyaikat egymás között szerződéssel rendezhetik, ennek hiányában az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, a kapcsolatuk megszűnésekor a vagyonszaporulatból a szerzés arányában illeti meg őket a részesedés.

A kártérítés körében eltűnik a „nem vagyoni kár" fogalom, helyette belép a sérelemdíj.

Az öröklési jogban jelentősek a változások.

– Öröklési szerződést lehet kötni harmadik személy ellátására is. Házastársak, mint örökhagyók az életközösség fennállása alatt köthetnek ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződést. Leszármazó törvényes öröklése esetén a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon haszonélvezeti jogot kap, míg a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl. A leszármazók a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának korlátozását, megváltását nem igényelhetik, osztályos egyezség azonban létrejöhet arra vonatkozóan, hogy a túlélő házastárs a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot kapjon. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga újabb házasságkötés esetén is fennmarad, de bármikor igényelheti annak megváltását, ez esetben – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg. Leszármazói öröklés hiányában a túlélő házastárs nem lesz egyedüli örökös, hanem örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, továbbá az ezt meghaladó hagyaték felét, míg annak másik felét az örökhagyó szülei öröklik egymás közt egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó túlélő házastársa örököl fejenként egyenlő arányban. Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az örökléskor a házastársak között életközösség nem állott fenn és kilátás sem volt annak visszaállítására. Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, szabályozza a törvény a dédszülők feletti felmenők öröklési lehetőségét is. A kötelesrész mértéke annak harmada, ami a kötelesrész alapja szerint az erre jogosultnak, mint törvényes örökösnek jutna.

Az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Az új törvény hatályba lépését megelőzően történtek vonatkozásában továbbra is a régi jogszabály alkalmazandó, párhuzamosan az újjal.

– A bírák részletes, és a megyében az ügyvédek felkészítése is megtörtént, így e két jogalkalmazói kör felkészülten várja az új törvény alkalmazását – hangsúlyozza dr. Hoós Tibor.

Korszerű polgári törvénykönyv

A civilisztika alaptörvényének mintája a fejlett Európában elfogadott társadalomkép, a szociális piacgazdaság modellje, melynek magánjogi feltételeit alkotmányosan védeni kell, ennek megfelelően szabályozza a vagyoni forgalom viszonyait, jogi védelmet nyújt az ember személyiségének, a családon belüli személyi viszonyoknak és a szervezeti jogalanyoknak is. Új társadalmi modellnek a tulajdonosok magánautonómiáját tekinti, amelyhez a szerződési szabadság elve társul, amit csak a szociális igazságosság érdekében indokolt korlátozni a piaci verseny szabadságának keretei között. Ezek az elvek indokolták az 1960 óta hatályban lévő – és mintegy 170-szer módosított – Polgári Törvénykönyv helyett egy új, korszerű törvény megalkotását.