A kezességvállalás nem gyerekjáték!

– Az új Polgári Törvénykönyv bevezet a magyar jogba egy olyan jogintézményt – a bizalmi vagyonkezelési szerződést –, melynek eddig átfogó, tételes szabályozása még nem volt – mondja elöljáróban a Szombathelyi Törvényszék tanácselnöke. – A lényege, hogy a vagyonrendelő – a vagyon eredeti tulajdonosa – írásbeli szerződéssel a vagyonkezelő tulajdonába ad át dolgokat, jogokat és követeléseket azzal a rendeltetéssel, hogy azokat a vagyonkezelő meghatározott kedvezményezett javára kezelje, gyarapítsa.

Dr. Hoós Tibor, a Szombathelyi Törvényszék tanácselnöke az új Ptk. új jogintézményét ismerteti. Fotó: Horváth Csaba

A bizalmi vagyonkezelés eredetéről azt mondja a címzetes táblabíró: a jogtudósok kutatásai szerint a római jog világában lelhető fel, amely a kor szintjén szabályozta azt a gyakorlatot, amikor a vagyon tulajdonosa több éven át messze földön való katonáskodása idejére a vagyonát egy olyan hozzáértő bizalmasának adta át, aki azt a távolléte idejére meg tudta őrizni, az értékét megtartani, jobb esetben azt növelni is tudta a visszaérkezéséig.

Napjainkban gazdasági célzattal az angolszász jogrendszerben már ismert a magyar jog által most bevezetett szerződéstípus, amit igyekszik a kontinentális jog is beépíteni, ám az európai jogrendszerekben egységes szabályozás még nem alakult ki.

– Az európai országok közül Liechtenstein jár az élen a bizalmi vagyonkezelési szerződések kihasználhatóságában, mert modernizációs kérdésnek tekinti – magyarázza dr. Hoós Tibor. – Magyarország abból kiindulva vezette be a bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét, hogy az elsődlegesen a magánvagyonnak és a társasági vagyonnak a gazdaságba való bevonását szolgálja, tehát befektetés jellegű, vagy egy bonyolult pénzügyi, gazdasági művelet megoldása, de lehet mögötte pusztán a vagyonrendelő által megnevezett kedvezményezett javára történő ajándékozás, jótékony juttatás, vagy öröklési célzat is. Vagyonrendelő mindenki lehet, üzletszerűen vagyonkezeléssel foglalkozó azonban csak a törvényi feltételeknek megfelelő vállalkozó, országos nyilvántartással. Eseti jelleggel azonban bárki lehet vagyonkezelő; sőt, a magyar jog azt is lehetővé teszi – ami a jogintézmény kiemelt érdekességét adja –, hogy valaki a vagyonát saját magának adja kezelésbe.

Egy másik, sokakat érdeklő téma a kezességi szerződés. A kezesség vállalása régóta ismert a magyar jogban, az állampolgárok körében a legelterjedtebb formája más által felvett kölcsöntartozásért a kezes helytállása arra az esetre, ha a kölcsönvevő kötelezett a kölcsönadó jogosult részére nem teljesít. Az esetek többségében a kötelezett nem hozza kellemetlen helyzetbe a kezest, és becsülettel helytáll a tartozásáért.

– A leggyakoribb esetekben rokonokat, barátokat, munkatársakat, ismerősöket szoktak kezességre felkérni – emlékeztet a szokásos gyakorlatra a bíró. – A visszautasítás a felkérő kölcsönvevő és a felkért személy viszonyában az addigi jó kapcsolat megromlásával is járhat, de még nagyobb konfliktushoz vezethet, ha a jóhiszeműen kezességet vállalónak kell a saját jövedelméből, vagy egyéb vagyonából teljesítenie, mert a kötelezett elmulasztja a tartozása megfizetését.

– Bíróságig eljutó esetekben többször is nyomon követhető volt – folytatja dr. Hoós Tibor –, hogy néhányan kifejezetten kihasználták mások jóindulatát abból a célból, hogy kölcsönt felvéve pénzhez jussanak, holott már akkor tudták, hogy azt nem képesek visszafizetni. Ezért célszerű, ha a kezesség vállalását alapos megfontolás előzi meg, melynek során figyelemmel kell lenni a kötelezett személyiségére, vagyoni, jövedelmi viszonyain keresztül a teljesítőképességére, valamint arra is, hogy korábban nem hagyott-e már cserben a teljesítéssel más kezest is. A jog természetesen lehetővé teszi a kezesnek, hogy mindazt követelje a kötelezettől, amit helyette teljesített, jogszerű igénye azonban eredménytelen, ha a kötelezettnek nincs meg ehhez a készsége, és végrehajtás alá vonható vagyonnal, jövedelemmel sem rendelkezik.

– Mai jogunkban a kezesség magánszemélyek és jogi személyek viszonylatában egyaránt felmerülhet – teszi hozzá a bíró. – Az új Polgári Törvénykönyv szabályozása szerint kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A törvény több lényegi változást hozott az előző szabályozással szemben, lehet a kezes helyzete az előző jogi konstrukcióhoz képest hátrányosabb is, ezért a kezesi szerződés aláírása előtt célszerű e változásokkal megismerkedni.

Szerintem

Bármennyire is a legjobb barátunk valaki, tudjunk nemet mondani neki, ha úgy hozza a sors. A kezességvállalás ugyanis nem gyerekjáték és nem egy sima családi vagy baráti szívesség az erre vonatkozó nyomtatvány aláfirkantása. Gyakori tapasztalat, hogy még a közvetlen családtagok vagy a szoros barátságok is elhidegülnek, ha pénzügyi vita adódik a felek között. A mosolyszünet esetleg nem is tart sokáig, viszont egy nem kellően átgondolt szignónak hosszú évekre kiható (pénzügyi) következményei lehetnek.