Elfogadták a devizahiteleseket segítő törvényt: mit szólnak a vasi érintettek?

A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a devizahiteleseket megsegítő jogszabályt, amely a következő hetekben lép hatályba. A törvényt a Kúria döntése előzte meg, amely kimondta: semmis az árfolyamrés, vagyis az a gyakorlat, amely szerint eltér a deviza vételi és eladási árfolyama a törlesztés kiszámításakor. A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. A folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk: vagyis adott esetben százezreket vagy milliókat kell visszafizetniük. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek. Utóbbiakat a köznyelv autóhiteleknek nevezi, mivel gépkocsik vásárlásakor igen gyakori finanszírozási forma; vagyis az autóvásárlók is jól járhatnak.

Berényi Tamás Fotók: Unger Tamás

A törvény elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, valamint azokra, akik jelenleg az árfolyamgátat veszik igénybe. A végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. Számítások szerint egy 2007-ben felvett 70 ezer forintos törlesztő részletű kölcsön az új törvény nyomán 60 ezer forintra csökkenhet, miközben visszamenőleg is kaphat vissza pénzt az adós.

– A törvény lényege, hogy nem az adósok terhévé teszi, hogy költséges peres eljárásokat indítsanak, hanem a pénzintézeteknek arra ad lehetőséget, hogy 30 napon belül megvizsgálják a 2004. május 1-je után kötött fogyasztói szerződéseikhez, valamint azok módosításaihoz alkalmazott saját általános szerződési feltételeiket, miszerint az álláspontjuk szerint tisztességes-e – vélekedik dr. Berényi Tamás adójogi szakjogász.

Berényi Tamás

– Amennyiben arra jutnak, hogy igen, akkor a bankoknak kell 30 napon belül a Magyar Állam ellen pert indítaniuk, és az eljárásban ezen törvényi vélelem ellen azt bizonyítaniuk, hogy az nem tisztességtelen, és így nem érvénytelen például az egyoldalú kamatemelés. A jogszabály kimondja, hogy az MNB középárfolyama kötelezően alkalmazandó, tehát nem lehet a folyósításkor banki eladási, míg a törlesztő részleteknél vételi árfolyamot alkalmazni és így ebből is többlet terhet róni az adósra. A bankoknak 90 napon belül újra kell számolniuk hiteleiket és a károsult adósokat kártalanítaniuk kell. Az elévülés kérdését úgy rendezi a törvény, hogy a még élő szerződéseknél meg sem kezdődött az, míg a már lezártaknál a lezárás időpontjától indul el. A lényeg: nem kell az adósoknak peres eljárásokat kezdeményezniük, várhatóan az ősszel elfogadásra kerülő újabb, ehhez kapcsolódó törvény fogja rendezni a jogtechnikai kérdéseket.

Egy vasi devizahiteles elmondta: tizenkét éve vett fel húsz évre négy és fél millió forint lakáshitelt. Akkor huszonötezer forintos törlesztő részlete volt, most ötvenkétezer. A most hozott törvényről ez a véleménye: az összeg, amit visszakaphat, nincs arányban azzal, amit elbukott.