Mire jó tizenhét zseb a ruhán?

A szalézi udvar egy jelentős része – ahol korábban a játékos focimeccsek zajlottak – ma már építési terület, jó pár éve eladták az egyházmegyének, amely ott idén iskolát épít. Hol fognak sportolni a nyári táboros gyerekek? – aggódtak, de megoldották: Csány Péter atya elbeszélése szerint, a belső udvar két hársfája közé betették a kaput, és a gyerekek azonnal elfogadták: jó, akkor itt lesz a Hársfa Szali Aréna.

– Büszke vagyok, hogy meg tudtuk csinálni. A gyerekek számára az élmény a fontos. Oyan példát is láttam, ahol hely híján derékszögű sarokban jelöltek ki focipályát – meséli Csány Péter szalézi atya, a szombathelyi Szent Kvirin szalézi plébánia és rendház igazgató-plébánosa, aki rendszeresen maga is beáll focizni valamelyik csapatba. Ilyenkor jól meg kell szervezni a csapatokat, hogy kiegyenlítettek legyenek az erőviszonyok.

A szalézi udvar egykor és ma. A fenti kép a régi csapatgyakorlatokat örökítette meg, alatta az idei nyári táborozók integetnek ugyanott. (Fotó: Merklin TÍmea, Egyházmegyei Könyvtár)

A gyerekekkel való élményszerű és jól szervezett foglalkozás eszméje a szerzetesrend alapító Don Boscótól jön. Hogyan örökítik Giovanni Melchiorre Bosco Ochienna olasz katolikus pap, a Szalézi Társaság letéteményese szellemét? – kérdeztük az atyát, aki példatörténeteket mesélt a 19. századból, milyen trükkökkel hívta be Don Bosco az általa működtetett otthonba a fiatalokat. Például: az utcán szerencsejátékot játszó fiúk pénzét összeszedte, felkapta, és elszaladt vele, egyenest az oratóriumba, és ott süteménnyel kínálta őket. Így egyszerre hiúsította meg a szerencsejátékot, és szakította át az előítéletet, hogy aki reverendát visel, azzal ne volna érdemes szóba állni.

Fent látkép az itáliai lombard kampanilékra hajazó 33,30 méter magas szalézi toronyból: a templomkert és a gödrök a templom mögött, ahol az egyházmegye iskolát épít. Körülbelül ezen a területen (alatta) fociztak az atyák a gyerekekkel. (Fotó: Merklin TÍmea, Egyházmegyei Könyvtár)

– Don Bosco mindig gondolt a gyerekek jóllakatására, és arra is, hogy az egyszeri segítség nem elég. Megtanította őket, hogyan tudnak majd gondoskodni magukról, hogyan tudják majd előteremteni a betevőt. Összehozta őket mesteremberekkel, bevezette őket a munka világába. Ez szerintem nagyon modern gondolat. Közben figyelt a jogaikra, síkra szállt a gyermekmunka kizsákmányolás ellen. Emellett fontosnak tartotta, hogy mindenkit egyéni tehetsége oldaláról dicsérjen. Példát mutatott, mit jelent: adni. Ezt a mai gyerekek nem tudják, meg kell tanítani, hogy ebben öröm van, gazdagodnak általa. Van olyan rendtársam, akinek 17 zsebe van, hogy mindig tudjon adni valamit, hogy a gyerekek mindig „megajándékozottak” legyenek.

Csány Péter elmesélte: családjában nyolcan voltak testvérek, így kitaposott útja volt, hogy a „családiasságot” a szerzetességben találta meg.

– Soha nem akartam pap lenni, csak mikor megismertem Don Boscót és a tevékenységét.