Amikor a dal szíve földobog - Geszti Péter és a Gringo Sztár a Karneválon

A Szívzuhogás nemcsak a bölcsészkar kollégiumában volt sláger - ha jól emlékszem -, de az sem volt semmi, amikor egy hallgatóm sok évvel később a metafora meghatározása után példaként Arisztotelész mellé egy Jazz+Az számból is idézett. Szerintem nagyszerű, ha a popzene frissíti a gondolkozást!

Ágyúdörgés, tapsvihar, éljenzés a Széchenyi utcában, miközben átverekszem magam felvonuló tömegen, hogy beszéljek Geszti Péterrel. Lendületes, közvetlen személyiség, ez azonnal érezhető. Gyönyörű felesége társaságában a színpad mellett találom, nagy igyekezettel zajlik a beállás. Mivel őrült port kavart a Gringo Sztár új száma, azonnal az Hungarian in europe című dalról kérdezem.

(Fotó: Zergi Borbála)

- Ez a dal azért volt nekem fontos, mert egyre több ember hagyta el az országot a jobb boldogulás reményében, és amikor a zenekar egyik tagja is elment, arra gondoltam: lehet, hogy erről kellene valamit írni. Távlatait tekintve – kulturális értelemben – elég zárt ez a „doboz”, amit most Magyarországnak hívunk. Mérhetetlenül indulatossá, előítéletessé és zárttá vált a gondolkodás. Amikor ezt elmondtam egy interjúban, nyilván lett nagy felháborodás. A dal azért volt fontos, mert az eredeti Sting-nóta nekem nagy kedvencem. Az egy kisebbségi létről beszél, hiszen Stingnek egy meleg életművész barátja költözött ki New York-ba és erről szól az eredeti szám, de ennek a dalnak a reggae-s lüktetése nagyon bennem maradt.

A Gringo Sztár műsoron tartja azokat a dalokat, amelyek megidézik a balkáni dallamokat. Ehhez a blokkhoz társult a Sting-nóta, új - szerintem kicsit veszélyes - dalszöveggel. Péter a szavamba vág, és azt mondja: nem veszélyes egyáltalán. Szerinte másról van szó!

- Nézd, ez egy jelenlévő társadalmi jelenség. Az nem természetes, hogy az emberek nem azért mennek el egy másik országba, mert ki akarják magukat próbálni, hanem mert nem tudnak elég pénzt keresni, tehát egzisztenciális szempontok játszanak szerepet a döntésben. Ez a dal nem foglal állást, de örvényt okozott, mert nem teszi le a voksát egyértelműen sehová. Van az a mondás, hogy: Szolgád a szó, amíg ki nem mondod. Én egy dalszerző vagyok, nekem arról kell dalt írni, ami engem foglalkoztat és én ez jókedvűen, de felelősséggel teszem.

Sokan mondják, hogy Geszti Péter bármihez nyúl arannyá válik. Mindent akkor, hagy abba, amikor még javában sikeres a projekt. Rákérdezek: Remélem a Gringo Sztár dübörög még jó ideig!

- Ez egy újságírói fordulat Én nem vagyok aranygyáros, még csak aranyásó sem lehetek, mert ha én aranyat találok, ott szoktam hagyni! Nézd meg: Rapülők, Dzsungel könyve Van, amikor ez azért alakul így, mert úgy érzem, hogy mással kellene foglalkoznom, és van, amikor organikusan tűnik jobb döntésnek a befejezés. A Rapülőknél úgy éreztük: most a legjobb, most kell abbahagyni. Mint a szerelem, amikor fölfutóban van A Jazz+Az esetében megfeszültek az emberi viszonyok. Elkezdtünk más ritmusban dolgozni, ez a három korosztály, máshogy működött. Abbahagytuk és barátok maradtunk.

Nem tudom hányszor hallgattam meg a gyerekkel a Pofonofont mostanában, de azt gondolom elégszer ahhoz, hogy már a kis barátaival is röhögve ismételgesse: A pedagógia lényege a szigor! A szombathelyi A dzsungel könyve-előadás sikeréhez muszáj újra gratulálnom, különösen azért, mert az a hír járja: Geszti Péter újra musicalt ír.

- Nagyon jó előadásnak tartom a szombathelyit. Remek energiái voltak a színháznak, amikor beléptünk oda. Jordán Tamást tisztelem és szeretem. A társulatot ismerem, a művészeket: Horgas Ádámot, Bodor Johannát nagyon tisztelem. Az a szeretet, lendület, akarás, ami a csapatban volt, lenyűgözött engem.

Kedvenc soraimat azért megemlítem a szerzőnek: Na de kelni kell, kanyarog a kifli/ A vaj alatt, enni kell./Tej a tűzhelyen, menni kell,/Lenni kell. Bevallom: a legnagyobb kedvencem: az Egynek jó. És most a: Fogy a hold. Meg kell kérdeznem hát, hogyan születnek a dalok?

- Zenére írok, legtöbbször. Úgy próbálok írni, hogy először a refrént kapom el mindig. Az a szíve egy dalnak! Az dobog föl leghangosabban. Azt hallod legtöbbször. Ehhez építem a versszakok szövegét. Másként írok Zsédának, Wolf Katinak, Rúzsa Magdinak és másként magamnak. Ha másnak írok, megpróbálok belebújni a bőrébe. A magamnak írt szövegekkel egyébként többet bíbelődöm. Csak olyan dalra írok szöveget, amely nagyon tetszik. Most a Gringo Sztárral akarnak sokat játszani, és Péter – felesége bíztatására - gyerekmeséket ír majd.

A koncerten feldobognak a legnagyobb dalok! A nagy tömegben én is énekelem a jól ismert slágereket. Geszti többször átöltözik, énekel, sokat beszél. A fagyis pultban a lányok táncolnak, ordítják: Pálinka sunrise! I love you szégyellem, de kellesz piszkosul. Vidáman konstatálom: itt ez a pali: „fehérek közt egy európai.”