Hírek

2014.11.22. 15:15

A Pinka menti falvak lakói szerint a hűség a legfontosabb

Méltó emléket kívánunk állítani a trianoni békével szemben ellenálló, a magyar hazához hű lakosoknak: így indokolta dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő, miért is kezdeményezte, hogy egy sor Pinka-menti település megkaphassa a Hűség Falva címet.

Tóth Csongor

A történelem hányatott időszakában több, korábban magyar települést ítéltek Ausztriának, ám a lakók úgy döntöttek, nem hagyják magukat, a nyugati országrész megmentéséért a későbbi magyar–osztrák határvonal egész hosszában szervezett ellenállás, fegyveres küzdelem bontakozott ki. Az itt élők olthatatlan szabadságvágya eredményeként 1923. január 10-én visszatért Magyarországhoz Kis- és Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Magyar- és Németkeresztes, Horvátlövő és Pornóapáti, március 8-án Ólmod és végül március 9-én Szentpéterfa. A történet azért is érdekes, mert többségében német és horvát ajkú települések lakói döntöttek úgy, Magyarországhoz kívánnak tartozni.

Horvátlövő az egyik legkisebb település a Pinka-mentén. Rendezett házak, szorgalmas, mosolygós emberek és egy kicsiny templom, melynek szomszédságában egy oszlop őrzi a trianoni események időszakát. Kovács László, a helyi horvát kisebbségi önkormányzat elnöke igazi élő lexikon, mindent tud a témáról, azt mondja, sokat szenvedett a környék a békediktátumokat követően.

- Horvátlövő párja például az Ausztriában található Németlövő, sok-sok rokoni kapcsolat köt minket össze. Szigorú határsávot alakítottak itt ki, olyan volt a falu, mint egy koncentrációs tábor, vasfüggöny előttünk, határsáv mögöttünk. Aknazár, műszaki zár, kutyás őrök, egészen a hetvenes évek végééig rettegésben éltünk - idézte fel a történteket Kovács László, aki arról is beszélt, meggyőződése, hogy már a honfoglalás előtt is éltek itt magyarok, horvátok, hiszen Horvátlövő a nevéből eredően mindig is határvédő település volt.

- Hűséges falu a miénk, nem is kérdés, hogy Magyarországhoz akarunk tartozni, hiszen Szombathely volt mindig is a székhely. Amíg polgármester voltam, és összeírást végeztem, találkoztam olyannal, aki csak horvátul tudott beszélni, mégis, amikor megkérdeztem tőle, milyen nemzetiségűnek vallja magát, egyértelműen válaszolt: magyar vagyok.

Kevesen tudják, de 2004-ben Horvátlövőről indult az a kezdeményezés, melynek köszönhetően népszavazást írtak ki a kettős magyar állampolgárság kérdéséről. Bár akkor a szavazás nem lett eredményes, a kicsiny falu polgármesteri hivatalában a mai napig tábla őrzi a kezdeményezés emlékét. A feljegyzések szerint az első nyugat-magyarországi felkelés eredményeképpen 1921. október 12-én Velencében aláírt osztrák–magyar megegyezés értelmében, az 1921. december 3-ig visszafoglalt területeken a leendő határ teljes hosszának mintegy öt kilométeres sávjában, a magyar–osztrák határmegállapító bizottság a helyszínen meghallgatásokat tartott a lakosság nemzeti érzületéről. A Magyarországhoz tartozás szándékát az utókor számára példaértékű hazafias megnyilvánulások kísérték. A népszavazásokon ugyanis egyértelműen kimondták, ehhez az országhoz kívánnak tartozni.

- A Kis- és Nagynarda (ma Narda), Alsó- és Felsőcsatár (ma Felsőcsatár), Magyar- és Németkeresztes (ma Vaskeresztes), Szentpéterfa, Olmód, Horvátlövő, valamint Pornóapáti horvát és német ajkú lakossága körében, a nyugat-magyarországi felkelés nyomán feltörő helyi ellenállás nemzeti jelentősége abban rejlik, hogy lakói a hazáért és szülőföldért folytatott harc eredményeként Magyarországhoz tartozhattak továbbra is. Ez indokolja a fenti települések „Hűség Falvai”-ként történő elismerését - mondta dr. Hende Csaba a Parlamentben.

Útra kelünk, Vaskeresztesre, ahol a családi szőlőtermelő pincéjében fogad minket Jusits Győző, akit a helyiek csak horvát keresztnevén, Viktor bácsinak szólítanak. A nyolcvanhárom éves bácsi édesapja bíróként szolgálta Horvátlövőt, vője felvidéki, ő a betelepítések idején került Vaskeresztesre.

- Bár a többség még csak nem is beszélt magyarul, nagy volt az ellenállás, nem szerettük volna, ha elszakítanak minket anyaföldünktől - idézi fel a legendáriumot Viktor bácsi, hozzátéve, hogy a falu történelmi múltja bővelkedik a magyar haza melletti megnyilatkozásokban.

- A nevünkből is ered, hogy a falu lakói híres lövők voltak, a tudásunkat sajnos az első világháborút követő időkben is kamatoztatni kellett, hogy megvédjük magunkat.

Az idős úr megemlékezik Osztovits István plébánosról is, aki Szent István király által a Szűzanya oltalmába ajánlott Magyarország melletti nyílt állásfoglalást hirdette.

- Ő megúszta, Pataki Ferencet, Pornóapáti plébánosát viszont ugyanezen kiállása miatt meggyilkolták. A történetet ma már ismerjük. Eljött a rendszerváltozás, az elszakított települések lakói újra átölelhették egymást, az Európai Unióval pedig a határátkelés is magától értetődő. Ám az itt élők azt mondják, a hűség a legfontosabb, hiszen az köti össze az országot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!