Kevés a szülészorvos a szombathelyi kórházban

Kevesebb, mint tíz orvos dolgozott mindössze a Markusovszky kórházban 1929-ben, amikor az intézmény megnyitotta kapuit. Néhány orvosra akkoriban körülbelül ezer betegágy jutott. Azóta teljesen megváltozott a gyógyítás struktúrája, és más lett a kórház osztályszerkezete is. Az aktív ágyak száma nem növekedett számottevően az intézményben, de az orvosok létszáma igen. Jelenleg 304 orvos dolgozik a kórházban, a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest lényegesen – majdnem nyolcvannal – többen. Orvoshiányról tehát nincs szó Szombathelyen, hiányszakmák azonban mindig vannak.

Magyarországon az utóbbi években nagy problémát jelent, hogy az orvosok külföldön – különösen a nyugati országokban – az itteni fizetésük többszörösét is megkaphatják. Az orvosok nyugatra vándorlása tehát jelentősen megnőtt az elmúlt években. Az orvosok kivándorlása részben a kinti fizetésekkel magyarázható, részben pedig azzal, hogy a már kint élő és dolgozó magyar orvosok sokszor segítenek a fiatal orvosoknak kijutni. A külföldi munkavállalás a szakmai előmenetel miatt is vonzó lehet, sokan ugyanis már fiatalon gondolnak a későbbi karrierlehetőségekre is.

Nagy Lajos Fotó: Lisztmayer Zsófia

Nagy Lajos, a Markusovszky kórház főigazgatója elmondta, hogy Magyarországon magas szintű az orvosi képzés minősége, ezért az egyetem elvégzése után egyből nyugatra távozók mellett sokan csak a szakvizsga letétele után döntenek úgy, hogy kipróbálják magukat külföldön.

– A kórházakban és az egyetemeken jó gyakorlati és elméleti képzést lehet kapni. A szakvizsgázott orvosokat pedig jól megfizetik külföldön. A külföldön tevékenykedő orvosok sok esetben már gyermekeiket is versenyelőnyökhöz juttatják a munkapiacon, hiszen anyanyelvükön kívül több nyelvet is elsajátíthatnak. Nagyon jól képzett szakorvosaink mentek már el sokszoros fizetésért olyan szaktudással, melyet nehéz pótolni egyik napról a másikra. Négy éve vagyok főigazgató, azóta körülbelül tíz ember távozott hasonló indokkal. Szombathelyen tehát ez nem jelent akkora problémát, de a szakorvosok pótlása országszerte nehezen megoldható – mondta el.

A kórház főigazgatója hozzátette, hogy vannak olyan szakmák, ahol nagyobbak a problémák. Minden kórházban van ugyanis valamilyen szakorvoshiány. Pályakezdő rezidensek alkalmazásával és képzésével próbálják megoldani a helyzetet, de évek kellenek ahhoz, hogy valaki minden szempontból önálló orvosi tevékenységet folytató szakorvossá váljon.

– Vannak jellegzetesen országos hiányszakmák, és vannak olyanok, amik kifejezetten nálunk okoznak gondot, vagy fordítva. Patológusból például országos szinten kevés van, jelenleg pedig nálunk is. Országosan körülbelül harmadannyi patológus dolgozik, mint amennyire szükség lenne. A sürgősségi és a pszichiátriai osztállyal kapcsolatban egy kicsit jobban állunk, de oda is tudnánk még orvosokat felvenni. Régebben mindenki azt gondolta, hogy szívesen megy valaki szülészorvosnak. Mostanra viszont úgy alakult a helyzet, hogy a szülészet is hiányszakmának számít, mivel sokan a magánszférában találták meg számításaikat.

A főigazgató elmesélte, hogy pályafutása elején kevesebb orvos dolgozott, a nyugatra távozás gyakorlatilag elhanyagolható volt, így amikor végeztek, akkor egy állásra időnként 5-10 pályázó is jelentkezett. Bár manapság is körülbelül annyian szereznek orvosi diplomát évente, a végzett orvosok egy része külföldre távozik. A szombathelyi kórház egyik fő erőssége, hogy egyetemi oktató kórházként működik.

– Az orvostanhallgatók képzésében is aktívan részt veszünk. Az orvosok utánpótlása így sokkal hatékonyabb. A kórháznak vezető szerepe van a megyei betegek ellátásában, sok esetben pedig még a szomszéd megyékből érkező betegek ellátásában is. Ezért arra törekszünk, hogy a kórház fejlődése és az utánpótlás biztosítva legyen.

A nagyobb kórházak jobb helyzetben vannak tehát, mint a kisebbek, hiszen jobbak a karrierlehetőségek, és több tapasztalatot szerezhetnek az orvosok. Szombathely azonban két szempontból is kissé nehéz helyzetben van. Mivel földrajzilag távolabb helyezkedik el a fővárostól, valamint az egyetemi városoktól, ezért nem igazán lehet elvárni, hogy valaki messzebbről járjon dolgozni nap mint nap. Ahhoz viszont elég közel vagyunk Ausztriához, hogy tőlünk át lehessen menni nagyobb fizetésért dolgozni.

– Aki nálunk akar dolgozni, annak célszerű is ideköltöznie, illetve a családját ideköltöztetnie. Igyekszünk ezért megbecsülni az orvosainkat, de az anyagi megbecsülés nálunk is korlátokba ütközik. Az orvosok átlagos jövedelme jóval az elvárható szint alatt marad.

Nagy Lajos főigazgató hozzátette, hogy ha nem rendezik az egészségügyi dolgozók fizetését, akkor a közeljövőben nagyobb baj is származhat az orvosok és szakdolgozók külföldre távozásából.

– Bár a közelmúltban emelkedtek a bérek, a fizetések még mindig nem érik el azt a szintet, melyet megérdemelnének az egészségügyi szférában dolgozók. Ezek az emelések tehát nem oldották meg alapvetően a problémát.