Sütőkesztyűben gyöngyöt fűzni: a Down-kihívás, avagy a siker titka az együttműködés

Hétfőn a Horváth Boldizsár középiskola negyedikesei ezt is, azt kipróbálták: álltak a 03.21-kihívás elébe, végighaladtak a Down-szindrómások nehézségeit modelláló feladatsoron.

A Down-szindróma leggyakoribb okozója a plusz egy kromoszóma: a Down-szindrómásoknál a 21-es kromoszómából a megszokott kettő helyett három van. Ebből adódik, hogy a Down-világnapot március 21-én (03.21.) ünnepeljük. Most először kapcsolódott a világnaphoz a Down Egyesület által megszervezett – egyébként gyakorlatilag bárhol, bármikor lebonyolítható – „03.21-kihívás" című játék, amelynek feladatai a Down-szindrómások életében jelentkező nehézségeket („nehezítéseket") modellálják.

Szombathelyen a Bolyai gimnázium diákjai után hétfőn délelőtt a Horváth Boldizsár középiskola negyedikesei álltak a 03.21-kihívás elébe. Harminc diák, tíz háromfős csoport, önkéntes segítőkkel. A Down Egyesület nevében Wagner Anikó köszöntötte a résztvevőket, az esemény létrejöttéhez szükség volt arra, hogy az iskola - Sági József igazgató, Riffel Katalin osztályfőnök – befogadja a programot. És persze mindenekelőtt szükség volt a diákok aktivitására.

Hát akkor kezdjünk neki! A „Nyakék" fantázianevű feladat nem más, mint sütőkesztyűben gyöngyöt fűzni. A feladatot minden játékosnak meg kell oldania, a sorrend sorshúzással dől el. A nehezítéshez piros sapka is jár, hiszen a Down-szindrómások valóban kitűnnek az átlagból – látszik rajtuk, hogy mások. De nem kell velük betegként bánni – viszont jó tisztában lenni azzal, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a mindennapi életben. Hiszen akkor tudunk segíteni.

A játékban is fontos, hogy soha nem helyettük kell megoldani a feladatot – azzal nem segítünk –, hanem figyelni, támaszt nyújtani, türelmesnek lenni. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a 03.21-kihívás „akadálypályája" modellként működik: aki beszáll a játékba, nem azt éli át, hogy „milyen Down-szindrómásnak lenni", viszont a saját bőrén tapasztalja meg azokat a nehézségeket, amelyekkel a Down-szindrómások nap mint nap találkoznak. Tehát a „Nyakék": gyöngyöt fűzni sütőkesztyűben nem könnyű – a játék azt a helyzetet modellálja, hogy a Down-szindrómások ízületeik eltérő fejlődése okán nehezebben sajátítják el a finommozgásokat. De sok gyakorlással mindent megtanulnak: gyöngyöt fűzni is. A „Ne mondd ki!" játékban pillecukrot a szájban tartva kell fontos információkat közölni a külvilággal. A szókártyákon a megoldások – például „gólyafészek" –, amelyekhez körülírással, bizonyos szavak (itt például: „madár") kimondásának tilalmával kell eljutni. A hangformálás nehezen megy, de a kellő figyelemmel, odafordulással megszületik a megértés is. És így tovább: egészen a „Homloktükör"-játékig. Szoríts a homlokodhoz egy papírlapot, végy a kezedbe ceruzát – és kezdd el fölírni a számokat a lapra: 1, 2, 3 stb. Vigyázz: a tükörírás nem ér. Nem lesz könnyű. Ez a feladat azt modellezi, hogy az egészen egyszerű feladatok („írd le a számokat mondjuk 1-től 8-ig") lehetnek nagyon nehezek is; egy Down-szindrómásnak mindenképpen. A feladat azonban teljesíthető: lépésekre bontva, kitartó gyakorlással. A fejlődés pedig mindig kizárólag személyesen mérhető.

Wagner Anikó jóslata beválik: nincs megoldhatatlan feladat, a siker titka pedig mindig az együttműködés. Úgy száll el a nagyjából egy óra, hogy észre sem vesszük. A 18 évesek belemerülnek a játékba. A sürgetésekből fölszabadult nevetés lesz, aztán közös öröm: a siker fölött. Az érzékenyítés éppen most történik.

Közben megérkezik Wagner Anikó nagylánya, Barbara - és két jó barát az iskolából: Adrienn és Gergő. Down-szindrómások. Barbara odabújik az anyukájához, Gergő akkurátusan nekilát gyöngyöt fűzni.

A 03.21-kihívás bárhol, bármikor megismételhető, nem kell a következő Down-világnapot megvárni.