Hírek

2015.04.14. 18:08

Régi helyén nem jó az új - Tényleg le kell bontani a tavaly épített buszvárót Máriaújfaluban?

Le kell bontani egy tavaly épített új buszmegállót a faluban, legalábbis ez a határozat született a Járási Építésügyi Hivatalban. A buszmegálló megtartásáért aláírásgyűjtés indult, az érdekeltek szerda reggel adják át levelüket a szentgotthárdi polgármesternek 538 aláírással.

Merklin Tímea

A régi rozzant buszmegállót tavaly nyáron bontotta le a Máriaújfaluért Egyesület, miután a falu Szentgotthárdhoz tartozik, a szentgotthárdi polgármesteri hivatallal folyamatosan konzultálva. Először az egyesület tagjai betonoztak, ősszel már falaztak, már majdnem év vége lett, mire tető került rá. Most meg hivatali határozatok alapján le kellene bontani. Mi történt?

Czotter András, a Máriaújfaluért Egyesület elnöke elmondja, hogy a polgármesteri hivatal volt az építtető, a buszvárót az egyesület építette száz százalék társadalmi munkában.

A telek is az önkormányzaté, a felhúzott épület is az, benne volt a megállapodásukban. Tévesen írja tehát a körmendi járási építésügyi hivatal a határozatában, hogy „a Máriaújfaluért Egyesület az építtető”. Az önkormányzat 480 ezer forinttal támogatta a buszmegálló építését, az egyesületnek körülbelül 200 ezer forintja van benne a saját kétkezi munkájukon kívül. Két buszmegálló épült egyidejűleg a faluban, a másikkal nincs probléma.

A régi buszmegálló, amit tavaly lebontottak, és a helyére „tájba illőt” építettek téglából

Czotter András, a Máriaújfaluért Egyesület elnöke az új buszmegállót mutatja: pont a régi helyén áll (Fotó: Máriaújfaluért Egyesület)

- Itt az a gond, hogy túl közel van a szomszéd házhoz – tudjuk meg Czotter Andrástól. – A szomszédnak már az építéskor is voltak fenntartásai, hogy a buszváró túl közel van a házfalhoz, az építési osztályról voltak is kint egyeztetni. Dehát mi az újat a régi helyére építettük. A régi, vaslemezből tákolt buszváró ott maradhatott volna még száz évig, de az újra megtalálták azokat a paragrafusokat, amelyek alapján le kell bontani. Az új építésű buszváróra ugyanis új szabályok vonatkoznak.

Az előzményekhez tartozik, hogy az új buszváró szomszédságában lakó 2014. december 10-én tett bejelentést a Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához, amely hatáskör híján az „ügyet” a Körmenden székelő járási építésügyi hivatalhoz tette át, ott pedig építésrendészeti eljárás indult. Helyszíni szemlét tartottak, megállapították, hogy a buszváró 82 centimétert átlóg a szomszédos telekre, elhelyezése nem illeszkedik a meglévő beépítéshez, a telek beépítettsége túl magas (30 százalék lehet), a szomszédos épülettől nincs meg a kellő telepítési távolság. A buszvárót olyan tárgyi ingatlannak minősítették, amely „falusias lakóterületen” helyezkedik el.

A határozat 2015. február 19-én kelt, a kézhez vételtől számított 30 napon belül a buszvárót le kellett volna bontani.

Fellebbezett azonban az önkormányzat és az egyesület. A polgármester Huszár Gábor és Czotter András elnök írták alá 2015. március 9-én azt a levelet, amelyben hiteles térképmásolattal igazolják, hogy az elbontott helyére épült új buszváró a szomszédos telekre nem épült át. Beadtak fotókat is: az egyik a régi, a másik az új buszmegállót mutatja. Láthatólag ugyanazon a helyen áll az új, mint a régi.

A fellebbezésben azt is megfogalmazták, hogy nem értenek egyet az önkormányzati tulajdonú telek „falusias lakóterület” besorolásával, mert a telek, ahol a buszváró áll, 9 négyzetméteres, „művelési ága” (ahogy több évtizeddel ezelőtt telekkönyvezték): „kivett autóbusz-pályaudvar”. Nyilvánvaló, hogy a telekkönyvi megfogalmazás sem jó, mert a 3x3 négyzetméteres felületen autóbuszok nem tudnak parkolni, hanem megállnak előtte, a helyes elnevezés a buszváró lett volna, mindenesetre a funkciója nem lehet más, minthogy fedett buszváró helyezkedjen el rajta.

Ezen a területen, már a telek kialakításakor is állt egy fedett építmény („buszmegálló”), a lebontott régi helyén álló új gyakorlatilag változatlan állapotot jelent.

De a Járási Építésügyi Hivatal azonban másodfokon is olyan határozatot hozott 2015. március 30-i keltezéssel, amely szerint a buszmegállót le kell bontani. Az indoklásban egyebek közt leírják, hogy „a fellebezés nem alapos”. Az objektum első fokon „falusias lakóterületbe” sorolása ugyan „helytelen”, a területre mégis „a falusias lakóterület megnevezésű építési övezet mutatói jellemzőek”. Pintér Rudolf hivatalvezető leírja, hogy az itt lévő telkek beépítési módját ugyan nem lehet egyértelműen meghatározni, mert „oldalhatáron álló, ikres és szabadon álló beépítési mód egyaránt előfordul”, de a beépítettség egyik esetében sem haladja meg a 40-50 százalékot.

Az új buszmegálló „szabálytalan”, hiszen bár beépítési területen fekszik, szerzett joga – amire telekkönyvezték, hogy a 9 négyzetméteres telken 3x3 méteres buszmegálló állhat itt – az építmény elbontásáig állt fenn.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!