Hírek

2015.05.03. 15:28

Egy Svédországban dolgozó vasi ápoló elmondja, mennyit keres – döbbenetes fizetéskülönbségek

Megyei körkép – Évről évre egyre több egészségügyi dolgozó, köztük több száz nővér és ápoló hagy fel itthoni állásával és megy külföldre dolgozni. Míg Magyarországon 80-100 ezer forintot kereshetnek átlagosan havonta, a külföldi kórházakban ennek ötszörösét is megkapják

Lisztmayer Zsófia

Külföldi munkát az interneten sem nehéz találni, ám az apróhirdetéseken túl a munkaerő-kiközvetítést mára a kimondottan az egészségügyi dolgozókra szakosodott több tucat fejvadászcég is segíti.

A külföldi munkavállalás nem csak a fiatalok, hanem a középkorúak körében is egyre jellemzőbb. A legtöbben Ausztriában, Németországban és Svédországban helyezkednek el: a sokszoros fizetésen kívül a munkavégzés körülményei is jobbak az itthoninál. Ausztriában például sok helyen van 13. és 14. havi fizetés is, amely nettóban ráadásul több egy normál havi fizetésnél, mivel kevesebb rajta az adó. Mostani árfolyamon számolva a beosztástól függő mintegy 1200-1500 eurós havi juttatással akár 14-szer is számolhatnak a szakápolók. Természetesen minél többet dolgozik valaki, annál több pénzt keres, így az extra műszak extra jövedelmet is jelent. Ausztriában azonban heti 48 óránál többet nemigen dolgoznak többet az egészségügyi szakdolgozók. Németországban az ausztriai bérnél is többet kereshetnek az ápolók, ők körülbelül 1800 eurót vihetnek haza minden hónapban.

Magyarországon a közalkalmazotti bértábla érvényes az ápolókra, a fizetés pedig a munkában eltöltött évekkel emelkedik. Egy nevét nem vállaló szombathelyi csecsemő ápoló elmondása szerint OKJ-s végzettséggel, három év munkaviszonnyal  fizetése jelenleg 89 ezer forint. Az éjszakai, a délutáni pótlék összegével, valamint az intenzív osztályon való munkavégzésért járó veszélyességi pótlékkal kiegészítve havonta átlagosan nettó 95-100 ezer forintot vihet haza.

Dragos Erzsébetnek a munkapiaci kommunikáció a szakterülete, jelenleg munkát keresőkkel foglalkozik Svédországban, akik között rengeteg az ápolónő. Három éve pedig svédül is tanítja az állást keresőket. Svédkalauz elnevezésű facebook adatlapján, valamint blogján rengeteg hasznos információt lehet találni a skandináv országban történő munkavégzéssel kapcsolatban.

– A két fő terület, ahol az egészségügyi szakdolgozók el tudnak helyezkedni a házi betegápolás, valamint a kórházakban végzett segédápolói, ápolói munka. A házi felügyeletet végző ápolókat minden szükséges felszereléssel, autóval is ellátják, és 4-6 idős embert látnak el attól függően, hogy mennyi segítségre van az ápoltaknak szükségük. A kórházakban segédápolóként vagy ápolóként helyezkedhetnek el, A svéd kórházakban a heti munkaidő gyakran kevesebb, mint 40 óra, ezt az egészségügyi dolgozók szakszervezete harcolta ki – tudtuk meg Dragos Erzsébettől.

A skandináv kórházakban változó a feladatmennyiség, de lényegesen kevesebb embert kell ellátni, mint Magyarországon. Az úgynevezett krónikus időskori elfekvő osztályon – ahol utógondozás történik – 1-2 hétig tartózkodnak a betegek, amíg felépülnek. Ezen az osztályon egy nővér körülbelül 6-8 ápolttal foglalkozik.

– Mindig a munka irányítója dönti el, hogy ki hol dolgozik az adott napon, ez pedig folyamatosan változik, így mindig más munkát végeznek. Svédországban nincs minimálbér, viszont létezik egy közmegegyezés, hogy egy bizonyos összegnél kevesebbet nem lehet fizetni. Ez körülbelül 19 ezer korona, amely bruttó összeg, az adó mennyisége pedig városonként változik, de általában 30 százalék körüli az értéke. A segédápolók körülbelül bruttó 21-23 ezer koronát keresnek, a főiskolát végzett ápolónők 27-30 ezer koronát, az operációs vagy kiemelt feladatokat végző ápolók pedig akár 30-32 ezer koronát is kereshetnek – mondta el a kommunikációs szakember.

Svédországban tehát az itthoni fizetéseknek a hatszorosát is megkereshetik az ápolók. Azonban mindennek a nyelvtudás a kulcsa: ahhoz, hogy valaki ápolóként dolgozzon egy idegen anyanyelvű országban, legalább „C” szintű nyelvtudásra van szüksége. Akik saját elhatározásból mennek Svédországba, azok általában már otthon felkészülnek a nyelvi nehézségekre, a megfelelő tudást pedig másfél év alatt el lehet érni. Aki megugorja a nyelvi lépcsőt, el tud indulni az úton. Ápolóhiány van ugyanis Svédországban, ezért hétről hétre 1000-1500 ápolónői állás van üresen: mivel kevesebb beteget látnak el, több szakdolgozóra van szükség. A nyári időszakban a szabadságolások miatt pedig jóval magasabb is lehet ez a szám. Dragos Erzsébet elmondása szerint a munka fizikai része is meg van könnyítve a skandináv országban, mivel Svédországban jó a felszereltség.

– A munkát vállalóknak ezen kívül kellő időt adnak arra, hogy megismerjék a svéd rendszert, a helyi szokásokat és munkamenetet. Attól kezdve azonban, hogy saját lábukra állnak, teljesen egyenlőként kezelik őket svéd kollégáikkal. A szabadság általában 5-6 hét negyven éves korig, majd ettől kezdve nő. Nem jellemző, hogy túlóráznának az ápolók, ennél sokkal többre tartják a szabadidőt és a magánéletet. Nem szeretnek többet dolgozni a 8 órájuknál, ha mégis, akkor rendesen megfizetik őket. Este hat óra után esti, tíz óra után pedig éjszakai pótlékot is fizetnek az egészségügyi szakdolgozóknak – tudtuk meg Dragos Erzsébet.

Kérdés, hogy a csábításnak meddig tudnak ellenállni a hivatásuknak itthon élő egészségügyi szakemberek, akikből már a hazai kórházakban is hiány van. Főképp úgy, hogy a külföldi kínálat valóban bőséges: az idősek otthonától az állami kórházon át a magánklinikáig mindenhol el tudnak helyezkedni a jelentkezők.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!