Te is dolgoznál a nyáron? - Mutatjuk a lehetőségeket

Múlt héten véget ért az iskola, a nyári vakáció azonban nem csak az önfeledt semmittevés, a fesztiválok és a nyaralások időszaka. Sokszor a diákoknak sem. Ilyenkor a munkaközvetítéssel foglalkozó iskolaszövetkezeteket is nagyobb számban keresik fel a diákok. Dolgozni akaró diák most sincs kevesebb, mint az elmúlt években, talán csak elfoglaltabbak lettek, és ritkábban érnek rá. Hogy pontosan mennyien szeretnének munkát vállalni, arra nehéz pontosan válaszolni. Az azonban biztos, hogy a lányok éppen annyira szeretnének dolgozni, mint a fiúk. Olyan hatszáz és ezer közé tehető az érdeklődők száma, tudtuk meg Horváth Imrétől, az egyik szombathelyi iskolaszövetkezet régióvezetőjétől. Év közben ez a szám mindössze kétszáz-háromszáz megkeresésre korlátozódik, így az azért kijelenthető, hogy a diákmunkák szezonja a nyár, és nem csak a diákoknak.

Bolla Júlia megbeszélésen László Rolandnál, az egyik szombathelyi iskolaszövetkezet irodavezetőjénél. Fotó:Budai Dávid

Az iskolaszövetkezettel kapcsolatban álló partnercégek is ilyenkor számítanak leginkább a tanulókra, mivel a cégeknél a nyár egyértelműen a szabadságolások időszaka. Olyannyira így van ez, hogy jelen pillanatban a vállalatok igényeit nem is, vagy csak alig tudják kielégíteni a szövetkezetek. Horváth Imre hozzátette, most még nagyon a nyár elején tartunk, az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a tanítás végeztével a diákok egy-két hetet még pihennek, aztán kezdenek munkát keresni, pedig a sok munka ellenére, aki a nyár elején dolgozni szeretne, annak most már mindenképpen célszerű felkeresni a diákirodákat. Az összeset, ami csak van, hiszen így biztosítható legkönnyebben, hogy a diákok olyan munkát kapjanak, amilyet szeretnének. Megtudtam, egészen kevesen vannak, akik konkrét elképzelésekkel érkeznek. A többség viszont meghallgatja a lehetőségeket. Ezek pedig 99,9 százalékban a következők: gyárban – szalag melletti kisegítő munka, csomagolás, boltban – pénztárosi munka, árufeltöltés, valamint irodai munkák, itt főleg az adatrögzítés a menő. Egészen ritkán vannak nagyon vicces vagy érdekes melók is, tudtam meg Horváth Imrétől, aki elmondta: évekkel ezelőtt volt, akinek strandon kellett kagylót szednie egy vödörbe, és volt olyan, akinek madarakat kellett riogatni a termésről.

A legfontosabb kérdés persze, hogy mindezt mennyiért. A minimál órabér bruttó 604 forint, ez az a minimum, amit mindenképpen megkap a diák, de ha például szaktudást is igénylő munkát tud vállalni, például egy tervezőprogramot kell használnia, vagy tolmácsként foglalkoztatják, akkor a 800-1000 forintos órabér sem ritka. Vannak diákok, akik év közben is dolgoznak, amikor ráérnek, és vannak, akik csak nyáron vállalnak munkát. Utóbbi esetben a cégek is elvárják, hogy alkalmi munkavállalójuk hosszabb időszakokat dolgozzon végig. Ha valaki például egy teljes hónapot bevállal, a minimál órabérrel számolva, csaknem százezer forintot kereshet, de a műszakpótlékokkal együtt ez könnyen kúszhat százezer fölé is. Horváth Imre elmondta, ő amellett van, hogy aki tud, egész évben vállaljon munkát, de aki csak nyáron szeretne dolgozni, az se áldozza be az egész nyarat, mivel pihenésre mindenkinek szüksége van.

Megtudtuk azt is, minden diák másért vállal munkát. Van, aki fesztiválra, vagy nyaralásra gyűjt, van, aki az őszi tanulmányaira, akad, aki zsebpénzt szeretne keresni és van olyan is, akinek a megélhetéséhez kell a pénz. Pedig a pénzszerzésen kívül van egy másik nagy hozadéka is a diákmunkának: a karrierépítés lehetősége. Horváth Imre elmondta: abszolút jellemző, hogy a diákmunka később belépőt jelent az adott céghez, akár mint betanított munkás, akár mint középvezető. Ezért érdemes a nyáron vállalt munkákra így is gondolni, nem beszélve a munkatapasztalat megszerzéséről, ami később szintén előnyt jelent majd.

Amennyiben valaki már 15 évesen kedvet kap a karrierépítéshez és a pénzkereséshez, annak van egy jó és egy rossz hírünk. A jó az, hogy a törvény szülői engedéllyel lehetővé teszi a munkavállalást, a rossz viszont az, hogy – ahogyan Horváth Imrétől megtudtam – nekik még nem igazán tudnak munkát ajánlani, 16 éves kortól azonban már szabad a pálya. Ha valaki elérte a szükséges korhatárt és ellátogat egy iskolaszövetkezethez, nagy baj már nem érheti, hiszen itt nem fordulhat elő, hogy nem kötnek vele szerződést. Amire figyelnie kell majd, az a jelenléti ív pontos vezetése. Ha valaki azonban nem diákirodán keresztül vállal munkát, szerződés nélkül ne tegye.

Igaz, ismeretség nélkül, az iskolaszövetkezeteket megkerülve munkát vállalni szinte lehetetlen is, ez már Bolla Júlia tapasztalata, aki két éve vállal folyamatosan diákmunkát. Megtudom, a mosodai, a gyári, az irodai, a bolti munkáktól kezdve mindent csinál, éppen ami jön. Ő év közben is, amikor csak teheti vállal munkát, de a nyarat egészen biztosan végigdolgozza. Júlia korábban a Nagy Lajos Gimnázium tanulója volt, most pedig logisztikát tanul, ősztől pedig testnevelő-edző szakra megy. Részben ez a magyarázata annak is, hogy hogyan bírja fizikailag a munkát tanulás mellett. Sportos alkat, a röplabda és a foci mellett atletizál is, a kérdés már csak az, hogy fér bele mindez az idejébe? Júlia elmondta, egy hétre előre leadja a diákirodán, mikor ér rá. A szabadnapjait – ha csak teheti – munkával tölti. Júlia szeret dolgozni és szereti azt, hogy az elvégzett munkáért pénzt kap. Osztálytársai közül sokan azonban nem így látják, kapott már megjegyzéseket, hogy ilyen fiatalon gyárban dolgozik. Júlia szerint azonban dolgozni soha nem szégyen, ráadásul így könnyebb átérezni, mennyit ér a pénz, és a szülők áldozatvállalását is.

Én is így gondolom, életemben több mint harmincféle diákmunkát végeztem, és lám most ezeket a sorokat írom.