„A plébános úgy bánt velük, mint a bűnözőkkel” - Dr. Veres András megyés püspök megdöbbentő, őszinte nyilatkozata

Minderről azon a közönségtalálkozón esett szó, amely a Magyar Katolikus Rádió kezdeményezésére, Sályi András és Szikora József közreműködésével jött létre a Martineum Felnőttképző Akadémián a közelgő Szent Márton-év bevezetéseként. Az est első felében dr. Veres András - Schauermann János, a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa és Andorka Miklós egyházmegyei főépítész társaságában – a jubileumi év praktikus előkészületeiről: a székesegyház és környéke, azaz a város barokk szíve, valamint a Szent Márton-templom felújításáról beszélt. A székesegyház Madonna-kápolnájának - „ékszerdoboz a székesegyházban” - teljes belső átalakítása befejeződött, vasárnap a megyés püspöki felszentelés is megtörtént. A tornyok felújítása még hátra van: a II. világháborús rombolás nyomainak eltüntetése mellett a tornyokban a jövő év közepére kiállítóhelyeket, kilátófülkéket alakítanak ki a tervek szerint. Ez az átalakítás minden bizonnyal növeli a székesegyház turisztikai vonzerejét is. Ahogy dr. Veres András fogalmazott: a turisztikai szempontok bevonásával könnyebb volt pályázati pénzhez jutni. A Szent Márton-templom júniusban bezárt, és a felújítás után péntektől újra fogadja a híveket (az elmúlt hónapokban a templom régi oratóriuma szolgált mise-helyszínként).

Márton, az elegánsan empatikus szent – aki leszállt a magas lóról

A Szent Márton mai jelentését-jelentőségét firtató kérdésekre dr. Veres András mindenekelőtt hangsúlyozta: Szombathely szülötte országszerte népszerű, a ma emberének is erkölcsi példát nyújtó szent, aki megérdemli az emlékezést. Márton személyiségének lényegét egyfelől a másik emberrel való együttérzésben, másfelől a békeszeretetben ragadta meg. A megyés püspök szerint Márton „olyan elegánsan, olyan hősies lélekkel” gyakorolta az együttérzést, hogy ennek okán „már életében híressé lett, szentként tisztelték”. Schauermann János plébános hangsúlyozta: a Márton-tisztelet hosszú, mély tradíció, a híres „köpenymegosztás” pedig olyan univerzális cselekedet, amely „mindenkit meghív”. A Márton-ábrázolásokra utalva kifejtette: a városkapunál megálló Márton a beteg, kitaszított és megalázott emberhez fordult. Ha a jelenet ábrázolásán nem látunk lovat, annak oka abban keresendő, hogy Márton szó szerint „leszállt a magas lóról”, vagyis „merte átlépni a határt, „Isten iránti szeretetből”. A plébános szerint Márton életideálja éppen ez: „Lehajolni a másikhoz, meglátni a benne rejlő értéket, fölemelni, megmutatni, hogy értékes.”

Családi titkok: dr. Veres András a katolikus püspöki szinódus tapasztalatairól

A Martineum-est második felében Veres András legfrissebb vatikáni tapasztalatairól beszélt: 270 püspök között részt vett a néhány napja befejeződött katolikus püspöki szinóduson, amely (a tavalyi rendkívüli szinódushoz hasonlóan) a családot helyezte érdeklődése fókuszába. A sajtóhírek többségében arról szóltak, hogy feszültség támadt Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros – tágabban a nyitásra való hajlandóság és a konzervatív szellemiség – között. Dr. Veres András szerint a feszültségekről tudósító híreket „az újságírók fantáziája szülte”, amennyiben kívülről úgy tűnhet (a szinódus zárt ajtók mögött zajlott), hogy „a teológiai nézetkülönbségek” megfogalmazása akár a parlamenti csatározásokhoz hasonlítható. Dr. Veres András – aki egyébként család-témában írta meg doktori disszertációját - a közönségtalálkozón elmondta: bár előzetesen nem készült hozzászólásra, a szinódus munkacsoportjában végül mégis kifejtette a véleményét. Arról beszélt püspök-kollégái előtt, hogy meglátása szerint meg kell találni az új, jól működő nyelvet „a lelki problémákkal küzdő szívek” megnyitásához-megnyeréséhez, hiszen „a nem megfelelő nyelvi megformáltság hibákhoz vezet”. A megyés püspök konkrét esettel érvelt: amikor a fiatalok több éves együttélés után úgy döntöttek, hogy összeházasodnak, beszámolójuk szerint „a plébános úgy bánt velünk, mint a bűnözőkkel”. A hasonló esetek pedig inkább eltávolítják, mintsem közelebb hozzák a hívőket az egyházhoz.

Brenner-eljárás: „A történészek előtt csont nélkül átment”

Szó esett az esten egyebek mellett arról is, hogy vajon mikor várható Brenner János szombathelyi egyházmegyés vértanú pap, ciszterci novícius boldoggá avatási eljárásának befejezése. (A hazai szakasz egyébként 9 év után, 2008-ban zárult le.) Veres András úgy látja, hogy az eljárás „jól halad”, azaz „belátható időn belül” megtörténhet a boldoggá avatás: mindenesetre „a történészek előtt csont nélkül átment” Brenner János ügye, most a teológusokon a sor.

A mézes Márton-kifli

És ez az a jelenet, amely a katolikus rádióban felvételről elhangzó beszélgetés során nem látszik majd, a szombathelyi városi tévé közönsége viszont megnézheti: Veres András végül megtörte a mézes Márton-kiflit, amelynek jellegzetessége, hogy – a mártoni megosztás jegyében – egyszerre két embernek kell hozzálátnia. Igaz, voltaképpen nem is egy kifli, hanem eredendően kettő: félhold-görbületével, egymásnak háttal összeragasztva.