Perre készül? Jobban teszi, ha vár vele – Gyorsabb, rövidebb és olcsóbb lesz a bírósági eljárás

A nemrégiben életműdíjjal kitüntetett dr. Spitz János nyugalmazott törvényszéki bíróval beszélgettünk a küszöbön álló - és  szinte mindenkit érintő -  jogszabályváltozásról. A Magyar Ügyvédi Kamara 2011. óta évente egy alkalommal a „Jog Szolgálatában" életműdíjat adományoz azon - 65. életévét betöltött, - az ügyvédi, ügyészi, bírói hivatás, illetve alkotmánybírói jogtudományi munkásság keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytató személynek, aki elméleti és gyakorlati tevékenységével kiemelkedő eredménnyel szolgálta hivatását. Idén novemberben Spitz Jánosra esett a kamara választása.

Az immár életműdíjas bíró elmondta: a társadalom széles rétegét érintő jogszabályváltozás várható a jövőben. Készül ugyanis a polgári perrendtartás és a közigazgatási eljárás új szabályrendszere. Akinek vitás vagy peres ügye van, az készüljön fel arra, hogy a jövőben, várhatóan 2017 januárjától vadonatúj szabályok lesznek. Mindenkit érint tehát a változás, nemcsak azokat, akik a jogalkalmazásban dolgoznak, hanem a peres eljárásban részt vevő állampolgárokat is. A változtatásra több okból is szükség van. Egyrészt, mert az emberi jogok európai egyezménye alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a bíróságok tisztességesen és ésszerű időn belül tárgyalják. Másrészt az elhúzódó perek jogbizonytalanságot szülnek, ami az állampolgárok jogállamba vetett hitét ingathatja meg.

Spitz János szerint a magyar jogrendszer jónak tekinthető, ráadásul az utóbbi időszakban jelentős változásokon is átesett. A büntetőjog már korábban megváltozott, az új polgárjogi törvény pedig egy éve van hatályban. Ám azt látni kell, hogy a legjobb szabályozás sem ér semmit, ha ennek az érvényesítésére szolgáló eljárási eszközök nem modernnek, nem hatékonyak és lehetőséget adnak az ügyeskedésre. Megtudtuk: a kormány idén januárban fogadta el a polgári perrendtartás koncepcióját. A törvény életbelépése után a perek két szakaszból fognak állni, egy előkészítő szakaszból és magából az érdemi tárgyalásból. Az előkészítő szakasz során kell mindkét félnek felvonultatni bizonyítékait. Miután ez a szakasz lezárult, nem fogadhat be a bíróság új bizonyítékokat. Mivel már a legelején ki kell teregetni a kártyákat, véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy a felek évekig elhúzzanak egy pert, sajnos ugyanis most sok esetben ez a gyakorlat. Jellemzően a polgári peres ügyeknél a bíróság tevékenységétől független okok miatt szükségtelenül húzódnak el a perek. Ha például egy adóst perbe fognak, akkor neki érdeke, hogy minél később legyen fizetési kötelezettsége, ezért amennyire csak tudja, húzni fogja az időt. Ráadásul az időhúzás arra is jó, hogy a másik felet kifárasszák a per során.

Megtudtuk: nemcsak az uniós kényszer miatt vált időszerűvé a változtatás, hanem amiatt is, mert perrendtartásunk az egyik legrégebbi Európában, 1952-ben íródott. Igaz, azóta a törvényt többször kiegészítették, módosították, ám az ilyen toldozgatás csak bonyolította a törvényt, ami nem igazodik a mostani modern körülményekhez. Az új szabályozással azonban nem csak lerövidülnek a perek, de le is egyszerűsödnek, hiszen a bíróság már a per kezdetén birtokában lesz minden ténynek és adatnak, ami az adott ügyet érinti. Ezért nem fordulhat elő, hogy például egy fellebbezésnél a felek új bizonyítékokkal állnak elő. Válóperes ügyek estében gyakori, hogy a bosszúszomjas felek a végletekig elmennek, hogy minél több terhelő bizonyítékot sorakoztassanak fel a másik féllel szemben. Így a sokszor évekig tartó pereknél egyre másra előállnak „terhelő" bizonyítékokkal. A jövőben erre már nem lesz módjuk. Spitz János hangsúlyozta: Vas megye jó helyzetben van, itt annyira nem jellemző a perek elhúzódása.

Értelemszerűen a perköltség is lecsökken minden esetben. Hogy csak a legkisebb költségtényezőt vegyük, ha például valaki Szentgotthárdon él, és ügyét Szombathelyen tárgyalják, akkor egy évekig elhúzódó perben csak az utazási költség is tetemes összeg lehet, nem beszélve a többi költségről. Felvetődik a kérdés: ha az előkészítő szakaszban a felek átsiklanak egy-egy számukra kedvező bizonyíték feltárása fölött, akkor nem kerülnek-e hátrányba? Spitz János szerint ez a veszély valóban fennáll, de éppen ezért már a kezdetektől kell törekedni az alaposságra és az őszinteségre. Spitz János szerint a megváltozott szabályozás kétségtelenül nagy terhet ró majd a jogászokra, ám idővel érezhetőek lesznek a törvénymódosítás pozitív hozadékai. Mivel egyelőre csak tervezetről van szó, azt nem lehet tudni, hogy például az előkészítő szakaszban milyen határidőket fognak szabni. A törvénymódosítás azonban egyértelműen jó hír a jogi szövevénytől rettegő állampolgároknak. Az új polgári- és közigazgatási perrendtartás szabályozási megoldásairól Szombathelyen november 27-én tartanak konferenciát.