Hírek

2015.11.17. 14:02

Vissza a jövőbe! – Ha időzónát váltanánk, elég lenne reggel nyolckor elindulni Ausztriába, akkor is odaérnénk nyolcra a munkahelyünkre

Ha egész évben kitartanánk a nyári időszámítás mellett, 170 olyan nap lenne, amikor este nyolc után is világos van. A csillagász szerint azonban nem érné meg szembemenni Európával.

Budai Dávid

Egy magyar mérnök kiszámolta, ha ugranánk egy időzónát, 170 olyan nap lenne, amikor este nyolc után is világos lenne, szemben a mostani 102 nappal. Utánajártunk, hogy igaz-e hír. Az időugrásról a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársát, Kovács József csillagászt kérdeztük. Megtudtuk, a hír igaz, majd hozzátette, a felvetés egyáltalán nem új keletű. Már 2009-ben alakult egy facebook-csoport a kérdésben, amelynek tagjai azt szorgalmazzák, hogy tekerjük csak szépen egy órával előre az óránkat, és a sok napsütéstől máris boldogabban élhetünk. Vagy másképpen fogalmazva, maradjunk csak egész évben a nyári időszámításnál, és sokkal kevesebbszer kell majd sötétben hazaérnünk a munkából. Igaz ennek ára van, hiszen a reggelek sötétben indulnának. Kovács József hangsúlyozta, ennél azért komolyabb árat is fizetnünk kellene. Mielőtt azonban felsorakoztatnánk az érveket pró és kontra az időzónaugrásról, lássuk, mi fán teremnek az időzónák, és mi szükség van egyáltalán rájuk.

Az időzónák több érdekességet is tartogatnak. Elméletileg a Föld hosszúsági körei határolják, valójában ezt felülírják a politikai határok, hiszen jól néznénk ki, ha ugyanabban az országban más-más időt mutatna az óra. Az USA-ban viszont éppen így van, az óriási ország négy időzónát is elfogyaszt. Így amikor San Fransisco-ban délután három óra van, akkor New Yorkban már este hat. Ezzel szemben Kína – dacára annak, hogy szintén hatalmas ország – mindössze egy időzónát használ. Mivel a Földet 360 fokra osztották be és a nap 24 órából áll, adja magát, hogy 24 időzóna van, 15 fokonként egy-egy. Ehhez képest a Földön összesen negyven időzóna létezik, mert van ahol fél-, sőt van, ahol negyedóránként van ugrás.

Az időzónákat mesterségesen hozták létre, így ha a Föld lakossága egyszer az életben valamiben megegyezne, mutathatná mindenkinek ugyanazt az órája, és akkor nem bonyolítanánk túl az életünket. Igen ám, csak akkor valahol este 11-kor lenne dél, sőt tulajdonképpen egyetlen hely létezne, ahol 12-kor éppen az ég tetején lenne a Nap. Az időzónákat éppen ennek elkerülése miatt vezették be, hogy többé-kevésbé mindenhol akkor legyen dél, amikor a Nap a legmagasabban jár az égen. Többé-kevésbé, hiszen bár hazánk nem nagy ország, azért jó, ha tudja, hogy például Mátészalkán hozzánk képest húsz-huszonöt perccel korábban van dél, ha azt a Nap állásához viszonyítjuk.

Ezzel pedig el is érkeztünk az eredetileg felvetett problémához. Magyarország a greenwichi időhöz képest egy órával el van csúszva, vagyis amikor Londonban 11 óra van, nálunk már zúg a déli harangszó. Bukarestben pedig már törölgetik a szájukat ebéd után, hiszen ott már 13 óra van. Az időzónaváltást támogató közösség azt szeretné, ha a kelet-európai időhöz igazodnánk, vagyis Romániához hasonlóan egy órát ugornánk előre. Érvük, hogy nemcsak Európa keleti fertálya jutott nekünk osztályrészül, hanem jelenlegi időzónánknak is a keleti felére kerültünk. Nos, ez igaz, sőt ha a hosszúsági fokokat nézzük, akkor a korábban említett Mátészalka már átcsúszik a kelet-európai időzónába.

Kovács József azonban felhívja a figyelmet, hogy milyen hátránnyal járna, ha átlépnénk egy másik időzónába. A legmarkánsabb ellenérv, hogy egész Nyugat-Európa – Nagy-Britanniát leszámítva – abban az időzónában van, mint amiben mi most. Vagyis az átállás komoly galibákat okozna a gazdaságban, gondoljunk csak a határidők betartására. Igaz, aki például Oberwartba jár nyolcra dolgozni, annak elég lenne 8-kor elindulni munkába és vígan odaérne a nyolcas kezdésre. Visszafelé viszont, még ha pontban négykor kocsiba is ülne, háromnegyed hat előtt nem érne haza. Arról már nem is beszélve, hogy Magyarország, különösen annak nyugati fele nagyon pontosan igazodik a Nap állásához. Egy ideális világban ugyanis az óra mindig akkor üt delet, amikor a Nap a legmagasabban van az égen, Vas megyében ebből a szempontból ideális a világ.

Az időzónaugrás és a nyári időszámítás kéz a kézben járnak, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a csillagász mit gondol azokról a milliárdokról, amiket megspórolunk az óratekergetéssel. Szerinte a nyolcvanas években ez igaz lehetett, mára azonban a megváltozott fogyasztási szokások miatt nincs túl nagy jelentősége gazdasági szempontból az óraátállításnak.

A nyári időszámítás fölött tehát lehetséges, hogy már eljárt az idő, de azt azért megjegyezzük, ha végleg sutba dobnánk a nyári időszámítást, akkor egyetlen olyan esténk sem lenne az évben, amikor este nyolc óra után még világos van, cserében viszont a mostani 156 helyett 214 olyan nap lenne, amikor már reggel hat előtt sütne a Nap.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!