Hírek

2016.01.14. 14:15

Félnek a büntetéstől a gazdik - A tartós kikötés tilalma nem egyenlő a láncon tartás teljes tilalmával

Négy vasi állatvédő szervezetet kérdeztünk meg, milyen hatásait tapasztalják annak az új jogszabálynak, amely a kutyák láncon való tartását szabályozza. Vannak eltérések, de egy közös: nem azt a célt érte el a szabályozás, amelyet valójában kellett volna.

Vadas Krisztina

Sok kutyatartó félreértelmezte az új jogszabályt, amely a kutyák láncon tartását szabályozza. A félreértések és tévhitek feloszlatása végett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is kiadott egy magyarázó közleményt, valamint az állatvédők is több fórumon tájékoztatják a gazdikat a jogszabály valódi tartalmáról.

Fontos tisztázni, hogy az elsődleges cél nem az, hogy minden kutya teljesen lekerüljön a láncról, hanem hogy egy eb se élje az életét tartósan a szabad mozgás lehetősége nélkül.

Tehát az első és legfontosabb, amit tudni kell a szabályzásról, az az, hogy a tartós kikötés tilalma nem egyenlő a láncon tartás teljes tilalmával. A NÉBIH közleménye is ezzel indul: helytelen az az értelmezés, miszerint a kutyákat mostantól egyáltalán nem lehet láncon tartani. Ez az a téveszme, amelybe a legtöbb kutyatartó belefutott, és hirtelen megrémült a következményektől.

Fotó: Szendi Péter

A másik félreértés abból fakad, hogy sokan tévesen azt hiszik, a láncon tartással bűncselekményt követnek el. Mivel az új intézkedés nem törvény, hanem jogszabály, betartatása nem a rendőrség, hanem a területileg illetékes jegyző hatáskörébe tartozik. Ha ő valamilyen vétséget állapít meg, akkor állatvédelmi bírságot szabhatnak ki a kutyatartóra, melynek alapösszege 15 000 forint. A jogszabály szerint a kutyatartók kötelessége, hogy biztosítsák állatuk számára az egyedi igényeinek megfelelő életkörülményeket, valamint a szabad mozgás lehetőségét. Tehát lehet láncon tartani az állatot, csupán biztosítani kell számára, hogy naponta legalább egyszer, de inkább többször szabadon mozoghasson.

- Egy dolog sajnos kikerült a szabályozásból: míg eddig meg volt határozva, hogy milyen méretű kutyának mekkora láncot kell biztosítani, ez most nem került bele. Így ha a gazdi azt mondja, hogy ő naponta többször elengedi szabadon futni az állatot, akkor nem büntethető - mondta Csollányné Horváth Krisztina, a Fekete István Állatvédő Egyesület elnöke.

Az országos sajtóban a napokban olyan hírek terjedtek, miszerint egyre több egészséges kutya teteme kerül a vidéki dögkutakba. Jobb esetben az állatmenhelyeket rohamozzák meg a gazdik, akik le akarják adni ebüket, de jöttek híradások tömeges altatásról is. Négy vasi állatvédő szervezetet kérdeztünk meg, ők mit tapasztaltak a nyugati határszélen.

Ciráky Zoltán, a Szentgotthárdi Kutyamenhely vezetője elmondta, országos rálátása van a kutyák helyzetére. Szerinte főként a falvakban és a tanyavidéken okoz majd problémát a félreértelmezett szabály. A legnagyobb gondot az okozza, hogy sok helyen - akár a terület nagysága miatt - nem tudják megoldani a kerítés építését, vagy nincs anyagi keretük kennel kialakítására. Hozzátette: Szentgotthárdon és környékén még nem tapasztalható, hogy emiatt mondana le valaki a kutyájáról, de egy ilyen jogszabály nem két hét alatt fejti ki a hatását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg Magyarországon körülbelül 6 és fél millió kutya van, addig az állatvédő szervezetek befogadóképessége mindössze 10 ezerre tehető. Tehát nagy gondok lehetnek abból, ha a gazdák továbbra sem értelmezik megfelelően a jogszabályt.

- Nálunk még nincs dömping - mondta Csollányné Horváth Krisztina. - Talán köszönhető ez annak is, hogy a közösségi oldalunkon próbáltuk felhívni a kutyatartók figyelmét a félreértésekre, és a jogszabály helyes értelmezésére. Két olyan eset került január 1-je óta a látókörünkbe, amely az új rendelethez köthető: az egyik egy lövői kutyus, akit négyméteres láncon kötöttek ki az erdőbe. A másik kutyát Kőszegen találtuk meg, itt is az állt fenn, hogy a gazdi félreértette a jogszabály. Ő azóta visszakerült tartójához - mondta az elnök.

Az Állatvédők Vasi Egyesületénél már jobban érződik a probléma.

- Január elseje óta több mint tucatnyi ember jelezte, hogy szeretné a segítségünket kérni az új szabályzás miatt - mondta Molnár Virginia, az egyesület szóvivője. - Nemcsak Szombathelyről, hanem a környező falvakból is érkeztek megkeresések. Érdekesség, hogy nem csak nagytestű, vagy bull típusú kutyák gazdái jelentkeztek: volt, aki tacskójával kapcsolatban fordult hozzánk. A legtöbb esetben azzal találkoztunk, hogy a kerítés hiánya miatt nem tudják megoldani a szabad tartást - mesélte Virginia.

- Úgy tudunk segíteni a gazdáknak, hogy kutyáikat meghirdetjük gazdikeresőként, de elsősorban a gazdi feladata a felelős állattartás, a jogszabályok betartása. Az ismeretek pótlásában segítünk, akár a hatóság bevonásával is - tette hozzá a szóvivő.

A szombathelyi Ebrendészeti Szolgálat munkatársai egyelőre nem találkoztak olyan esettel, amely a láncon tartással függne össze. Kóbor kutyát nem találtak január elseje óta, és leadás sem történt - tájékoztatott dr. Bognár Judit, a szombathelyi közterület-felügyelet igazgatóhelyettese.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!