Hogy lesz a több száz oldalas ítéletből kétperces tudósítás? - Az igazságszolgáltatás és a média kapcsolatát boncolgatták a Vas Megyei Jogásznapon

A neves jogtudós, író, költő és lokálpatrióta nevét viselő szakközépiskola diákjai elevenítették fel Horváth Boldizsár életútját a múzeumparkban álló szobornál. 1867-től 1871-ig az igazságügyi tárcát vezette az Andrássy-kormányban. Több mint száz törvényjavaslat fűződik a nevéhez, eltörölte a bilincsek és a botütés alkalmazását, valamint a vérdíjat, kimondta a bírói függetlenség elvét, sokat tett a börtönviszonyok javításáért. "Horváth Boldizsár és számos kortársa Kossuthtól Eötvösig, Deáktól Andrássyig mind fényes elmék, lánglelkű hazafiak voltak. A reformkor időszakában előkészítették a polgári átalakulást, megharcoltak a demokratikus Magyarországért. Legtöbben - Horváth Boldizsárral együtt - elszenvedték az önkény büntetését" - mondta beszédében Hende Csaba országgyűlési képviselő.

Az igazságszolgáltatási szervek és a különböző szakmai kamarák képviselői, valamint a megye és a város vezetői fejet hajtottak, koszorút, virágot helyeztek el Horváth Boldizsár szobránál.

A 20. vas megyei jogásznap megnyitásaként ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek a múzeumparkban Horváth Boldizsár egykori igazságügy miniszter, Szombathely híres szülöttének  emléke előtt. Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzata nevében dr. Puskás Tivadar polgármester, dr. Károlyi Ákos jegyző és Babicsné dr. Tőke Erzsébet aljegyző koszorúzott

A jogásznap az eddigi hagyományoknak megfelelően szakmai programmal folytatódott. Az előadássorozat témája ezúttal az igazságszolgáltatás és a média kapcsolata volt. A szervezők meglátása szerint ugyanis érdekellentétek feszülnek a két oldal között, amit meg kell próbálni feloldani. "Nagyon fontos az igazságszolgáltatás számára az, hogy hiteles, érdemi információkat közöljön mindarról, ami bírósági berkekben történik. Ugyanakkor a másik oldalon lehetetlen állapot, hogy sokszor azt látjuk: a média önálló hatalmi ágként igazságot szolgáltat. A sajtó sokszor leírja, amit gondol, miközben ennek a valósághoz nincs köze" - véli dr. Spitz János, a Magyar Jogász Egylet Vas megyei szervezetének elnöke.

A média minél előbb szeretne tudósítani például a tárgyalóteremben történtekről. A híradásoknak ugyanakkor terjedelmi korlátai vannak, és nagyon nehéz úgy beszélni komoly jogi kérdésekről, döntések hátteréről, hogy az érthető legyen az emberek számára. Ez óhatatlanul konfliktusokhoz vezet - hangzott el. Mindkét oldalnak van teendője a kapcsolatok rendezése érdekében. "A bíróságnak nyitottabbnak kell lennie, érthetőbbnek. Fontos, hogy azok is megértsék például egy-egy ítélet indoklását, akik nem jogi diplomával a zsebükben járnak a világban. Meg kell tanulnunk a lényegét megfogalmazni egy-egy döntésnek. Ugyanakkor jó volna, ha az újságírók is tekintettel lennének a bíróságra" - fogalmazott dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

Nem kell, hogy a média félelmet keltsen az igazságszolgáltatás köreiben, inkább partnerként kellene kezelni és megtanulni jól használni az egyes felületeket - vélik a médiaszakemberek. "Annyi lehetőség van bennünk, ha jól használnak bennünket, ha jól közelítenek hozzánk, ha kialakítanak egy korrekt kapcsolatot velünk, akkor az igazságszolgáltatás úgy fog megjelenni a médiában, ami korrekt, ami a valóságnak megfelel" - hangsúlyozta Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője.