Hírek

2016.02.09. 09:06

Az átlag alatt a vasi nyugdíj

Vas megyében az országos átlag alatt van a nyugdíj. Hat év múlva már a nők is csak 65 évesen hagyhatják abba a munkát. A nőknek 20, a férfiaknak 15 évük van a gondtalan életre.

Budai Dávid

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 januárjában valamivel több mint kétmillióan kaptak öregségi nyugdíjat, átlagosan 118 ezer 439 forintot. Persze a nyugdíjakon is tetten érhető a nemek közti keresetkülönbség, éppen ezért a férfiak nyugdíja ennél 10 ezer forinttal több, a nőké pedig 6 ezer 200 forinttal kevesebb volt. Egy év alatt a nyugdíjak átlagos összege 2,3 százalékkal nőtt. Az nyugdíjasok tíz százaléka kevesebb mint 70 ezer forintból tengődött, egyharmaduk 90 és 120 ezer forint közötti összegben részesült, 18 százalékuk 70 és 90 ezer, és szintén 18 százalékuk 120 és 150 ezer forint közötti nyugdíjat kapott. 14 százalék vihetett haza 150 és 200 ezer forint között, míg a nyugdíjasok hét százaléka 200 ezer forint fölött kapott.

Mivel az ország egyes térségei közötti nyugdíjkülönbségek kiválóan mutatják a korábbi évtizedek gazdasági-társadalmi folyamatait, igazi meglepetést nem tartogatnak a számok. A nyugdíjasok aránya az összes ellátott között Budapesten a legmagasabb, és nemcsak hogy itt él a legtöbb nyugdíjas, a legmagasabb nyugdíjakat is itt veszik föl.

A fővárosban a legnagyobb a 150 ezer forintnál magasabb összegben részesülők aránya (36 százalék). A nyugdíjak átlagösszegében mutatkozó megyék közötti különbségek tükrözik a megelőző évtizedekben jellemző munkaerő-piaci viszonyok és kereseti lehetőségek különbségeit. Budapesten egy nyugdíjasnak átlagosan 140 ezer 501 forintot folyósítottak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél 35 ezer forinttal kevesebbet.

Vas megyében az átlagnyugdíjak sajnos jóval közelebb vannak a szabolcsi számokhoz, nálunk alig több mint 114 ezer forint volt egy átlagos nyugdíj, ezzel pedig a középmezőnybe tartozunk. Érdekesség, hogy a tavalyi átlagnyugdíjak Vas megyében szinte forintra pontosan annyit tesznek ki, mint a hét évvel ezelőtti nyugat-dunántúli nettó átlagbérek. Dacára annak, hogy Vas megye még a jobb módú megyék közé tartozik, négyezer forinttal   marad  el a vasi átlag az országos átlagtól. Egyetlen mutató van, amelyben Vas minden megyét megelőzött. Itt részesült a legtöbb nyugdíjas (37,3 százalék) 90 és 120 ezer forint közötti juttatásban.

Az, hogy hazánkban alacsonyak a nyugdíjak, az nem is kérdés, a kérdés inkább az, hogy mennyire. A nyugdíjak vásárlóerejének uniós összehasonlítása alapján 2014-ben Magyarország az utolsó harmadban foglalt helyet. A dán, az osztrák és a luxemburgi öregségi nyugdíj vásárlóereje nagyjából két és félszerese volt a magyarénak, ugyanakkor egy bolgár nyugdíjas éves ellátásából - azonos árszínvonal mellett - csak feleannyi árut és szolgáltatást tudott volna megvásárolni, mint egy magyar.


Mivel a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó alapon működik, vagyis a mindenkori nyugdíjkiadásokat a gazdaságilag aktívak befizetései fedezik, ezért különösen aggasztó, hogy a lakosság folyamatosan elöregszik. 2014-ben száz aktív korúra 26 időskorú eltartási terhe hárult, két fővel kevesebb, mint az európai átlag. Az előrejelzések szerint azonban 2060-ig a mutató értéke elérheti az 53-at, meghaladva az EU-tagországok átlagát. Persze attól, hogy valaki a kora alapján munkaképes, nem biztos, hogy dolgozik is, 2013-ban száz foglalkoztatott 43 inaktív időst tartott el. Az előrejelzések szerint 2060-ra ez a szám   már   az egészen ijesztő 72-t   is elérheti. Felmerül a kérdés,  hogy ha a rendszer már   most is inog, hogyan lesz képes fenntartani magát alig több mint negyven év múlva.

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága többféle intézkedéssel érhető el, ilyen a nyugdíjkiadások mérséklése, a nyugdíjkorhatár emelése, a foglalkoztatottság és ezáltal a befizetett járulékok összegének bővítése, illetve az időskori öngondoskodás szerepének növelése. Nem csak a jövő nyugdíjasainak kell tartani a kedvezőtlen változásoktól, ezek jó részét már a mostani nyugdíjasok is a bőrükön érezhetik. Először is, a magyar nyugdíjrendszer a kiadások csökkentése érdekében 2012-ben áttért a tisztán inflációkövető indexálásra, tehát a várható áremelkedésnek megfelelő nyugdíjemelésre. Igaz, a bevezetés évében és a következő két évben is felülbecsülték az infláció mértékét, így a nyugdíjak az áremelkedésnél nagyobb mértékben növekedtek.

Gyakran alkalmazott eszköz a nyugdíjkorhatár emelése, válaszként az emberek várható élettartamának folyamatos emelkedésére. Magyarországon 2014-től kezdve 2022-ig 62 évről fokozatosan 65 évre emelkedik a korhatár, a korai nyugdíjazási formák korlátozásával és megszüntetésével pedig biztosítható a korhatárt megközelítő tényleges nyugdíjba vonulási életkor. 2013-ban a magyar nők 65 évesen átlagosan még 18,4, a férfiak 14,5 további életévre számíthattak. Vagyis a nők durván húsz, míg a férfiak jó, ha 15 évig élvezhetik átlagosan a nyugdíjas éveket. Ezek a számok évekkel maradnak el az európai átlagtól. A korhatáremeléssel csökkenhet azoknak a száma, akiknek nyugdíjat kell fizetni, és nőhet azoké, akik nyugdíjjárulékot fizetnek.

2013-ban száz foglalkoztatottra 43 inaktív idős jutott, ez a szám 2060-ra elérheti a 72-t. Jól látszik tehát, hogy az állam előbb utóbb képtelen lesz a nyugdíjak kigazdálkodására. A születéskor várható átlagos élettartam folyamatos emelkedése, valamint a nyugdíjkasszára háruló növekvő terhek miatt az 1990-es évek végétől fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár. A nőkre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár a korábbi 55 évről 2014-re 62,5 évre nőtt, és 2022-ben a férfiakkal egységesen 65 év lesz. Ebbe a rendszerbe került bele a korai nyugdíjazás egyetlen lehetőségeként 2011-ben a „nők 40". A jogalkotók szándéka szerint ez a nyugdíjazási forma lehetővé teszi a nők nagyobb szerepvállalását a kisgyermeknevelésben, unokáik gondozásában, így javítva a fiatalabb anyák munkaerő-piaci helyzetét. A „nők 40" életkorra való tekintet nélkül azoknak  jár, akiknek a keresőtevékenységgel és a gyermekneveléssel szerzett együttes jogosultsági ideje eléri a 40 évet,    és ebből legalább 32   évet keresőtevékenységgel töltöttek. A törvény legalább öt gyermek felnevelése esetén lehetővé teszi a keresőtevékenység követelményei között szereplő jogosultsági idő 32 évre csökkentését. Ezzel a lehetőséggel azok tudtak/tudnak élni, akik alap- vagy középfokú tanulmányaik után rögtön munkába álltak, és folyamatos volt a munkaviszonyuk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!